Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-01-27 / 5. szám
8. OLDAL MIAGYAK HÍRADÓ Kowáts ezredes és a „Pour le Mérite” kitüntetés Irta: VASVÁRY ÖDÖN Nagyemlékű nemzeti hősünk, Kowáts Mihály ezredes bizonyosan kevésszavu, egyenes beszédű katonaember volt, aki önmagáról beszélt legkevésbé szívesen s akitől távol állott minden hiú öntetszelgés, hogy a háryjánoskodásról ne is beszéljünk. így feltételezhetjük, hogy amikor legelső, híressé vált „Fidelissimus” levelét Franklin Benjáminhoz megírta, szolgálatainak felajánlása is nehezére esett, főképpen azért, mert az ajánlkozás éppen azt tette Vatváry Ödön szükségessé: az önmagáról való beszédet, saját jó tulajdonságainak és képességeinek elsorolását, katonai múltjának sikereivel együtt. Ebben a levélben nem is mond el mindent: például nem írja meg Franklinnak, hogy mint porosz szolgálatban álló főtiszt a királytól megkapta a legmagasabb katonai kitüntetések egyikét, a „Pour le Mérite” lovagrendjelet. Erről csak egyetlen alkalommal ir, 1778 szeptember 19, Germantown, Pa. kelettel. Ebben az angolnyelvű levélben, nevének aláírása után hozzáteszi, hogy tulajdonosa a magas porosz katonai kitüntetésnek, amelynek ,,Pour le Mérite” a neve. A kitüntetés elnyerésének megvan a maga története, amit szerencsére ismerünk. Póka - Pivny Aladár, Kowáts.európai életének kutatója találta meg az adatokat Kurt Jány, magyar származású porosz tábornok németnyelvű könyvében. A történet ez: Dátum: 1757 szeptember 17. A porosz háborúk történetében ez az úgynevezett ,,gothai” csata napja, amelyben Kowáts Mihály is résztvett, sőt, amelyben súlyosan meg is sebesült. Gotha hercegi fővárosban minden nyugodt volt ezen a napon, egészen addig, amig villámgyorsan szét nem futott a hir, hogy Nagy Frigyes porosz király gyors támadást készül indítani a város ellen. A hirt a poroszoknak egy Gothába átcsempészett kémje teijesz.tette el A város békés hangulata egyszerre szétfoszlott: a hir mindenkit megrémített. A városnak oka volt rá. hogy biztonságban erezze magát: körülbelül tízezer főnyi dél-német és francia katona állt fegyverben. Hildburghausen és Soubise hercegek vezérlete alatt. Nem féltek, hogy a poroszok egy ilyen mértékben védett várost megtámadjanak. A hir azonban megjött, lehetetlen volt szépíteni a dolgot. A hercegi palotában éppen a déli lakoma étkeit kezdték felszolgálni a tábornokoknak és törzstisztjeiknek, amikor a hir még ijesztőbb formában odaért: a porosz lovasság már egészen közel van a városhoz. A hercegek és tábornokok, otthagyva mindent, lovaikhoz rohantak, hogy katonáik élére állva, azokat visszavonulásszerűen Eisenach felé irányítsák. Mire azonban mindez megtörtént, már késő volt: a porosz huszárok, 1900 ember, már a város utcáin vágtatva kergették a visszavonuló helyőrség utócsapatait. Az ebéd nélkül maradt helyőrség itt-ott megállva, felvette a harcot a lovasokkal. Az egész délután ilyen összecsapásokkal telt el, amelyek egyikében Kowáts Mihály is súlyos sebet kapott. Kowáts lovas ezrede ugyanis, a zöld huszárok, teljes egészében benne voltak az 1900 huszárból álló támadó lovasságban. Rövidre fogva a dolgot: a támadás fényesen sikerült, Gotha városát a poroszok elfoglalták, 1900 lovas kikergetett a városból egy tízezer katonából álló hadsereget. Porosz részről egyetlen egy gyalogos katona sem vett részt a támadásban, a győzelmet egyetlen ágyú nélkül vívták ki. Bravúros haditett volt, katonai szempontból minden elismerést megérdemlő teljesítmény. (Folytatás a 10. oldalon) HORIZONT Fennmarad a Szovjetunió 1984-ig? Ezzel a címmel jelent meg hét evvel ezelőtt egy fiatal szovjet értelmiségi könyve Angliában. Andrej Amalrik válasza könyvében annak idején az volt, hogy nem fog fennmaradni a Szovjetunió 1984-ig. A könyv nagy sikert aratott Nyugaton, azonban Amalrik súlyos árat fizetett a sikerért. Bebörtönözték, és később is sokat szenvedett a titkosrendőrségtől. Tavaly elhagyta a Szovjetuniót Amalrik családjával együtt. Nem szívesen szánta rá magát szeretett szülőhazája elhagyására, állítólag a hatóságok nyomást gyakoroltak rá, mert kényelmetlen volt saját hazájában. Hollandiába ment, ahol folytatta irói és tanári hivatását: számos előadást tartott a Szovjetunióról, több cikke jelent meg. Az elszökött szovjet pilótáról Amalrikot többek között megkérdezték, hogy mi a véleménye a nemrég elszökött MÍG 25-ös pilótáról. Helyesebben kettőről, mivel az elmúlt hetek során volt egy másik szökött pilóta is. Válasz: „...ezek a példák jól mutatják számos szovjet katonatiszt hozzáállását, s valóban sok katonatiszt van, aki erősen kritikus és igen szkeptikus a szovjet rendszerrel szemben... Az ok többek között az lehet, hogy ők egy elitet alkotnak, akik a többségnél jobban informáltak, s természetesen aki többet tud, az kritikusabban nézi a dolgokat.” Liberalizálódás a Szovjetunióban? Egy újságíró megkérdezte Amalrikot, hogy mi a véleménye arról, hogy a szovjet rendszer liberálisabb, avagy kevésbé elnyomó mint a múltban. Például az ellenzék egyes tajai (köztük Amalrik is) nem a börtönbe kerül, hanem külföldre száműzik. Válasz — „Nem hiszem, hogy ez a liberalizálódás jele. Valóban néhány bírálót külföldre küldenek, másokat viszont bebörtönöznek. Miközben engem például külfölre száműztek, Szergej Kovalev biológust is Andrej Tverdokhledov orvost bebörtönözték... ..Azt azonban valóban elmondhatjuk, hogy a rendszer pragmatikusabb és óvatosabb mint a múltban és egyre inkább a Nyugaton élő emberek életmódját és gondolkodását is tekintetbe veszik.” Az idős politikus nemzedékről „Ma a Szovjetunió legfelsőbb politikai vezetői idősek... A jövendő politikus gárdája sokkal jobb körülmények között nőtt fel, mint a mostani, s meg van a remény arra, hogy ezek az emberek kerülnek hatalomra a közeljövőben. Az idős generáció Sztálin alatt nőtt fel, a mostani viszont már a Hruscsovi „de-sztálinizációs” korszakban. Ez valami reményt jelent...” Historicus APROPÓ BARÁT VAGY ELLENSÉG? NEHÉZ ELDÖNTENI Szeptemberben ismeretlen tettesek megölték Chile volt Washington-i nagykövetét. A volt nagykövet a marxista Allende kormányában volt, és Így a gyanú rögtön a jelenlegi chilei rendszerre terlődött. Ez a merélylet rossza színben tünteti fel az Egyesült Államokat mert megengedi, hogy vele barátságos államok terrorakciókat kövessenek el a területén. Kiterjedt nyomozások kezdődtek, mivel az is kitudódott, hogy a Dél-Korea-i kémelháritás is aktivan tevékenykedik ebben az országban. Kémelháritás is aktivan tevékenykedik ebben az országban. Kémelháritási szakértők azt állítják, hogy kémelháritásban nincsenek barátságos országok, csak ellenségek. A múltban az Egyesült Államokban hasonló problémái akadtak Franciaország és Anglia ügynökeivel is. Egy szenátusi nyomozóbizottság háromféle körzetben is fog nyomozni. Elsőnek azon az állításon, miszerint az Irán-i titkosszolgálat megfenyegetett kormányát támadó személyeket és iráni tanulók közé besúgókat épített be. Másodsorban azon a vádon, miszerint a dél-koreai kémszervezet bántalmazott diákokat, és újságírókat, akik a rendszert bírálták. Azonkívül azokat a vádakat, hogy a kubai emigráns csoportok, és a chilei hírszerzés együttműködik céljainak elérésében az USA területén. A legaktívabb tevékenységet a dél-koreai (Folytatás a 9. oldalon) Emlékeznek még a hosszan kígyózó sorbanálló tömegekre? Nem volt olyan régen. Csupán három évvel ezelőtt... 1973-ban hosszú idő után először kellett az amerikaiaknak szembenézniök azzal, hogy egyetlen ország energiaforrásai sem korlátozottak. 1973-ban először gondolkozhatott el azon mindenki, aki az autóját korlátlanul használja, hogy ami természetes, az nem is olyan természetes, amit mindenki adottnak tekint, az nem is annyira adott. A mostani olajár emelés talán nem látszik olyan drasztikusnak. Tiz százalék, sőt két ország esetében csupán annak a fele (igaz a tiz és az öt százalékos mostani áremelést jövő év közepén újabb öt százalékos emelés követi majd.) Igen, de nem elszigetelt jelenségről van szó: Nem egyszeri, vagy kétszeri áremelésről, hanem egy folyamatról, amely 1973-ban kezdődött — de nem fog máról holnapra befejeződni. A benzin ára fel fog menni egy kicsivel. Számos más dolognak is fel fog menni az ára. Az átlagos, s pláne az átlagosnál jobban kereső amerikainak ez természetesen nem jelent túlságosan nagy megrázkódtatást. Igen, de itt egy folyamatról van szó. Egy olyan folyamatról, amelynek a nyersolaj áremelése csupán egy része. Szaud-Arábia a többi arab országgal ellentétben csupán öt százalékkal emelte fel a nyersolaj árát. Politikai megfigyelők szerint ezzel az égyesült Államok uj kormánya felé mintegy „üzenetet” küldött: erélyesebben hasson az amerikai külpolitika a Közel-Kelet békéjére.
