Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-01-20 / 4. szám
MAGYAR HÍRADÓ __________I________ 15. OLDAL AZ ANONYMUS REJTÉLY ÉS ANNAK KUTATÁSA Irta: HALMI DEZSŐ Már csaknem kétszázötven év óta folyik nyomása annak, hogy ki is volt az a névtelen jegyző, ki megírta a Geta Hungarorumot és melyik volt az a Béla nevű magyar király, kinek uralkodása alatt a történet íródott. Az elmúlt évek nyomozásai alapján majdnem biztosra vettük, hogy a Városligetben ülő barát (Ligeti Miklós alkotása) szemrehuzott kámzsája lekerül fejéről és az eddig névtelennek hitt királyi jegyző neve, személye többé nem lesz ismeretlen. Sajnos ez a rejtély még napjainkig sem oldódott meg teljesen. Kövessük a kutatókat és azoknak eredményeit. Az Uj Ember katolikus hetilap elmélkedik a ,,P” betű jelentése lelett, ntelv szerint Anonymus megnevezi magát, amim ismeretlen, tie előkelő báráljához intézi szavait: ,,Mesternek mondott P, a néhai jóemlékű dicsőséges Bélának, Magyarország királyának jegyzője, N-nek, az ő legkedvesebb barátjának...De melyik Béla király, mert 1061 —1270-ig négy Béla nevű királyunk uralkodott? — Marczali Henrik IV., Jakubovich Emil II., Szilágyi Lóránt III. Béla jegyzőjének tartotta Anonymust. Az írástörténet segítségével csak annyit lehetett eddig biztosan megállapítani, hogy a Gesta egyetlen fennmaradt kézirata másolat és az a XIII.—XIV. század fordulóján keletkezett. Dr. Karsai Géza főiskolai tanár, a pannonhalmai főkönyvtár vezetője, húsz esztendőn keresztül végzett Anonymus kutatást. További öt év bizonyítási eljárás után, állítólag megoldotta a kérdést. Ultraviola sugarakkal dolgozó, átvilágító gépekkel többször vizsgálta meg az eredeti kéziratot. így az iniciálék ölében feltűnt a szerző mellképe. A ,,P” kacskaringóban — stilizálva- tűzből kirepülő könyvet, liliomot, csillagot, kutyát fáklyával stb.-t lehet kivenni. A csillag még ma is benne van a dominikánus rend jelvényében. Karsai megállapítja, hogy a Gesta Hungarorum szerzője Pósa, Domokos-rendi szerzetes. Karsai kutatásai során az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársainak segítségével palimpszeszt eljárást alkalmazott a Gesta 1/a és 1/b lapjai rejtett titkainak feltárásánál. — Mi az a palimpszeszt eljárás? A kivakari, eltüntetett szövegek megfejtésére régen sósavas vegyületeket alkalmaztak. (A kódex 1/a oldala erős kivakarást mutat, régi szöveg volt a vakarás alatt. Kőgel, német szerzetes 1914-ben már szűrt ultraviola átvilágítást alkalmazott palimpszeszt fényképezésnél. A kivakart kéziratot sötét szobában higanygőzős kvarclámpa alá helyezik. A sugarak hatására a pergament, a vakart helyek kivételével zöldes fényben kezd ragyogni. A vakarás csak a felületen tüntette el a cserfagubacs levélből készített tinta rétegét. A mélyebb részeken a vastartalmú részecskék megmaradtak. Igv a régi kivakart irás árnyékban marad. Jó nagyitó papírokkal, előhivókkal a kontraszt hatást fokozni lehet addig, mig a a vakarás olvashatóvá nem válik. így a nagyításoknál arc, emberfej, püspöksüveg tűnt elő. A ,,P” betű vájatában pedig az ,,av” ,,sa” szótagok, tehát összeolvasva: PAUSA-PÓSA név vehető ki. Feltételezhetően a vakarásra azért volt szükség, hogy minden személyi adat — a szerzetesrend szabályai érteiméiben — eltűnjék, mely elárulhatná. miszerint a Gesta nem a IX—X., hanem a későbbi századokban íródott. Pósa boszniai püspök volt, ki 1238—1270 között kormányozta az egyházmegyét. 1272-ben már Rolandus a püspök. Tehát a fentiek értelmében, IV. Béla király udvari jegyzője volt. Győrffy György történész Anonymus földrajzi ismeretanvagából indul ki. Tétképet készített azok nak a helyeknek a bejelölésével, melyek a Gestábau szerepelnek. Két hely tűnik ki legjobban, Óbuda ; Csepel-s/.igetlel együtt, valamint a Felső-Tisza vidéke. Anonymus jól ismeri Székesfehérvár környékét is. azonban Esztergom vidékén egy helyiséget sem nevez meg. Földrajzi ismeretek alapján a Névtelen nem lehetett gyulafehérvári-, Csanádi-, bács-kalocsai, pécsi vagy győri püspök. A szerző származási vidéke valószinűleg a Felső-Tisza környéke, egyházi működésének helye pedig Óbuda lehetett. így önként adódik a kérdés, kik voltak a XII. század második feléiben a budai prépostok? 1164-ben Barabás (királyi jegyző volt), 1178-ban Boleszló (királyi okleveleket állított ki), 1186-ban Adorján (királyi jegyző volt). Adorján után egy hézag mutatkozik, mert 1186 és 1211 között a budai prépostok nevei ismeretlenek. Tehát feltél lefftil Anonymus lehetett ebben az időben a prépost. Hajdú Helga és Kaszala László a kódex minden oldaláról, 1960-ban felvételeket készítettek. A nagyítások alapján Karsai megállapította, hogy a ma ismert szöveg alatt, nem csak az első, hanem, egészen a huszonnegyedik oldalig nagyobb és díszes gót APOLLÓ SZENTÉLY (Folytatás a 14. oldalról) fedezték fel. A közöttük levő futótávolság 167 méter volt. Ez a futópálya egyike a legkisebb stadinoknak a régi Görögországban. Valószínű, hogy a sportszerető görögök vallási szertartásaik közben az istenség tiszteletére rendezték a futóversenyeket. Megtalálták azt a kis melléképületet is, amelyben a versenyzők laktak a verseny előkészületének idején. A templom első fülkéjében lehetett a kissé elrejtett kincstár fülkéje. Ebben vasnyársak tömegében, amelynek éppolyan csereértéke volt, mint a pénznek, a régészek 18 ezüst pénzt is találtak, amelyet i.e. 550 és 525 között vertek a közeli Aegina szigetén. A szentélyben talált- töredékekből rekonstruálták az istenség szobrát. Apolló fejét. A középső templom-hajóban számos juh- és kecskeszarvat és fiatal malacok csontjait találták meg. Itt halmozták fel a hívők ajándékait is. A szegények áldozata egy halom cserépedény volt. A gazdagok nagyobb értékeket áldoztak, vasból öntött késeket lándzsahegyeket, kardokat, amelyeket az idők folyamán a rozsda eltorzított. Fellelték a templom rozsdától mart kulcsát is, amelyen Apolló neve olvasható. Csak találgatni lehet, hogy mi lett a sorsa Haliesisnek. Talán az emelkedő tengerszint tette ihatatlanná a kutak vizét és emiatt kényszerült a lakosság elvándorolni erről a helyről. Lehet azonban, hogy a szigetek közötti háborúskodás során vereséget szenvedtek és a győztes hadvezér elűzte a kisváros betűkkel Írott, régebbi szöveg nyomai láthatók. Tehát ;i Gesta egy újraírt kódex. Pósa. egykori boszniai püspök neve egyéb árpádkori iratokban is feltűnik és egy ideig az országbíró tisztét is betöltötte. Állítólag Párizsban tanult és IV. Béla király bizalmi embere volt. Karsai Géza volt az, ki a leghosszabb időt szentelte az Nonymus rejtély feltárására és ő érte is el a legtöbb eredményt. Szerinte a Gesta Hungarorum szerzője, Pósa püspök, a Bár-Kalán nembeli, II. Nána fiával. Pósával azonos személy volt. Mint mindennek a kódexnek is története van. Hogy hol bujt meg a hosszú évszázadok során, azt nem tudjuk. Egy ideig azt tartották, hogy az ambrasi (Tirol) császári várból 1665-ben került Bécsbe, de ez a feltevés megdőlt, mert Jakubovich Emil bebizonyította, hogy a Gesta már 1636 előtt a bécsi, udvari könyvtárban volt. — A kéziratot Bél Mátyás előszavával, először a bécsi Schwandtner J.György adta ki. 1746-ban. A kódexet a Velencei Egyezmény alapján 1933-ban kaptuk vissza. Az egyezmény kölcsönösen kötelezte az utódállomokat, egymás nemzeti-, történelmi értékeinek visszaadására. (Még sok mindent vissza kellene kapnunk, igy a Nagyszentmiklós-i kincs, Atilla kardja és még sok más száz történelmi kincsünket.) A Gesta jelenleg Budapesten, az Országos Széchenyi Könyvtárban van. Az Anonymus-Névtelen elnevezés egy bécsi történésztől ered. Sajnos még hosszú idő telik, mig a rejtély véglegesen megoldható. Abban az időben a Pósa név általánosan elterjedt volt, igy a sok Pósa nevet, egy személlyel azonosítani nem lehet. lakóit. Ez utóbbi feltevés mellett szól, hogy az Apolló-szentély tetőcserepein tűzvész károsító nyomait észlelték. Bizonyos, hogy i.e. III. századtól az írott hagyomány nem említi többé Halieist. I. N. FELVIDÉKI ARCOK RÁKÓCZI SÍRJA FELETT MISÉZIK KASSA — A Kassai dómban, II. Rákóczi Ferenc sirja felett mondja el mindennapi miséjét Dr. Fekete Géza József szentszéki tanácsos, pápai kamarás, aki december 1-én ünnepelte kilencvenedik születésnapját. Eperjesen született 1886. december 1-én. A budapesti Pázmány Péter egyetem hittudományi fakultásán elvégzett tanulmányai után 1912-ben szentelték pappá. Ezután B3csben folytatta tanulmányait, ahol 1926-ban avatták teológiai doktorrá. Az akkori kassai püspök, Fischer Colbie Ágoston, a kiváló tehetségű fiatal papot püspöki tanácsossá nevezte ki és maga mellé vette munkatársának. Időközben a perugiai egyetemen elsajátította az olasz nyelvet. Fischer Colbie püspök halála után Császky József kassai püspök munkatársaként dolgozott az egyházigazgatásban, majd 1930-tól 1941-ig plébános volt Szepsiben, később hittanár a kassai fiú- és leány gimnáziumban. 1951-ben vonult nyugállományba, és szellemi egészségben érte meg kilencvenedik születésnapját, amikor paptársai, volt növendékei és hivei nagy szeretettel köszöntötték.
