Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-06-30 / 27. szám
MAGYAR HÍRADÓ IS. OLDAL MAGYAR ARCOK A MÚLTBÓL A KÉT WESSELÉNYI MIKLÓS Irta: HALMI DEZSŐ Ha Wesselényi Miklósról van szó, önkéntelenül „az árvaviz hajósra” gondolunk, ki élete kockáztatásával mentette a lakosságot az 1838 évi árvíz idején. Mentőcsónakkal szelte a vizet a Széna-piac (ma Kálvin tér) házai között és a könyörgő, háztetőre menekült lakosságot jutttatta biztos helyre. Három kiemelkedő alakja volt a Wesselényi családnak, Ferenc, a törökverő, ki számtalan kisebb ütközetben semmisítette meg a , n Halmi Den« portyázó törököket. Az idősebb Miklós, ki az abszolutizmus elleni főúri összeesküvésben vett részt. Izgága fékezheteilen, örök lázongó természete volt. A legnevesebb, legismertebb az ifjabb Miklós, ki a reform ellenzék szervezője, kiváló szónok, sportember, jeles mezőgazdász és kiemelkedik nemeslelkűségével. Hogy ez utóbbi mennyire jellemzője volt, mutatja egy párbajtörténet. Az osztrák hadsereg egyik ezredese megsértette és Wesselényi párbajban kért elégtételt. Mint sértett félnek, neki volt fegyverválasztási joga. Kitűnően kezelte a pisztolyt, minden versenyen elnyerte az első dijat. Tudta, hogy ellenfele gyenge lővő és ezért a kardot választotta, bár ekkor már izületi csuz kínozta és karjaiban állandó fájások voltak. A nehéz lovassági karddal vívott párbajban ellenfele jobb karján súlyos sebet ejtett, melynek következtében az megbénult. Wesselényi kárpótlásul állást ajánlott fel birtokán, mert az ezredesnek le kellett szerelnie. Legfőbb érdeme a Haubsburg-ház elleni harca, a jobbágyság érdekében tett intézkedései. Ifj. Wesselényi Miklós volt a haladás leglelkesebb megszemélyesítője. Kezdetben teljesen egy utón haladtak Széchenyivel, azonban temperamentuma és más irányú érdeklődése uj irányba terelte. A Habsburg uralkodók minden eszközt megragadtak, hogy a reformeszmék terjedését, vagy azoknak törvényiktatását megakadályozzák. Izgatás indult meg a szegény nemesség között, azt hiresztelve, hogy minden különbség meg fog szűnni köztük és a jobbágyság között. — A megye minden kormánypárti személyt etetett-itatott, életbe lépett a bunkósbot használata. Deák, Széchenyi és Wesselényi erélyes fellépése tette lehetővé, hogy a jobbágyság a robotot ezentúl pénzzel válthatta meg. Wesselényi 1833-ban megjelenteti „Balitéletekről” című munkáját, mely tanúbizonyságot tesz szociális érzéséről. Mindenki úgy emlegeti, mint Erdély „Széchenyiét”. Az 1834-ben megtartott erdélyi országgyűlésen ő lett az ellenzék és a reformpárt vezére. Hogy a cenzúrát elkerülje kolozsvári lakásán rendeztetett be egy nyomdát és innen terjesztette az országgyűlési jegyzőkönyveket. A kormány utasítására Marosvásárhelyen, izgatásért perbe fogták. Erdélyt el kellett hagynia, ekkor telepedett le végleg az anyaországban. Erdélyben csak „in contumaciam” tudták elitélni. Szatmármegye közgyűlésén mondott beszéde miatt felelősségre vonták és hosszas tárgyalások után „oktató üdvösséges például három esztendei fogságra” Ítélte a tábla. A fogságban szemei megbetegedtek és vakságnak indult. Deák és barát->i közbenjárására a király megkegyelmezett neki. Nemsokára teljesen megvakult, de még igy is részt vett a politikai életben. Szónoki tehetsége túlszárnyalta társait. 1843-ban „Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében” című könyve világosságot derített a Magyarországot fenyegető nemzetiségi kérdésekkel kapcsolatban. Így ir: „Mások közöttük kegyelmesebbek irántunk. Horvát- és Tótországot (Szlavónia) az egyik, az úgynevezett tót vármegyéket a másik alkotandó szláv álladalom részévé szánván; minket magyarokat honunk közepén azon részre szorítva, melyet tisztán magyarok laknak egy kis tartományocskává szigorítva, — megengednének létezni, vagyis tengődni. Ily követelés emeltetik ellenünk...az oláhok akarnak perbe idézni és az örökösödési jognál fogva Erdélyt és a Magyarhon oláhlakta részeit venni el tőlünk. „Hazám, nemzetem, léted-vagy nemléted kérdése forog fenn, ébredj és tegyél, vagy veszni fogsz.” Sajnos szavai nem találtak meghallgatásra és alig 80 év múlva, Trianonban úgy következett be minden, ahogyan Wesselényi megjósolta. Korának egyetlen, reális nemzetiségi politikusa volt, de nem hallgatta meg senki. Wesselényi Anna levelei az 1600-as évek társadalmi életét őrzik. A „törökverő” Wesselényi Ferenc unokaöccse, Pál, az első bujdosók, kurucok vezére. Pál fia, István a labancokkal cimborái és ezért több méltóságot kap a császártól. Ő az egyedüli Wesselényi, ki megtagadta magyarságát. A volt magyar párnak „billiós találmányai vannak”... (Folytatás a 9. oldalról) Világ napsütötte és jelenleg szegény országaiban lehetne hatalmas forgalmat lebonyolítani...” Ez ideig nagyon csekély érdeklődés mutatkozik, mert „Imre és Stella nem kereskedő, nincs érzékük és érdeklődésük a piac iránt.” Most azonban már több helyről kaptak Andrássy Stella érdeklődést a tudósok fentebbi véleményei alapján — és egy régen ismert, kitűnő SPECIALISTA, Dr. Telkes Mária, a napenergia felhasználásának pionitja, támogatólag lépett fel. A magyar gróf és a svéd muzeumigazgató lánya (aki 7 nyelven beszél) röviddel az első világháború után találkozott Stockholmban, ott házasodtak meg. Magyarországon Stella számos tudományos találmánya keltett figyelmet, bár csekély kiaknázással. Ezek közé tartozott a svéd tüdőbaj-gyógyitás egy uj változata, lepra elleni szérum uj fajtája, maláriakezelés uj módja és több más. A félj vidéki újságot alapított „Kincses Újság” címen az egyszerűbb nép számára, majd közösen egy gyermekgondozót állítottak fel. A második világháború folyamán Svédországba menekültek, ahol Stella nagysikerű könyvet irt magyarországi életéről és működéséről. Sikerül Amerikába jutniuk 1948-ban. Imre Dél-Amerikába ment néhány évre, tudományos kutatás céljából, amelynek folyamán — sikertelenül — arany után is kutatott. Ezalatt ismerkedett meg Stella Princtonban Dr. Telkes Máriával, akinek akkor már országos neve volt a napenergia problémáival kapcsolatban. Együtt kezdtek dolgozni egyes idevágó tereken. Közben a Curtis-Wright óriásvállalat számára Stella kidolgozott egy olyan sülőkészüléket, amely a húst alig 10 százalék nedvveszteséggel sütötte meg. Ebből kialakítottak egy kemencét, amelyben „a kísérletek folyamán 1400 pulykát sütöttek meg, nagyszerű eredménnyel.” Imre 1974-ben szakemberek előtt bemutatta, hogyan képes 1966-os Dodge autóját gazolin, methanol és egyebek keverékével futtatni anélkül, hogy bármit átalakítani kellene a kocsi gépezetében. A nagy érdeklődésből azonban mind ez ideig semmi sem lett........Hiába, mi szakmunkások vagyunk", mondja, „nem pedig kereskedők...nem értünk a business-hez...” Nem lehetetlen, hogy a Washington Post hatalmas nyilvánosságán keresztül, a terjedelmes cikk révén, valahol érdeklődés fog mutatkozni. Magyar királylány idegenben (Folytatás a 14. oldalról) Magára maradva Erzsében egy célt látott maga előtt: Jézust követve életét szegénységben és a betegek szolgálatában tölteni. Levette a fejedelejrasszonyhoz illő ruháját, s magára öltötte a ferencesek egyszerű öltözetét. Eisenachban kórházat alapított. Drága ruháit, ékszereit pénzzé téve a szegényeknek adta. Egész napokat töltött a nehézlevegőjű betegszobákban. A legsúlyosabb betegeket sajátkezűleg ápolta. A szegények eltemetéséhez a saját ruháiból varrt halotti ruhát. Fáradhatatlan volt a segítésben és vigasztalásban. Nem csoda, hogy ez az életmód a büszke rokonságot felingerelte. Egy napon gyermekeivel együtt el kellett hagynia Wartburg várát. Marburgban telepedett le. Kórházat alapítva itt folytatta áldozatos munkáját. A megerőltető betegápolás és lemondás hamar felőrölték erejét. Alig 24 évesen halt meg 1231-ben. WARTBURGBAN JÁRVA MEGNÉZHETITEK a róla készült falfestményeket, melyek ma is őrzik emlékét az idegenbe szakadt magyar királylánynak. De őrzi emlékét az egyház története is, mint aki nemcsak hallgatója, de cselekvője is volt Jézus szavának (Jk 1, 22). Sárkány Tiborné