Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-06-23 / 26. szám
10. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ LONDONI LEVÉL „MR.FOGG” RÓL Irta: KIJTASI KOVÁCS LAJOS A Regent Streeten, közel a Piccadillyhez volt egy étterem, a „Mr.Fogg”. Verne Gyula egyik regényhőséről, az ,,Utazás a Föld körül nyolcvan nap alatt" főszereplőjéről, Mr.Fogg Phileasról nevezték el. Mr.Fogg az a tipikus angol gentleman a múlt századból, aki klubjában fogadást köt, hogy nyolcvan nap alatt körül utazza a Földet. Akkoriban — a múlt század végén — még lehetetlen vállalkozásnak tűnt az ilyenféle utazás. Mr.Fogg azonban nekivágott az útnak, francia szolgájával s egy kézitáskába berakott fontkötegekkel. (Akkoriban lényegesen magasabb volt az angol font árfolyama, mint manapság...) Elindult Londonból s hajóval, vonattal, vitorlással, elefántháton, a legkülönösebb és izgalmasabb kalandok között megtette az utat. Sőt, miután kelet felé kerülte meg a glóbust, még nyert is egy napot s igy nem csak a fogadás győztese lett, hanem elnyerte annak a szép hindu hercegnőnek is a kezét, akinek életét megmentette Indiában. A könyv Verne egyik klasszikus kötete. Ma már, még ha Mr.Fogg módján utazna is valaki, csak vonattal, hajóval s esetleg elefántháton, sokkal rövidebb idő alatt megtehetné az utat. Kalandban is volna része, ha nem is olyanokban, mint Mr.Foognak volt. Az utazásban egyébként épp az az izgalmas és csábitó, hogy mindenféle kaland lehetőségét tartogatja. Aki olvasta Verne Gyulának ezt a könyvét, annak lelke mélyén él a vágy, hogy egy ilyen útra vállalkozzék, legalább is gondolatban. Ennek tulajdonítható, hogy húsz évvel ezelőtt oly nagy sikere volt a regényből készített filmnek, melyben Mr.Fogg alakját David Niven személyesítette meg, francia szolgája a kitűnő mexikói komédiás, Cantinflas volt. Mellettük rövid, de jelentős szerepekben a legnagyobb színészek játszottak. Kitűnő film volt, fülbemászó muzsikával. A Regent Streeten a ,,Mr.Fogg” étterem a film atmoszféráját varázsolta vissza: a különböző hajók, egzotikus éttermek hangulatát. Sokszor elhatározta, hogy beülök egyszer a ,,Mr.Fogg”-ba, legalább egy pohár sörre. Csakhogy, amikor a „Mr.Fogg” előtt vitt el az utam, mindig épp dolgom volt, igyekeztem valahová, találkoznom kellett valakivel. Soha nem jutott idő arra, hogy beüljek a ,,Mr.Fogg”-ba. Pedig játszottam azzal a gondolattal, hogy talán a ,,Mr. Fogg” a Verne-regények hőseinek törzshelye, ahol a nap bizonyos óráiban összejönnek egy kis tere-ferére. Beszámolnak egymásnak kalandjaikról, hisz a regényhősöknek mindig újabb kalandokban van részük. Ott ülhet komoran Nemo kapitány, akinek tengeralattjárója, a „Nautilus” ilyenkor lehorgonyoz a Thamesen, valahol a „Discovery” közelében. Robur fitymálva nyilatkozik a Concordról, hisz az ő „Albatros”-a pláne a „Rémület”-e mégiscsak tökéletesebb repülőgép. Ott ül a tizenötéves kapitány, aki az irodalom jóvoltából örökké tizenötéves marad. Srevadac Hector a különös űrutazó és Ardan Mihály, aki elismeréssel és némi irigységgel gondol a mai űrhajósokra, akik eljutottak a Holdra. Ott lehet Sándor Mátyás, a magyar arisztokrata, ajljj p^Fjijjcf^öfliyetpíjejr ^igetén alapította meg a maga kis birodalmát és gyors hajóival, az ,.Flekirik”-ekkel cikázik a tengeren. Ott az őrült-zseni Rock, aki olyasféle fegyvert talált ki, mint az atombomba. S a többiek is, akikkel a Verne-regényekben ismerkedtem meg s akikkel nyilván találkozni lehetne a „Mr.Fogg”-nál. Lehet, hogy azért nem mentem be ebbe az étterembe, mert attól tartottam, hogy mégse találkozom ezekkel a regényhősökkcl? Vagy még rosszabb, ha találkozom velük s kiderül, hogy nem is egészen olyanok, mint amilyennek Verne megírta őket? Sok minden lehet. A HUMORISTA SZEMÉVEL Mindenféle csókolózásnak vége Az FDA még alig ocsúdott fel a sacharin eltiltására vonatkozó javaslatának gondolatából, máris fogát feni arra, hogy julius 1-i hatállyal mindenféle csókolozást eltilt. Az újabb eltiltás arra a felfedezésre van alapozva, amit kanadai laboratóriuban végeztek. Megállapították, hogy a túlzásba vitt csókolózás miatt nyolc patkánynál rák keletkezett. A nyilvánosság várhatóan gyorsan és dühösen válaszolt az újabb eltiltásra. A Purdue University egyik professzora csúfot űzve az eredményből, kijelentette, hogy emberek között a csókolózásnak naponta 800-szor kellene előfordulnia ötven éven keresztül, mig végül is rák lenne a következmény. A professzor azt is követelte, hogy több adatot közöljenek a kanadai patkányokról, és mondják meg, hogy egyenlő arányban voltak-e a nőstények és hímek? Vajon a patkányokat Quebecből vagy máshonnan szállitották a laboratóriumba? Tudják, hogy milyenek a francia patkányok? Egy kaliforniai háziasszony válaszul közölte, hogy ha naponta 800 csók kellene ahhoz, hogy rák keletkezzék, akkor ebben az esetben az ő félje örökké élne. Egy chicagói félj szintén gúnyolódva emlegette az eltiltást és azt állította, hogy a csókhiány sokkal jobban fenyegetné az ember egészségét, mint a túlzásba vitt csókolózás. 300 fontos felesége helyeslőig bólongatott. Bliss, Wash, egyik lakója, Mabei Spotesky azt mondotta, hogy a csóktilalom súlyos csapást jelentene a város gazdasági életére nézve. Mabei, aki az évi vásár alkalmával a csókolózók százalékát ő csalogatja oda. A csóktilalom életbeléptével a vásárnak be kellene zárnia. Colombus, Ohio egyik püspöke, Pucker szintén akciót tervez a csóktilalom ellen, mivel a püspök szerint ez megsértené a vallásszabadságot. Végeredményben is — mondja a püspök — mit mondhatna a lelkész vagy a pap a házasulandóknak: „Most már kezet rázhatsz a menyasszonnyal”? A tervezett tilalom bejelentése óta országszerte hihetetlen mértékben megnövekedett a csókversengés. Guinness rekordkönyvének adatai eltörpülnek az újak mellett. Scranton, Pa.-ban egy férfi, aki két napon át, naponta ezer csókot adott, arra a kérdésre, hogy mit érez, csókkal válaszolt a riporternek. Egy nagyobb kozmetikai vállalat szóvivője végtelenül dühösen mondotta: „Ez a tilalom nekünk dollárok millióiba fog kerülni. Csak éppen most akartunk piacra menni az uj szájfestékkel, amit igy nevezünk: .Csókolj meg!” Azt is említette, hogy a A múlt hetekben megint a városban jártam. Hamar elintéztem, amit akartam s hirtelen elhatároztam: most bemegyek a „Mr. Foeg”-hoz! Ám, csalódásért. A „Mr. Fogg”a Regent Streelen megszűnt. Csak egy üres üzlethelyiségei találtam a helyén. Lehel, hogy Mr.Fogg — aki tulajdonosa is lehetett ennek azétteremnek — újabb fogadást kötött s megint világkörüli útra indult francia inasával s gőzhajóval, vitorlással, vonattal s elefántháton teszi meg az utat, ahogy illik. S én már csak a Verne-regény lapjain találkozhatott! vele s a többiekkel is. A regényhősök a — regényekben élnek. (London) vállalat most valami orrdörzsölő után kutat, mint megfelelő helyettesitő után. Valószínűleg valami orrpiszkálót fognak piacra hozni. A valóság az, hogy a vállalat éppen most küldött egy kutatót Alaszkába, hogy az eszkimók körében nézzen orrdörzsölő után. garabonciás A POLITIKAI UGARON A MEGFÉKEZHETETLEN ELNÖKI TEMPERAMENTUM Amikor Jimmy Carter elbocsátotta John Singlaub tábornokot és George McGovern szenátort élesen megbírálta, akkor olyan gyengeséget árult el, amely csaknem minden elődjének a tulajdonsága volt. Ha eddig nem is tudtuk, most már azt is ismeijük, hogy az elnöknek nagyon vékony a bőre. Talán nem annyira érzékeny, mint Lyndon Johnson vagy Richard Nixon előző elnököké volt, mégis hasonló hozzájuk. Carter nem tudja többé elrejteni, és ezen senki nem lepődhet meg. Carter az ország egyik legrégibb hagyományával azonosul, vagyis azzal, hogy az elnökök is haragra tudnak lobbani. Az elnökök mind ugyanúgy viselkednek, amikor bírálat éri őket: nem szeretik a bírálatot. Haragos visszacsapásaikról nagyon sok oldalt teleirnak a történelem könyvekben. Egyik elnök türhetőbben kezelte a bírálatot, mint a másik Jerry Ford beletörődéssel viselted, amikor bírálták. Abe Lincoln melankóliába esett, Harry Truman a pokolba küldte bírálóit. A bírálat nagy erejű és szükséges eszköz az amerikai demokráciában, de az elnökök válasza is dinamikus. A történészek ezekben az években kezdenek mind nagyobb figyelmet forditani az elnöki psziché elemzésére, mivel a tisztség olyan nagy felelősséggel jár, hogy az ott levő személy magatartása és érzülete drámai hatással lehet a politikai életre nézve is. Adatok vannak rá, hogy azok az elnökök, akik a bírálatokra konstruktiv módon válaszoltak, többre jutottak. Roosevelt megpróbálta elintézni a Legfelső Bíróságot, de visszalépett, amikor úgy érezte, hogy mindez eredménytelen. Ford ugyanezt tette, amikor 1974-ben adócsalási váddal illették. Kennedy szintén tudomásul vette, hogy tévedett a Bay of Pigs ügyben. Mindezek gazdagítják az emberről alkotott képet. Az elnököket is úgy mutatják be, mint emberi lényeket, akik elismerik, hogy tévedtek, amit az amerikai nagyközönség megért. Az eddigiek szerint az elnök akkor kerül leginkább bajba, amikor a császári atya szerepét akarja játszani, aki magas szekérről leereszkedik az ország népéhez. Spectator Kutasi Kovács Lajos
