Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-06-16 / 25. szám
16; OLDAU MA(i\VArkihitkyJAn \\Ví ,dl wwt ,y«ÍMi<f<ri' MAGYAR TÁJAK ZSÁMBÉK, TÖRTÉNELMI TÁJ ZSÄMBEREK, Pest megye — Ritkás erdő, először csak az előtér éles; kilombosodó fák, cserjék, majd a háttér élesedik ki: a zsámbéki román kori templom- és kolostorrom látszik. A Frankhonból származó Aynard lovag és családja a birtokuk központjában épült egyhajós, félkörives templomban temetkezett. A leszármazottak, közöttük az ékes nevű Smaragdus ispán e kis templom helyére építtetik a premontrei rend számára Keresztelő Szent Jánosnak felszentelt nemzetiségi monostorukat. (Vajon hányán tudják a zsámbéki búcsúban, evők-ivók, ringlispilen kerengők, hogy ezt ünnepük azon a nyári vasárnapon!?) A háromhajós, kéttornyú templom építkezése az 1241. évi tatárdulás előtt kezdődhetett, és egy oklevél bizonysága szerint már 1258-ban készen állt. Erre vall a késő román s helyenként — mint például a kerengőnél — található gótikus stilus is. 1475-ben Mátyás IV. Sixtus pápa engedélyével a pálos rendnek adományozza. 1541-ig a pálosoké. Buda 1641. évi eleste után török uralom következik, aminek 1686-ban, másfél hónappal Buda visszavétele előtt vet véget Bottyán János császári huszárezredes, a későbbi kuruc generális. Az 1763-as földrengés a templom sorsát megpecsételi. Egy XVIII. századi metszet már romos állapotban mutatja. De nézzünk jól körül: a rom mai képe mennyivel kevesebbet mutat, mint az a metszet! S ha még figyelmesebben körülnézünk, megláthatjuk a templom és a kolostor kváderköveit ólak, házak falába, kerítésekbe befalazva. A kolostor kihalt, a falu élt. S a romot a falu lakossága „kőbányának” használta, faragott köveit elhordták, pilléreit ledöntötték. Kőtára kong az ürességtől! Zsámbékon korán kél a nap. A délre néző falu melegvágyón nyújtózkodik a fényben. Pannon táj. Történelmi táj. Aki sokáig nézi és járja a falut, azt képzelete könnyen elragadja, s viszi-viszi történelmi időkbe vissza. A Főtéren az ut hatfelé ágazik el. Régi utak ezek. Erre haladtak a hírvivők, a hadi népek, a királyok ha a ,,Rex Civitas”-ból, Esztergomból Fehérvárra, a másik királyi városba mentek. Vitt innen ut az újabb fővárosba, Budára is, vagy a Szent László vizénél a bicskei vámon keresztül Bécsbe, a „mészárosok utján”. De lépjünk még mélyebben vissza az időbe. A „fehérvárra menő hadi ut” katonai és kereskedelmi ut volt már jóval előbb is: a római időben, Pannóniában egészen bizonyosan, de valószínűleg egészen az őskortól kezdődően. Készítsünk az időről „keresztmetszetet”, vagyis vegyük sorra mindazt, ami itt a földből előkerült. Ezek nagy része a Magyar Nemzeti Múzeumban van, de néhány közülük itt helyben látható. Mi maradt meg abból Magyarországon, amit a török másfél évszázad alatt felépített? Három minaret, néhány dzsámi, fürdő, egy karavánszeráj többkevesebb maradványa, Gül Baba tüijébe és egy kút, ami itt látható Zsámbékon. De haladjunk tovább kameránkkal immár a „felszínen”. Nem messze a török kuttól barokk Szentháromságszobor található. A Zichy család emeltette hálából 1739-ben, a pusztító pestis- és kolerajárvány után. Szemben a szoborral, fenn a dombon óriás épület: nem látszik réginek. Alapjai azonban a középkorig vezetnek. A régi várkastély — most egyetem, előtte tanítóképző — valószínűleg a 14. századi vár helyén épült s egy ideig Corvin János tulajdona volt. Ódon, babonás falai között ma diákok és tanárok élnek. A szomszédságában bokrokkal körülvéve a volt apácák temetője látszik. De lépjünk be a Lámpamuzeumba is: a petróleumlámpák, mécsesek, lámpások a közeli-távoli múlt „fényét” idézik. És végül tűnjék fel egy kis „titok”: egy naiv barokk dombormű a házfalon. Eredete, alkotója ismeretlen. Szent Vendel, akit ábrázol, a pásztorok patrónusa volt. Régente, a ház előtt, a téren tartották a szokásos marhavásárokat: ennek emlékét idézi, 100—200 éve kíván soványpénzű vásárlónak, vásárosnak, kupecnek, utonjárónak jó szerencsét. Zsámbék távoli képe: úgy, ahogy azt a Pest felől érkező először meglátja. Közeledünk és GYŐRRE RÁFÉR EGY KIS TISZTOGATÁS GYŐR, Győr-Sopron megye — Szinte teljesen eredménytelen maradt a győri városi tanács egy esztendeje meghirdetett lomtalanítási és várostakaritási akciója. Sajnos, Győr továbbra is az ország egyik legszemetesebb városa. A sikertelenséget elsősorban a lakosság közönye okozta, s tetézte még ezt, hogy a város tisztasága felett hivatásból őrködő Városgazdái kodási Vállalatot is többé-kevésbé felkészületlenül érte az akció. Hiszen még csak napjainkban jutnak a legelemibb feltételekhez: hat gépjármű vásárlásával végre pontosan programozni tudják a házi szemét konténeres elszállítását. Eddig ugyanis a vállalat konténerszállító gépkocsiparkja olyan kicsi volt, hogy ha elromlott egyetlen jármű, felborult az egész szemétszállítási program. Az ügyet most a Hazafias Népfront városi Bizottsága vette kézbe, s uj módszerekkel kísérli meg hatékonnyá tenni a „Tiszta Győrért” mozgalmat. A magánházak tulajdonosait saját utcafrontjuk és környékük tisztán tartására ösztönzi a bizottság. Az lKV-tulajdonu házak lakói pedig a -vállalattal megkötött szocialista szerződésben vállalkoznak a ház környékének csinosítására, díszcserjék és virágok ültetésére, azok rendszeres gondozására. A közterekről és a parkokról a Városgazdálkodási Vállalal is uj módon próbál gondoskodni. Munkaerő híján — fővárosi példára — féléves szerződést köt magánszemélyekkel a parkgondozó munkára. KALÁRIS SZERENCS — Kétévenként rendezik meg Szerencsen a Kaláris népművészeti napokat. Az idén Borsod, Heves és Nógrád megye népművészeinek mintegy ötszáz alkotásából, hímzéseiből, szőtteseiből, fafaragásaimból és gyermekjátékaiból nyílt kiállítás. Merni pasa fürdője PÉCS — Régészeti szenzáció Pécsett: megtalálták Merni pasa fürdőjének maradványait. A korabeli leírások több fürdőt említenek. Közülük az egyik legismertebb Merni pasa fürdője volt. A hódoltság idején az ő nevét viselte a környező városrész, az itt álló dzsámi, iskola és kút is. A Hotel Minaret előtti térségen körülbelül ötven méter hosszú kutatóárkot nyitottak. A járdaszint alatt alig negyven centiméterrel többek között két boltozott kemencét, egy pilléres termet talállak. A régészek megállapítása szerint a fürdőt egy középkori épület felhasználásával alakították ki. Az is lehet, hogy már korábban is fürdő állt ezen a helyen. Iskol^jubileum GYŐR — Nemcsak az ország, hanem Európa egyik legrégibb iskolája a győri Czuczor Gergely gimnázium, amely 350 éve áll az oktatás szolgálatában. Megalakulásától mint a katolikus egyház iskolája fejti ki tevékenységét. Tanárai között olyan kiválóságok voltak, mint például Jedlik Ányos és a névadó Czuczor Gergely. VÉTEL, ELADÁS. VAGY CSERE CSAK HIRDETÉSSEL OLDHATÓ MEG SIKERESEN! közeledik a falu: feltűnik a helységnévtábla, az első épületek. A falu régi és uj utcái. A Főtér. Megérkeztünk. A téren emberek: munkába mennek, vízért mennek, postára, boltba, orvoshoz, iskolába, szőlőt kapálni... Ez már a mai Zsámbék képe. Lázár István — Moser Zoltán Parkerdő a Vértesben CSÄKVÄR, Fejér megye — Az idén folytatják a parkerdők kialakítását a Vértes hegységben. A 60 hektárosra tervezett várgesztesi parkerdőben utat építenek, hogy a kirándulók könnyebben megközelíthessék a középkori várat. A szép bükk- és tölgyerdőket sétautakkal hálózzák be. A Vértes másik kedvelt kirándulóhelye lett a Turul emlékmű környékén kialakított 165 hektár területű parkerdő. Ide már panoráma utón érkezhetnek az autósok, a gyalogosok részére pedig lépcsőrendszert alakítottak ki a hegyoldalban. A régi elhagyott mészégetőkemencéket az erdőgazdaság eredeti állapotában helyreállította, s a tatabányai munkások társadalmi segítségével esővédőket sétautakat, erdei lornapályákat építettek. Az uj tervek szerint tovább bővítik a Turul emlékmű környékén a parkerdő területét. A következő években újabb pihenő-, sétáló parkerdőket alakítanak ki a Vertes hegységben; löbbek között Csákvár, Pusztavám — Mór és Oroszlány környékén. Fejlesztik a nagy látogatottságnak örvendő agostyáni arborétumot. Ásványkincsei miatt költöztetnek egy falut IHARKÚT, Veszprém megye — Talán a sertések túrták ki a földből, vagy gödörásás közben került felszínre, ki tudja már! Az is lehet, hogy a viz mosta ki. A hivatalos jelentésben ez állt: a Bakony Bauxitbánya Vállalat egyik bányásza falujában, Iharkuton bauxitot talált. (Hasonlóképpen fedezték fel 1926-ban Magyarország első bauxitlelőhelyét Gánton, egy szőlőben, kutásás közben.) Rögtön kutatócsoportot küldtek a helyszínre, s már az első fúrások eredményesek voltak. A felfedező bányász kitüntetést és pénzjutalmat kapott. A bakonyi erdők közt elterülő kis község területe mindössze 8 hektár, 35 háza van. Nehezen megközelíthető, nem vezet hozzá bekötőút, nem jár oda autóbusz. Alig 40 család él itt. A fiatalok elmentek, gyerekek nem születtek és be kellett zárni az iskolát is. Ezért a falu utcáit, kertjeit — a tervek szerint ebben az ötéves tervidőszakban lebontják, hogy kitermelhessék a bauxitot. Iharkút faluból Iharkut-bánya lesz. A lakosság kártérítést kap: pénzt adnak, házat vesznek az öregeknek a környező falvakban. Olyan községekben, ahol jó utak, üzletek vannak. Iharkút körül éjjel-nappal dübörögnek a teherautók, berregnek a gépek. Sokat ígérő, több külszíni fejtésű bauxitványát létesítenek itt, később pedig egy bányaüzemet telepítenek ide, melynek munkafolyamatai gépesítettek lesznek.
