Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-06-09 / 24. szám
MAGYAR HÍRADÓ 13. OLDAL VISSZAFELÉ AZ IDŐBEN LEZÁRT Irta: PAPP VARGA ÉVA BORÍTÉK „FATHER’S DAY” alkalmából fel kell ujitanom kissé régebben irt alkalmi cikkemet, amely az édesanyáknak manapság még sokkal fontosabb intelemmel szolgál és amelynek tartalmára élénken rávilágít egyik olvasónk hozzám irt levele: „Jólesett olvasnom a .lezárt boríték’ című tanulságos cikkét. Az én fiam tízéves korában maradt árván és egyedül nekem maradt a nehéz feladat: NEVELNI! Kezdem azzal, hogy jó példát mutassak a gyereknek: felhagytam a borral, tőlem ne tanulja meg az ivást. Tőlem hazugságot nem hallott és bár igen kisjövedelmű ember voltam, szívesen vettem neki hasznos és szórakoztató játékot, de játékrevolvert soha. Odaadtam az utosló dolláromat egy jó könyvért, hogy ne vegye kezébe az akkor már nagyon elteijedet ,comik’ képesfüzet. Mikor már érettebb lett, hogy megtarthassam .barátomnak’ nem korlátoztam a szabadságát, az ellenőrzést is igyekeztem gyengéd tapintattal végezni. Megengedtem neki, hogy menjen bárhová, csak én tudjam, mikor, hol találhatom baj esetén. Az értelmes fiatal gyerek érezte, hogy én erőmön felül megteszek érte mindent és igyekezett hálás lenni. Megegyeztünk abban, hogy ha uj barátai lesznek és azokkal csinál programot estére, akkor közli azt velem. Mikor már ez a kis falusi iskola nem volt neki elég, Philadelphiában saját erejéből iskolázott tovább és mikor bevonult a Haditengerészethez, minden levelét, mint ma is, igy irta alá: szerető fiad és barátod!” * Szeretném hinni, hogy ez a kiváló APA olvashatja cikkemet most is, amikor példaképpen idézem, jóllehet, most inkább az édesanyáknak mutatok példát: A rádió „Real Life Story” sorozatában meghallgattam egy bűnöző fiatalkorú fiú történetét. Az eset semmiben sem különbözött azoktól a bűntényektől, amelyeknek részleteit naponta ismertetik az újságok, mégis volt benne egy rész, amely meglepett. Mikor a szülők hiába váiják haza 11 éves kisfiúkat és a rendőrség már kutatja az eltűnt gyereket, az anya sem tud felvilágositást adni arra nézve, hogy kik voltak kisfia pajtásai. Az édesapa zavartan mentegetőzik a detektív előtt, mondván, hogy ő adott zsebpénzt is a gyereknek, de azt nem tudja, kikkel szokott játszani, most aztán nincs egy kiinduló pont, amelyen a rendőrség elindulhatna...és akkor megjelenik a men tőangyal... a konyhából benyit a nagymama, kissé röstelkedve mondja magyarul a lányának: bár beszélni nem tud angolul, de érti, miről van szó, tudja, hogy a „barát” a szomszéd házból való, a neve valamilyen Msykli (hogy az Isten akárhova tegye ezt az angol szót, hát nem vóna szebb az, hogy Mihály, ahogy az ő drága fiát hívták, aki elesett az első világháborúban?...) Hát igen! A mai korban nehéz az anyák helyzete, mert a modern felfogású gyermek életébe nem lehet a szülőknek beleavatkozni. De azért az okos anyák tudnak módot találni arra, hogy ellenőrizzék gyermekeik életét. Ez pedig nagyon fontos lenne a serdülő leánygyermek életében. Bele kell törődnünk abba, hogy szigorúsággal manapság már nem sokat érhet el az anya, de szeretettel és baráti gyöngédséggel megnyerheti a gyermeki lélek bizalmát... Úgy, ahogy a fentebb emlitett és MOST ünneplésre is méltó APA arra törekedett, hogy fia barátságát, bizalmát biztosítsa a maga számára, ez pedig egyformán életbevágóan jelentős a gyermekneveléssel kapcsolatosan. Nézzük csak azt a bizonyos „lezárt borítékot”! Ilyen a gyermeki lélek, és ha az anyák nem törődnek azzal, mit tartalmaz ez, akkor nem tudják megőrizni a kincset, amit a Gondviselés nekik juttatott és amit egy jó gyermek jelent... * Budán volt egy szomszédunk, középkorú asszony, akinek nőtlen fia nagyon élénk társaséletet élt. Az anyja egyszer jelenlétemben mondta neki: „Fiam. én nem szólhatok bele az életmódodba, az nem is lenne helyes, mivel te férfi vagy, de az anyád vagyok, akinek lehet bizonyos joga, sőt kötelessége is önmagával és veled szemben is. Ha hosszabb időre elmennél hazulról, arra kérlek, tegyél egy címet az íróasztalodra, ahol — baj esetén — megtalálhatlak. Nem tudható', mikor üt le egy féltékeny félj, vagy hol mérgez meg egy elhagyott szerető. Én modern nő vagyok, aki nemcsak az anyád, hanem barátod is,és ha egyszer kérdez majd egy rendőr, én intelligens nőhöz illően akarok felelni...” Akkor jót nevettünk ezen az indokláson, de úgy tudom, sohasem jött rendőr. Békevilág volt...de ezt a boritékrendszert iskolás fiam mellett már akkor is, Akinek kegyelem és megváltás a halál (Folytatás a 12. oldalról) elkerülése végett, egy iránymutató Írásbeli javaslatot szeretne a kórházakkal, orvosokkal, öregek otthonaival elfogadtatni. „Kezelő orvosomnak, — miheztartás végett. Az itt következő sorok, szellemi képességeim teljes birtokában íródtak. Ragaszkodom és megkövetelem a jogot, hogy sorsom felől saját magam döntsék, saját magam határozzak. Ez magában foglalja a jogot bármilyen gyógyszer, vagy bármilyen — sebészeti operáció visszautasítására, mindaddig, amig egy bíróság úgy dönt, hogy kívánságom beláthatatlan nehézséget okozna családomnak és a társadalomnak. „A könyv Írója javasolja, hogy a fenti irás legyen kéznél minden orvosnál, egészségügyi intézménynél, amikor erre feltétlenül halaszthatatlan szükség mutatkozik. Az irás megfogalmazásának a célja, hogy megakadályozza az öngyilkosság sorozatokat. Nincs joga a halálra annak az egyénnek, akinek felgyógyulásához még komoly remény van, s aki még hasznos tagja lehet majd a társadalomnak. Rövidítve ez az írásbeli útmutató a halálhoz való jogot a következő szempontok szerint osztályozza. 1. Reménytelenül állandó eszméletlenségi állapot. 2. Hat hónapnál tovább tartó eszméletlenség. 3. Szellemi képesség elvesztése, — annak gyógyíthatatlan állapota. Milyen hatással lesz ez a törvény az egészségügyi intézményekre, — teszi fel a kérdést a könyv Írója. Ez persze materiálisán hangzik, — felel rá dr. Carly professzor de a kormánynak és az egészségügyi szerveknek rengeteg pénzt fog megtakarítani, óriási összegű kidobott pénz térül majd meg, amit olyan emberek életbentartására költöttek, akik nem magam is alkalmaztam. Régi igazság, hogy ahogyan a jó pap holtig tanul, úgy a jó anya is, hát még azok a jó nagyanyák...akik az amerikai elfoglalt szülők mellett jó, régimódi nevelést adhatnának az unokáknak, ha engednék... Én boldogan foglalkoztam a fiaimmal, de a Montessori módtól kezdve semmi nem volt olyan hatással rájuk, mint a Nagymama tanítása. Bandi és Gyurka még alig ismerték a betűt, mikor már kívülről tudták DANTE klasszikus munkája, „A POKOL” első énekének néhány szakaszát. Ennek magyarázata az, hogy mikor téli estéken a gyerekek mesét kívántak, mig én a tiszta irodalom után vágyódtam, összeegyeztetvén a kettőt, olvasgattam nekik: „Az emberélet utjának felén, egy nagy, sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igaz utat nem lelem, óh, szörnyű elbeszélni, mi van ottan, s mily szörnyű sűrű kusza, vad vadon; már rágondolva reszketek legottan.” Jöttek aztán az ének elején a PÁRDUC, majd az oroszlán és a NÖSTÉNYFARKAS...és mig a két kisfiú csillogó szemekkel hallgatta a vadállatok világának sok-sok rejtelmét, én, tudva, hogy minden szörnyűség magát a nagybetűs ÉLETET, az állatok pedig az embereket szimbolizálják, élveztem a lángeszű költő művét és a Babits-forditás szépségeit. Ilyenformán vezettem be fiaimat az irodalom világába, ennek hatása azonban sokkal később, főiskolás korukban volt meg. Most már tudom, hogy ennél fontosabb a gyermeket a gyakorlati életre vezetni, és e téren állíthatjuk az ÉDESAPÁKAT, akik erkölcsi támaszt nyújtanak a gyermekek, a család számára. akartak élni, s akik emésztően kínzó pokoli fájdalmukban egyedül a Mindenhatótól várhatták a könyörületes, megváltó, kegyelmi halált. Ez persze nem jelenti azt, amit sok ember érez és gondol most, hogy amikor öreg és beteg lesz, az orvos, vagy bárki is nyomást gyakorol rá, — vessen véget a szenvedésének. Nem! Az életnek minden iciny - piciny kis megnyilvánulása mégis csak élet és nem halál. A halálhoz való törvényes jog csak a népességnek azon parányi százalékát érinti, akik évek óta szenvednek értelmetlenül és hiábavalóan. Gyakran egy beteg, aki baleset vagy sebészeti műtét következtében testileg fogyatékos, — rokkant lesz úgy érzi, — nem akar élni tovább. Az orvos és a lélekgyógyász kötelessége felvilágosítani a beteget, a rokkantak, a testileg fogyatékosak gyümölcsözően hasznos munkájára ebben a társadalomban. A törvény által védett jog a halálra értelmében, feltétlenül közelebbről kell megvizsgálnunk az életet és annak értékét. A lelkiismeretes kutató munka alapján, az emberi méltósággal párhuzamosan, — emelkedni fog az emberi élet értéke. Kalifornia, junius hó... Carter más külügyi utakat keres; néhányat már talált (Folytatás all. oldalról) tehát a lényeg ez; uj utakat keres, néhányat már talált, és a sikeres ujjáépülés a külpolitika meggyengült zónáiban, egy kis szerencsével és sok erőfeszítéssel, talán nemsokára már látható lesz. A Nató-szövetség kormányzó-tanácsa nyilatkozatot adott ki, amely szerint elfogadja Carter elnök meghívását; „a legközelebbi NATO csúcs-találkozó Washingtonban lesz, 1978 egy kijelölendő hónapja folyamán.” Spectator VARGA ÉVA
