Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-05-12 / 20. szám

UAtrlAK IUIVAUU 16. OLDAL FELVIDÉKI JEGYZETEK RÁKÓCZI KÉSMÁRK — Nem vé­letlen, hogy Thököly Imre a késmárki evangélikus templom­ban fekszik. II. Rákóczi Ferenc pedig a kassai dóm kriptájában. Mindkét kuruc fejedelem sza­badságharca ott indult meg, északon, ott kapta sajátos formáit s népi jellemét megörö­kítő erejét. Ha most, Rákóczi születésének háromszázadik év­fordulóján, bárhol is megérint­jük a kuruc matériát, széles gyűrűkben ez fordul felénk, mint a vízbe hajított kő körül a hullám. A kurucok szabadság­­harca országszabaditó harc volt, s eltörölhetetlenül jelezte, hogy Magyarország valamennyi népét egyenlő rangú nemzetté tevő akarat. Borzalmas elnyomás alatt sínylődött egész Magyaror­szág, minden népe, s a nép feje fölött, sőt még a főurak feje fölött is, titokban soká összefo­gott a Habsburg császári hata­lom a török szultán kapzsiságá­val, Az együttérző kuruc lira, a protestáns lira dallamhatására reális élményeket szövegezett, amikor balladikusan, egybefon­ta a két oldalról ránktörő rontást: Musztafa, Carafa És az akasztófa: Mindezen három fa — Mind a három rossz fa. De ezt a kesergő hangot a labancszalasztó győzelmek kö­zepette diadalmas, bizó, hivő hang váltja fel a kuruc költészet­ben. Rákóczi nagy ivű felszaba­dítást inditott el, melynek sokrétű emléke elevenen él mindmáig, akármerre fordulunk a magyar nyelvterületen és a szomszéd népek etnikai határai között. Rákóczi ugyanis a középkori Magyarország, Má­tyás király országának, mintaál­lam történetéből nőtt bele históriánkba, s végét akarván vetni a Habsburg-önkénynek, ezt az eredeti magyar országtar­tást kívánta megújítani. Nem­csak magyar parasztjai, hanem szlovákok, ruthének, szászok, horvátok, románok csatlakoztak hozzá, önként, rajongásból. Mikor még sárosi földesur korában hintáján végigment valahol egy-egy falun, a nép letérdepelt előtte a sárba, s úgy kérlelte: „Gyere, uram, szaba­díts fel minket!” Ez a közös kérés — magyaroké, falusi, ruthéneké, szlovákoké, városi ORSZÁGA szászoké — röpült hozzá Len­gyelhonba, ennek a hangnak engedelmeskedve készítette el zászlóit, s indult meg a magyar határra. A kuruc sereg minden egyes tagjába, mivel éppen népfelkelő önkéntes had volt, beleivódott Rákóczinak mindenkit egyfor­mán szerető, s magához öleő politikája. Tudott népei nyelvén is. Bercsényi például jelentései­ben és leveleiben szó szerint idézi a szlovák mondatokat, amik füléhez, jutnak s nem fordítja le magyarra, mert tudja, hogy a nagyságos vezérlő fejedelem érti ezt a nyelvet, akár ő, a felvidéki. Nagyobb hitelesség kedvéért érdemes elmondani, hogy Rá­kóczi Munkács orosz püspökévé és cári diplomatájává tette Potróniusz Kamenszkyt, a rut­­hén szerzetes, „aki engem valaha még mint gyermeket a kaiján hordozott, s gyöngéd könnyeket ontott Iá ttomra” — írja. Emlékirataiban. Mindhalá­lig rendíthetetlen hive egy szlovák iró, Dániel Krman, evangélikus lelkész, zsolnai püs­pök, ' aki 1707. március 8-án Zsolnán felszenteli Czelder Or­bán brigadéros szlovák kuruc seregének nyolc szép zászlaját. A szlovák közkatona épp­úgy értesült fejedelme politikai szándékáról, mint tábornokai. Krman zsolnai beszédében azt mondta, hogy az Ur Isten is a Aurucokkal tart s imájában arra kérte Jézust: „légy fejedelmünk Öméltóságával, a mi kegyelmes urunkkal. Rákóczi Ferenccel, hogy a haza atyjává lehessen, miként a börtönéből kiszaba­dult József, s hogy felülmúlhas­sa bölcs terveivel és hazájának szerencsés védelmezésével min­den korábbi magyar védelmező­nek, Báthorynak, Bethlennek, Bocskainak. Thökölynek és a maga őseinek dicsőségét...” De se szeri, se száma a hasonló bizonyítékoknak. Rá­kóczi országában antifeudális jobbágyseregek tűnnek fel. A későbbi betyárkapitányok, a szlovák Juraj Jánosik, a román Pintye Gligor, a ruthén Beca János Rákóczi hű katonái voltak, s csak labanc földesura­kat fosztogattak. Bercsényi 1705 augusztusában „tót gyalogot” ajánl Rákóczinak, „mást nem tudok alkalmatosabbat” — je­lenti. A szlovák katonákat Jellemző, hogy Rákóczi egyik legelső rendelkezése az volt, hogy ingyen sót osztatott a szlovák népnek, melyet elzártak ettől az egyetlen fűszertől az osztrák sószállitók. Lipót császár Rákóczi felhívásainak gyöngité­­sére soha nem intézett szlovák nyelvű felhívást a néphez, mindig csak a labanc megyei urakhoz fordult, a népet kuruc zsiványoknak minősítette, s sze­­dett-vedett eretnek elemnek, mivel zömében evangélikusok voltak a szlovák felkelők. A szlovák kurucság történetét még nem irta meg senki. Ez a jövőre vár. Anna Gaspariková: Povs­­tanie Rákócziho a Slovania c. 1930-ban megjelent könyve Rá­kóczi lengyel, orosz és szlovák vonatkozásairól szól ugyan, de elfogult, hasznavehetetlen mű. Mindebből kiviláglik, hogy Rákóczi (aki felmentette az adózástól a kurucokhoz csatla­kozó jobbágyságot) azt akarta, hogy a Habsburgokat lerázva Magyarország szinkronba kerül­jön önmagával, vagyis társadal­mi, nemzeti, s vallási szabadság­gal élhessen benne mindenki. Évfordulóján érzékelhető jelenlé­tének ez a legnagyobb jelentősé-8e‘ Szalatnai Rezső 'vv Városiéi Dunakeszi DUNAKESZI — Az elnöki Tanács rendeletére április 4-től városi rangra emelték a Pest megyei Dunakeszi nagyközséget. Most Duna parti lakótelep néven háromezer lakásos városrészt kezdtek építeni. Az ötödik ötéves tervben 1200 lakás készül el, ebből az idén 336-ot adnak át, majd megkezdik 464 lakás­nak a Dunakeszi házgyári elemekből való összeszerelését. A lakások mellett bevásárlóköz­pont, iskola, óvoda és bölcsőbe is épül. »»Cica babák” PÉCS, Baranya megye — Nem mindennapi dologra vállal­kozott Lovrics Istvánná, a mecseki állatkert pénztárosa. Most másodízben nevel fel kis oroszláncsemetéket. Az állatkert ifjú szülötteit, „akik” — mert ő úgy szereti, mint saját gyermeke­it — öt hónapja jöttek a világra Pécsett, mindaddig gondozni fogja, amig nyár elejére elérik az állatóvadai „korhatárt”. Most tehát a pénztárhelyiségben tölti napjait Brigi és Deon. Naponta háromszor kapnak tejbegrizt és vitaminokat, majd egy alkalom­mal húst vagy májat szervíroz­nak nekik a mielőbbi fejlődésük érdekében. Hajó magaviseletük­kel kiérdemelték, friss levegőt szippantva kikandikálhatnak a nagyvilágba, egyelőre csak a pénztárablakon keresztül. Újjáépül a kórház KÖRMEND, Vas megye — Jó ütemben halad Körmenden a járási kórház rekonstrukciója, amelyre mintegy 73 millió forintot költenek. A Vas megyei Állami Építőipari Vállalat dol­gozói — ahol lehetőség van rá — megrövidítik az épitkezés határ­idejét. A régi kórház területén hatszintes épületet emelnek, amelyben a röntgen-diagnoszti­kai részleg, a sebészet, a bel- és a nőgyógyászat, valamint a szülé­szet lesz. Áll már a főépülettel össze­függő háromszintes gazdasági épület, amelyben a szerelők dolgoznak. Itt lesz a mosoda, a konyha, az étterem, a textil- és élelmiszer-raktár. Készül az energiaközpont is. A gazdasági épületet és a kazánházat augusz­tus 20-án adják át. ÉNEKLŐ KUTYA VESZPRÉMBEN Újabb rikasággal büszkél­­kehet a veszprémi állatkert: az Uj-Guinea-i törpedingó, amit az angolok különleges magas hang­ja miatt Sing-Dognak — éneklő kutyának — neveznek, elsőként náluk látható. Ezl a ritka fajtát mindössze húsz éve fedezte fel Haström, svéd biológus. A törpedingó méltó a nevére: nagysága az ismert dingóknak csupán egy harmada —, s mint képünkön látható, elfér egy könyvön is. ölebnek nézné az ember, pedig ez a mókás képű kis állat — ragadozó, s ennek megfelelően hamar méüegbe gurul és harap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom