Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-05-12 / 20. szám
MAGYAR HÍRADÓ 3. OLDAL KI ÖLTE MEG A DIPLOMATA CSALÁDTAGJAIT? A Bishop család a harmadik gyermek születése előtt WASHINGTON - William Bradford Bishop Jr. 29 éves diplomata, a külügyi szolgálat tisztje délután 5 órakor hagyta el a külügyminisztériumban levő irodáját és azt mondta munkatársainak, hogy náthája miatt West Bethesdában levő otthonába megy. Hazafelé menet öt gallon benzint vásárolt a Sears áruházban, és a Texaco szervizállomáson betöltötte kocsijába. Aztán később ezen az estén, vagyis 1976. március 1-én a család tagjait valaki agyonverte a lakásukban. Március 2-án öt holttestet találtak összeégve Kolumbia, N.C. egyik külvárosi temetőjében. Március 8-án a holttesteket Bishop 37 éves feleségével, három fiával és 68 éves édesanyjával azonosították. Március 18-án Bishop nagy szállítókocsiját Gatlinburg, Tenn. közelében találták meg. Egy évvel később a családgyilkosság titka még mindig megoldatlan. Most az a kérdés, hogy vajon hogyan vádolható Bishop a gyilkosság elkövetésével, hiszen mind barátai, mind szomszédai elképzelhetetlennek tartják ezt. Bishop krónikus álmatlanságban szenvedett már évek óta. Az egyetemen altató pirulákat vett be, később hipnózis révén kereste a megoldást. Azután egy magánpszichiátristához ment depressziós állapotában. Még egyetemista korában, édesanyja gyakran adott neki ilyen tanácsokat: „Reméljük, hogy a világ bajait nem veszed mind magadra, hogy elkeseredjél. Azért imádkozom, hogy ezek az átkozott idegek ne zavaijanak fel többé...” Március 18-án, mintegy 17 nappal a család meggyilkolása után a hatóságok Bishop autóját megtalálták, rajta vérnyomok voltak, és fejsze, gépfegyver, kutyaétel és két doboz orvosság volt benne. Bishopnak azonban nyoma veszett. A hatóságok arra gondolnak, hogy Bishop a környező erdőkben van valahol, talán már holtan. Azt azonban soha nem tartották lehetetlennek, hogy elhagyta az országot, vagy maga is a gyilkosság áldozatává lett. Bishop barátai ezt tartják a legvalószínűbbnek. Az_egyetlen látszólagos bizonyíték arra, hogy még életben van, egy BankAmericard vásárlás, ami március 2-án történt Jacksonville, N.C.-ban. Az aláírást az írásszakértők William Bradford Bishop Jr. aláírásával azonosították. NEHÉZ LETÖRNI A MEXIKÓI KÄBITÖSZERHÄLÖZATOT EL PASO,Texas — Hiába a kíméletlenül nagy harc ellenük, a mexikói kábitószercsempészet erősen tartja magát. Mexikóból érkezik ide a heroin, a cocain legnagyobb része, több, mint a 85 százaléka, mondja Con Dougherty a Drug Enforcement Adminisztration szóvivője. Mexikóból érkezik ide a Dél-Amerikai cocain is, hiába a két ország, Mexikó és Amerika nagy erőfeszítésének, hogy az ópium földeket megsemmisítse, melyek leveleiből a mexikói barna heroin készül. 1975 januáijától 15.000 akkert permeteztek be növényirtó szerrel. Ám hiába minden. A heroin készlet, annak ára semmit sem változott Amerikában.Kimondhatatlan nagy tömegű készletük van a csempészeknek, mit sem változtat a helyzeten a növényirtó szerek használata. A rendőrség teóriája szerint a farmerek már előbb begyűjtik az égőpiros, bordó és fehér ópium pipacsokat, mielőtt a mérget szóró repülőgépek bepermetezik a földet. Mások pedig azon a véleményen vannak, hogy a farmerek a pipacsmezőket a tradicionális helyükről délebbre és keletebbre kultiválják, Jalico és San Luis Pontosi környékén. A nagy ellenőrzés ellenére is áthozzák az ópiumot Mexikóból. Kedvelt módszerük, hogy egy lopott repülőgépet indítanak útnak. Több, mint 40 százaléka a lopott gépeknek a heroincsempészet szolgálatában áll. A hajó utat is szeretik. Ezek a Karib szigetek >1 északra tanyáznak. Az ,,anya-hajók”-ról kisebb hajók, csónakok viszik tovább a heroint és a marijuanát. New Orleans környékén pedig a halászhajók bonyolítják le a csempészést. A kábítószereket Mexikó belsejéből Mavatlan kikötőjébe viszik, ahonnan a Baja Californiába szállítják. A KÜLPOLITIKAI IRÁNYZAT ELTOLÓDÁSA NEW YORK, N. Y. -Az egyik külpolitikával foglalkozó újságot olyan emberek szerkesztik, akik magas tisztségeket töltenek be a Carter-adminisztrációban. Az újság a következő lépésekről ir, mint a nemzetközi szisztéma következő fázisairól. Sokkal jobban igénybe veszik a nemzetközi szervezeteket, hogy a békével, gazdasági egymásrautaltsággal, környezetvédelmi kérdésekkel és az emberi szükségletek ellátásával foglalkozzanak. Egyesült politikaformáló intézmények létrehozása a szövetséges nemzetek, igy Nyugat-Európa, Japán és Észak-Amerika között. Szükségessé válik, hogy Nyugat-Európa, Japán és az Egyesült Államok egyesült ipari országokként működjenek. Sokkal több segítséget kell nyújtani a fejlődő országoknak, igy emelni kell a gazdasági iegélyt, és kedvezőbb vámfeltételeleket kell biztosítani a szegény nemzeteknek, hogy áruikat az Egyesült Államok piacára hozhassák. A nemzetközi gazdasági intézmények átalakítására is sor kerül az International Monetary Fund reformálásával egyidejűleg. A közlemény szerint nagyobb fontosságot tulajdonítanak majd a harmadik világ országai támogatásának, hogy ezekben az országokban legalább az alapvető emberi szükségletekről gondoskodh assan ak. Földalatti fegyverkezés Vietnamban? SEOUL, Korea — Vietnamból kiszűrődő hirek szerint az ott maradt amerikai fegyverek jórésze földalatti ellenállás vezetőihez került s ezek titkos szabadcsapatokat szerelnek fel. CARTER—HUSSEIN ESZME- CSERE: NINCS SZÜKSÉG GENFRE WASHINGTON. D. C. — Carter elnök és Hussein jordán király megbeszéléseket folytattak és az elnök kijelentette, inkább ne legyenek tárgyalások Genfben a Közép-Keletről, mintsem odamenjek a tárgyaló felek konkrét javaslatok é.> bizonyos realisztikus előjelek nélkül. Hussein király majdnem ugyanezeket mondotta, de más szavakkal fejezte ki a véleményét. „Valóságos Isten-csapása lenne, ha úgy mennénk a találkozóra, ha előbb nem tudnánk haladást felmutatni, a tárgyalásokra kerülő ügyben.” _ A tárgyalási sikerek kulcsa Palesztina lenne, ha a realista érzék, józanság kerekedne felül. Carternek Hussein megmondta, hogy az ő részükről megvan a jószándék, minden tőlük telhetőt elkövetnek a béke érdekében, de a palesztiniaiak ragaszkodnak „az önrendelkezési jog szentségéhez.” „Bármi legyen is a döntésük, mi elfogadjuk” — jelentette ki a továbbiakban Hussein király. „Jordániához való kapcsolatuk nagyon szoros és elSzakithaiat; lan". A 75 perces fehér házi tárgyalás után Hussein királyt az elnök k.ikisérte s a riporterek kérdéseire adott válaszai nem tükröztek nagy optimizmust. „Hiba lenne túl nagy eredményt várni” — mondotta az elnök „ettől függetlenül vannak biztató jelek is." I Zbigniew Brzezinski a Carter adminisztráció politikai tanácsadója
