Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-04-14 / 16. szám
14. OLT»AL MAGYAR HÍRADÓ NOÉ BÁRKÁJA Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA A keresztények nagy része azon a véleményen van, hogy a szentirás csupán valami tündérmese. Olyan, akár a karácsonyi angyal, mely karácsonyfát hoz, vagy a nyuszi és a tojás husvétkor. Az ember megszokta, hogy igy van, ezt tanítják a szülők gyermekeiknek, de azért csak kevesen hisznek benne. Modem, liberális lelkészek nyiltan kijelentik, hogy ezekben a mesékben hinni senkire se kötelező. Még abba sem kell hinniök, hogy Krisztus Szűztől született a szentlélek által, vagy hogy feltámadott. Hiszen, mint mondják, ez nem is lényeges. A fő az, hogy higyjünk abban, hogy van Isten. Csak kevesen követik figyelemmel az ásatások eredményét, a számos régi okmányt, mely ilymódon került napvilágra, pedig ezen kutatások révén a Szentirás már megszűnt csodaregény lenni. Bebizonyosodott, hogy volt Sodorna és Gomorrha. Bebizonyosodott, hogy Pál apostol valóban élt, megtalálták még azokat a régi emléktáblákat is, melyekre rá volt vésve, hogy itt beszélt és mikor. Ezeket a tényeket mindenkinek el kell ismernie. Az özönvízre azonban még azok is nagy kételkedéssel fejüket rázták, akik pedig a legtöbb bibliai tényben hittek. Most azonban „divatba jött” Noé bárkája, melyet annyi cikk, könyv, sőt film szerint megtaláltak. És ezzel kapcsolatban bebizonyosodott az is, hogy valóban volt özönvíz. A fizikusok szerint többféle teóriája van annak, hogyan és miért jött létre, de határozottan megállapították, hogy körülbelül egy évig borította be a viz azt a területet, igy tehát Noénak is egy teljes esztendeig kellett úszkálnia bárkájában. John Harris igy ir a National Enquirer-ben erről: „Igenis kétezik a Noé bárkája, melynek maradványai még most is meg vannak fenn az Ararat hegyék, Törökországban, a jeges hóban — pontosan úgy, ahogyan a Biblia szerint a bárka lepihent a nagy özönvíz után.” 1955-ben Fernand Navarra francia mérnök a HETI NAPTÁR ÁPRILIS- KOS HAVA 17— VASÄRNAP: RUDOLF 18— HÉTFŐ: ANDREA 19— KEDD: EMMA 20— SZERDA: TIVADAR 21— CSÜTÖRTÖK: KONRÄD 22— PÉNTEK: CSILLA 23— SZOMBAT: BÉLA kopár Ararát hegyen egy ősrégi, kézzel ácsolt fadarabra bukkant, melyről megállapította, hogy százötven láb hosszú gerenda. 1969-ben, a következő expedíció alkalmával újra régi deszkákra és fadarabokra talált. Mikor tudományos vizsgálatnak vetette ezt a leletet rájött, hogy ezek a maradványok rotthadó fehér tölgyfából készültek, mely körülbelül ötezer éves. így tökéletesen beleillik Noé idejébe. Egy George Hagoplan nevű öregember azt állítja, hogy mikor a hó elolvadt 1904-ben egy furcsa, hatalmas fahajót látott a hegy ormán. Nagybátyja segítségével, akivel juhokat legeltetett, felkapaszkodott a hajóra, felmászott az oldalán át a belső helyiségbe, még az ablakokon is kikukucskált, melyek a fába voltak vájva. Majd kiabálni kezdett bent és megütötte a különös visszhang, melyet az ősrégi falak visszavertek. A II. világháború idején repülők cirkáltak a hegy felett és a pilóták határozottan látták I nagy hajót, melynek orra kiállt a jeges hóból. Számos expedíció indult meg, hogy kiássák a hajót, de az lehetetlen, mivelhogy a jeget nem lehet felásni és AJÁNDÉK A földi dolgok hamvadók, nem is tudom, mit adjak néked. Küldök egy táska tiszta szót s mellé egy kosár fényességet. Ölbey Irén MILYEN LEGYEN A FÉRJ? EGY NŐ MONOLÓGJA Tudod, az az igazság, hogy minden férfinak megvan a maga hibája. Lassacskán bele kell nyugodni. Többször voltam férjnél, nekem elhiheted. Nem sikerült olyat találnom, akinek az erényeit ne rutitotta volna el valami elviselhetetlen tulajdonság. Hogy mi volt a baj? Az egyiknél ez, a másiknál az... Talán inkább azt mondom el, hogy én milyen férjet is szeretnék... Olyan férjet, aki éjt nappallá téve dolgozik, hogy a családjának nívós megélhetést biztosítson, de úgy dolgozik éjjel-nappal, hogy közben eljárunk szórakozni, moziba, színházba, társaságba. Olyat, aki nem könnyelmű, megfogja a garast, ha meg kell keresni, de ugyanakkor nem kicsinyes, ha arról van szó. hogv mire költőm el. Olyan férfit, aki művelt, sokat olvas, tájékozott az irodalomban és a politikában, de nem úgy, hogy az újságokat meg a könyveket bújja, mert az borzasztóan unalmas. Olyan férjet, aki gyöngéd, szereti a hozzátartozóit, a magányosokat, az öregeket, de nem olyat, aki a hajó megmaradt részei csak olyankor mutatkoznak, ha ilvadás áll be. Clifford L. Burdick geológus professzor hisz benne, hogy a sóskristályok, melyek a hegyet hatezer láb magasban borítják csakis úgy kerülhettek oda, hogy valamikor hatalmas méretű árvíz öntötte el még a hegyeket is. „Bizonyíték van rá,” mondja a tudós geológus,” hogy valamikor magasabban állhatott itt a viz, mint a hegyek”. Majd megmagyarázta, hogy a hegyek az árvíz ideje alatt tizennyolcezer láb magasra emelkedtek a vulkánikus kitörések által. Szerinte a bárka egy évig lebeghetett a viz színén és mikor a viz apadni kezdett, megtorkollott az Ararát hegy csúcsán. Körülbelül húsz évenként a jégkéreg kissé leapad és ilyenkor mutatkoznak a hajó maradványai. De néhány hét múlva, ha újra havazni kezd, a fagyos hó ismét beborít mindent. Tudósok arra is gondolnak, hogy a nagy özönvíz úgy keletkezett, hogy egy planéta vonult keresztül a vidék felelt, mely gravitációs vonzóerejével óriási áradatot hozott létre. Mások viszont azt vélik, hogy egy óriási meteor zuhanhatott az óceánba, mely ilyen szörnyű hullámzást hozott létre. Felmerül a kérdés, hogy talán valamilyen más utón kerülhetett volna fel ide a nagy hajó. Ez azonban egyszerűen lehetetlen. Aki ezen a vidéken járt, tudja, hogy még üres kézzel is nagy erőfeszítésbe kerül ide felkapaszkodni, még egy gerendát is lehetetlennek látszik felhurcolni ide, nemhogy egy ilyen hatalmas hajót. Ez fizikailag egyenesen képtelenség. Tehát nem marad más lehetőség, mint az, ami a bibliában áll — hogy ez a hajó valóba Noé bárkája. állandóan a mamájához, meg a papájához jár pátyolgatni őket, mert azt ki nem állhatom. Olyan legyen a féljem, hogy más nőknek is megakadjon rajta a szemük, de ő ezt észre ne vegye. Nekem csak az erélyes férfi imponál, aki nem hagy diktálni magának. Olyan félj, aki hallgat rám és azt teszi, amit kívánok tőle. Legyen a féljem ügyes, értsen a villany- és a vízvezeték-javításhoz, de ki nem állhatom azokat a féijeket, akik furnak-faragnak, barkácsolnak. Legyen a félj társaslény, aki szereti a barátokat és azok is szeretik őt, viszont nem szeretem, ha a féljem a barátaival tölti az idejét. Az én féljem öltözzék divatosan, ne hordjon bő nadrágokat, letaposott sarkú cipőket. De nem szeretem, ha a félj divatos ruhákra és cipőkre költi a pénzét. Egy férfi hordjon mindig kifogástalan tisztaságú fehérneműt, inge ragyogjon, mint a patyolat. Egyébként gyűlölöm azokat a féijeket, akik elvárják a feleségeiktől, hogy patyolatfehérre mossák a fehérneműiket. A féljem meséljen el nekem mindent magáról, de ne untasson engem a hivatali dolgaival. A féljem legyen haladó, tekintse a nőt teljesen egyenrangú lénynek, ne ismeijen különbséget férfi és nő között. A féljem tisztelje a nőt, csókoljon kezet neki, fizesse ki a vacsoráját és halmozza el ajándékokkal. Lepjen meg szép, értékes karácsonyi ajándékkal, de ne úgy, hogy kilopja a pénzt a közös kasszából, sem úgy, hogy letagadja a fizetését, mert azt nem szeretem. Hogy akkor honnan vegye a pénzt? Az már nem az én dolgom. De az én féljem ne legyen bűnöző, mert utálom a bűnöző féijeket. Az én féljem úgy szerezzen pénzt, hogy ne börtönbüntetést kapjon, hanem becsületrendet. Igen, ilyen az ideális félj, de hol lehet ma találni egy ilyen féijet? Novobaczky Sándor
