Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-03-03 / 10. szám
4th StA A AAV . T A <7 JO % MAGYAR HÍRADÓ 9. OLDAL A LEHÁR VAGYON Irta; KLAMÁR GYULA Klamár Gyula Az elmúlt napokban egy szerény gyászjelentés látott napvilágot a bécsi és a zürichi sajtóban, amely szerint 86 esztendős korában elhunyt zürichi lakásán Papházayné, született Lehár Emilia. Az idős hölgy már évek óta betegeskedett és valósággal megváltás volt számára a halál. Egyike volt a leggazdagabb embereknek, mert Lehár Ferenc egyik örököse volt és ez mérhetetlen jövedelmet biztosított számára, pénzben hirtelen ki sem lehet fejezni, mekkorát. Igaz, hogy nem a fiát és annak számos gyermekét, mert a Lehár-jogdijakat már évekkel ezelőtt kettéosztották és Papházaynénak csak a fele jutott annak. Senki sem tudja, hogy ki járt jobban: az a másik Lehár-rokon, aki az amerikai, dél-amerikai stb. jogdijakat kaptam a megegyezés alapján, vagy Papházayné, aki az európai jogdijak utáni jövedelmek jutottak? Hozzávetőlegesen sem lehetne megmondani, hogy Lehárnak 1948-ban történt halála óta, tehát közel három évtized alatt mennyi pénz folyt be a Zürichben fenntartott irodába, amelyet Papházayné Ferenc nevű fia vezetett. Azt viszont tudjuk, hogy Lehárt úgyszólván mindenütt játsszák Európában) persze a világ más részében is!) nemcsak a színpadokon, teljes előadás formájában, hanem játsszák lemezeit, felhasználják zenéjét a rádiók, televíziók, felhangzanak a Lehár-melódiák matinékon, estélyeken, különböző műsorokban és még megszámlálhatatlan sok helyen és alkalommal, és minden után magas szerzői jogdij jár az örökösnek. Csak a Lehár-lemezek jogdija milliókat jelent évente — elképzelhetjük, hogy milyen sok svájci frank gyűlt össze a zürichi bankban! Papházayné özvegyen élt hosszú évek óta a Zürichi-tó közelében lévő modern bérház egyik földszinti, szerénynek mondható bérlakásában. Maga vitte ki a szemetet, bejárónőt csak ritkán fogadott, pedig nem volt zsugori. Ha külföldre utazott, például nagyon gyakran látogatott el egészségesebb korszakában Bécsbe, akkor a Hotel Imperiálban szállt meg mindenkor, ott ahol Ausztria koronás vendégei a dollármilliomosok és más hasonlók szoktak megszállni. De odahaza szerény volt. Félje Papházay István ezredes mellett megszokta a szerény, puritán életmódot és Bécsben vagy máshol azért engedett meg magának költséges szállodát, mert a Lehár-névnek tartozott vele, legalább is úgy gondolta. A jövedelemből nagy családot nevelt: számos unokát és dédunokát, de tellett is a Lehár-vagyonból... Egyedül a Vig özvegy — talán a legsikeresebb operettje hozta a legtöbbet a konyhára. A Vilja-dalt milliószámra népszerűsítette a hanglemez. A Luxemburg grófja nem sokkal marad alatta az előbbinek, hiszen Magyarországon kivül állandóan műsoron van még a Szovjetunióban is. (E tekintetben csak Kálmán Imre operettjének vehetik fel velük a versenyt; Moszkva és Leningrád színházainak állandó műsordarabjai...) Na és a Mosoly országa mennyi jövedelmet hajthatott? Egyszer felkerestem — meghívás alapján — Papházaynét a bécsi Imperiálban, hogy elbeszélgessünk Lehár Ferencről, a nagy magyar zeneszerzőről abból az alkalomból, hogy a bécsi lapok megint egyszer,, leosztrákozták.” Finom, elegáns hölgyet ismertem meg az imperiálbeli lakosztályban. Megerősített abban a hitemben, hogy Lehár Ferenc valóban magyar érzelmű volt és mindvégig magyar állampolgár, amelyet nem cserélt fel akkor sem németre, amikor az sok előnnyel járhatott volna a hilleri időkben. És hogy nem hiába választotta Sopron, a „hűség városa” díszpolgárává. Szó esett akkor arról is, vajon szimpatirozott-e Lehár a nácikkal? Mert a háború után ezt hiresztelték róla. Egy darabig nem is játszották magyar színpadokon a műveit. Ám Lehár nem volt náci. Az igazság az, hogy Hitler kedvelte a nagy magyar zeneszerzőt és még jobban műveit és amikor csak lehetett, felkérte, hogy dirigáljon Berlinben, ilyenkor pedig mindig megjelent a páholyban és feltűnő buzgalommal tapsolt. Papházay Istvánnét született Lehár Emíliát Zürichben hamvasztották el a temetése pedig Bad Ischl-ben volt: Lehár Ferenc mellé helyezték koporsóját a Lehár-sirboltba, nem messzire attól a villától, ahol Lehár élt és alkotott, ahol későbbi operaszerű műveit komponálta. MÁRCIUS Márciusban jön a tavasz. Részegülsz a szagától. De ne feledd: a vetés se megy a földbe magától. Melegágyból kis palánta Orrahegye kilátszik, Azonképp a meleg ágyból. A gazda is kimászik. MAGYAR LÁBNYOMOK (Folytatás a 8. oldalról) Alapnégyzete megfelel 7 hosszú new yorki utcasarok távolságának; számítások szerint 2 és fél millió kő-tömbből áll és ,,4500-nál több” éves. Letisztelgett előtte Herodotus és Plátó, Oedipus és Pythagoras, Caesar és Harun al-Rashid, Napoleon és Churchill — de a tetejére egyik sem hágott föl, mert az mintegy 40 emelet magasságban élesen fölmeredő csúcs; több, mint 200 darab magas, lépcsőzetes kőtömböt kellene megmászni! Ellenben: egy ott készült, itt a falon lógó képemen teveháton ülök, közvetlenül a Cheops-piramis előtt — és tisztán látható rajta az a csupán tucatnyi lépcsőzetes tömb fölött nyitó bejárat a belső folyosók egyikéhez, amely előtt egy néhány ember számára elegendő hellyel szolgáló platform van. Ezen a kis kő-tisztáson állhatott Reményi, majd Ferenc József; ezt ábrázolhatja az említett kép. * * * Ismételten írtam különféle apropók alapján Serly Lajos bácsiról, a „Kék nefelejcs” szerzőjéről, akivel én még találkoztam, mondhatni sihederkoromban, úgy négy és fél évtizede, a new yorki E. 86. utcai Horn and Hardart Cafeteria-ban; „törzs-asztala” volt ott. Fiáról pedig csak nemrégiben közöltem itt, hogy a Musical Heritage Society kiadta lemezen több saját szerzeményét s ugyanott az apának a fiú által vonószenekarra hangszerelt hires dalát. Most mindkettőjükkel kapcsolatban kezembe akadt még néhány jegyzet. így látom, hogy Tibort 3 éves korában hozták Amerikába; csodagyerek volt, apja tanította zongorázni, nemsokára hegedült is és szállodák és mulatók műsorain léptették fel. Ösztöndíjjal került Párizsba, majd Budapestre, ahol Bartóknál és Kodálynál tanult. Visszatérve, a Philadelphia Orchestra mélyhegedűsei közé lépett, Stokowski alatt; később Toscanini nagyhírű NBC-zenekaráná! volt brácsás és amikor ez a csodálatos együttes az ölasz mester halála miatt önként feloszlott, zeneszerzésnek és vendég-karnagyságnak szentelte magát. Tibor most 75 éves; Lajos bácsi, jegyzetem szerint, 1855-ben született s a Tibor fentebbi ideérkezési évét véve alapul, 1903-ban érkezhetett Amerikába. A „Kék nefelejcs”-et, mint az annak szerzői joga körüli perben (amelyet megnyert) kitűnt, 1880-ban irta, tehát 25 éves korában. A budapesti Népszínház karnagya volt már, amikor nagyszabású operetteket irt („Csókon szerzett vőlegény”, „Cigány Panna”, „A tót leány”). Találok itt egy különösen érdekes, ismeretlen adatot, amely magyar, amerikai és magyar-amerikai szempontból egyaránt kulturális csemegeszámba mehet. Eszerint a zseniális, leg-amerikaibb zeneszerzőt, a „Rhapsody in Blue”, az „An American in Paris” és mindenekfőlött az első amerikai népopera, a hervadhatatlan „Porgy and Bess” komponistáját, George Gershwin-t, Lajos bácsi tanította zongorázni ...Néhai Takaró Géza esperestől, a new yorki 69. utcai magyar református egyház lelkészétől hallottam ezt először, amikor 1938 nyarán véletlenül utitársak voltunk New Yorktól LeHavre-ig az „Ile de France”on, Pelényi János akkori washingtoni magyar követtel, Palencsár Evelyn nevű szőke kis amerikai magyar szépségkirálynővel és René Fülöp- Miller világhírű magyar származású íróval („Rasputin”, „Secret and Power of the Jesuits”, „Lenin and Gandhi” stb.). Takaró sokáig volt kapcsolatban Serly Lajossal, aki éveken át orgonáit istentiszteletek alkalmával. De megerősítés található Gershwin egyes leveleiben és életrajzi jegyzeteiben is; tekintsen majd be azokba valaki, aki utánunk jön, hogy porlepte magyar lábnyomokat vizsgáljon nemzetközi országutakon. _________________ Dirib-darab ZENEMŰVÉSZ — Tehát megegyeztünk, művész ur, a gázsi összegében, a fellépés időpontjában, a műsor időtartamában. — Még van egy kikötésem. A hangszerem szállításáról önöknek kell gondoskodniok. Nem kívánhatják, hogy én cipeljem. — Természetesen. Milyen hangszeren játszik? — Szájharmonikán. *** MUNKAMORÁL X. gyakran hangoztatja, hogy nem hajlandó mások helyett dolgozni. Sajnos az a baj, hogy saját maga helyett sem hajlandó... *** MAI GYEREK A mai gyerek már azt sem hiszi el, hogy a gólya hozza a gólya gyerekét. *** VÁLASZ — Hogy megy a sorod? — Remekül. De tudnod kell, hogy hazudós vagyok... *** AZ ELSŐ SZERELEM — Boldognak látszol. — Először vagyok szerelmes. — Először az életedben? — Dehogy. Ezen a héten.
