Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-02-17 / 8. szám

2. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Um Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hirnök) New Brunswick, N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy. N. J., Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J.. Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton. N. J. és Hungarian News (Bethlehemi Híradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Post* dm: Mail Address: P. O. Box 27. New Brunswick N. J n«03 Irodink dme — Office Address: 216 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK. N. J. 01901 Szerkesztőség cime: — Editorial office. 722 Amboy Avenue, Metuchen. N. .T. 08841. Telefonszám: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES. Editor______________ Előfizetési ára: egy évre $15.00: fél évre $8.00. Subscription: $15.00 per year: $8.00 for Vi year. Külföldre $20.00 egy évre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick. N. J and at additional mailing office A gyerekek talán nem hiszik, hogy volt olyan időszak ebben az országban, amikor az amerikai­ak féltek J. Edgar Hoover nevétől. De mi, akik éltünk akkor, tudjuk, hogy ez igaz volt; az országban csendes terror uralkodott. Sokan még mindig csodálják őt, de sok tanulságot levonhatunk azokból a közlemé­nyekből, amelyek fokozatosan napvilágot látnak. Jó hire akkor kezdődött, amikor sikereket ért el a bűnözés elleni harcban, de később hires lett mint a politikai felforgató tevékenységek leleplezője. Ké­sőbb egyre többen tudták, hogy adatokat gyűjtött magasrangu washingtoni politikusok nemi életéről és zsarolásra is felhasz­nálta azokat. Hire volt annak is, hogy nagyon szeretett adatokat gyűjteni politikusok homoszexu­ális tevékenységeiről, és nem is nagyon voltak nő ismerősei vagy szerelmei, amelyeket jelenleg is nyomoznak. Többen azt állitják, hogy csak azért foglalkozott ilyen információkkal, mert zsarolás­hoz ez volt a leghatásosabb fegyver. Újabban kiderült, hogy több elnök és főállamügyész tudott tevékenységéről, de nem tettek semmit, hogy meggátolják ilyenirányú tevékenységeit. Egyre jobban visszaélt a7 elnökök engedékenységével es miután rájött, hogy nem törőd nek vele, sokszor magukat az elnököket is figyeltette. Alapos­ságát figyelembe véve, biztosak lehetünk abban, hogy tudott Eisenhoower elnök ügyéről Kay Summersbyvel, amely nagy szenzációt keltett pár hónappal ezelőtt. Ugyanúgy biztosan tu­dott Roosevelt elnök és Lucy Mercer viszonyáról is. A legnagyobb botrányt az okozta, amikor kiderült, hogy milyen alaposan beleavatkozott Martin Luther King magánéleté­be. King erősen bírálta a faji megkülönböztetést, de különö­sen az FBI hivatalos faji megkülönböztetését a feketék ellen és azt, hogy Hoover semmibe vette az emberek polgárjogait. Egy hotelszobában lehallgató készüléket helyezett el az FBI és magnószalagra vették, hogy Martin Luther King és barátai hogyan szórakoztak, olyan nő­ket, akik éppen nem voltak feleségeik. King felesége becsü­letére legyen mondva, hogy sohasem tiltakozott, mikor Wa­shingtonban nyomozást kezdtek a férje meggyilkolása ügyében, jóllehet ez az epizód is újra nyilvánosságra kerülhet. Hoover kora véget ért, de Carter elnök most fog FBI vezetőt és főállamügyészt válasz­tani és meg kell említenünk, hogy a választásnak nagyon bölcsnek kell lenni, hogy hasonló visszaélések a jövőben ne történ­hessenek. A kormánytisztviselők nemi élete nem tartozik a politika tárgyához, kivéve ha kémtevé­kenységet gyanítanak a viszony­ban. Hoover egész zsaroló szerve­zete azzal kezdődött, hogy az FBI attól félt, más államok zsa­rolhatnak politikusokat, mert nem „tiszta" életet éltek. Később viszont ő zsarolta a poli­tikusokat. Amerika városai: ami elveszett, az elveszett WASHINGTON -■ A váro­sok pusztulása talán újság az amerikaiaknak, de a világtörté­nelemben ez a jelenség elég gyakori. Európai és dél-amerikai városok pusztultak el és szület­tek újjá a történelem folyamán, és ez a jelenlegi folyamat nem is olyan erőszakos, Trója, Karthá­gó és Róma sokkal durvább körülmények között pusztultak el. Több fontos kulturváros újjá­született. mint Róma és Jeruzsá­lem, vagy sohasem lett többé központ, mint Trója vagy Leptis Magna. Bronx vagy Detroit elhagya­tott bérházai szomorú látványt nyújtanak, de nem tragédia, minden emberi alkotás gyenge és pusztulásra ítélt. Értelmetlen arra pazarolni erőnket, hogy ezeket a bérházakat újjáépítsék, ez a természet rendje, a halál az élet egy része. A tragédia az, hogy emberi álmok, remények szorultak be azokba a sikátorok­ba, amelyeket nehéz lenne mesterséges utón segíteni. Az öregek, a szegények, a feketék szívesen költöznének a külváro­sokba, ha lehetőséget adnának nekik. Azok, akik elköltöztek Phoenixbe vagy Atlantába, visz­­szajönnének-e, ha az utcák tiszták lennének és muskátli piroslana az ablakokban? Nem valószínű. Meg kell értenünk, hogy a múlt meghalt, akármilyen szép is volt. Mikor fogjuk abbahagyni a próbálko­zást, hogy a szegényeket ala­mizsnával segítsük és váijuk, hogy hálásak is legyenek érte? Hogyha billiókat fogunk a jövőben felhasználni, fektessük be azokat az összegeket az emberek életébe, szakmai képzé­sébe, segélykölcsönökkel a kül­városokban, igazi munkaalkal­makkal. Városok ott keletkez­nek, ahol az emberek összegyűl­nek kereskedni és a kultúra örömeit élvezni. A városok emberi alkotások élvezet és használat céljaira. A városok nem a hallhatatlanság műemlé­kei. sem feldíszített kripták. Európa városait csodáljuk és próbálunk mindent megtenni, vagy azt a látszatot kelteni, hogy mindent megteszünk, városaink érdekében. Párizs vagy London sokszor elpusztult, majd újjá­épült és jóllehet megváltozva, de tovább fejlődnek, mert az ottlakó embereknek nincs hová menniük. Amerikában az embe­rek elindulnak nyugatra vagy délre és uj földeket foglalnak el, de az európai helyeken ez élhetetlen. Azért, mert elértük az óceánt, nem értük határhoz. Ilyen határokat csak szivünkben vagy képzeletünkben tudunk elérni, ott kell elfeledkeznünk a régi bálványokról és ott kell uj terveket szőni. Lehet, hogy ahova most megyünk, Atlantába vagy Hous­tonba, egy pár évtized múlva sötét városokká fognak válni és akkor azt mondjuk majd, mejünk tovább, menjünk talán Bronxba uj életet kezdeni. Közben nemzeti parkokat, kellene létesíteni New York környékén és azokon a helyeken, ahol ma nyomor és félelem uralkodik. A halálbüntetés az életet védelmezi SAN ANTONIO — Egy római katolikus püspök helyesel­te Gary Mark Gilmore kivégzé­sét és azt mondta az egyháztagok előtt, hogy halálbüntetés nélkül manapság már a világ hatalmas területein nem lehetne élni. Francis J. Furey püspök hangoztatta, hogy a Gilmore kivégzése ellen tiltakozó csoport helytelenítette ugyan a halálbün­tetést, de egyetlen szót sem emelt az ellen, hogy ártatlan emberi lények ezreit elpusztítsák már az anyaméhben és a szemétkosárba dobják őket. Furey püspök a ,,right-to-life” mozgalom egyik vezetője és az abortusz megszün­tetését követeli. A püspök többek között a következőket mondotta: „Telje­sen meg vagyok róla győződve, hogy a megrögzött bűnözőket, mint például a vérengző gyilko­sokat azzal kell büntetni, hogy a társadalom elveszi tőlük legdrá­gább kincsüket, az életet.” Elgázolt egy embert a miniszterelnök MONTREAL — René Leves­que a kora reggeli órákban egy partiról hazatérve, áthajtott egy férfin, aki az úttesten feküdt. A' rendőrség 4 órán át tartotta Lévesque-t a rendőrségen, de nem készítettek „alkohol vér­­vizsgálatot”, mert állítólag józan volt. A kocsiban ült még a miniszteren kívül Corrinne Tremblay is, Lévesque titkárnő­je. Lévesque egyébként nős, három gyermek apja. Hogy mi lesz a gázolás végkimenetele, azt nem tudni, mert szemtanú is látta a gázolást, aki a járdáról integetett a közelgő kocsinak, hogy álljon meg. Pál pápa a nők felavatása ellen VAT1KÁNVÁROS — VI. Pál pápa ellen van a nők ordinálá­­sának és azt tartja, hogy a római katolikus asszonyok továbbra is hasznosan dolgozhatnak a jóté­konyság és társadalomszolgálat terén. A Szent Péter téren össze­gyűlt sok ezer főnyi tömeg előtt azt mondta a pápa, hogy továbbra is meg kell osztani a funkciókat a katolikus egyházon belül. „A nő igyekezzen uj lelki­ismerettel és növekvő erővel véghez vinni a kegyesség, böl­csesség és szeretet szolgálattát, amely őt, akárcsak Máriát, tanítóvá és királynővé tette.” Pál pápa nyilvánvalóan vála­szolt azokra a kritikákra, amellyel a nők ordinálásának megtiltását illették. Az ezzel kapcsolatos dokumentumot a pápa rendeletére tették közzé. A pápa azt mondta, hogy a női papok kérdését „a mértéket nem ismerő feminizmus bizonyos formái” hozták elő. „Egy emberekből álló ének­karban van tenor és szoprán hang... Nem jelent felsőbbren­dűséget az egyiknek és helytelen magatartást a másiknak ez a megoszlás, hanem az énnekkart alkotó személyek tulajdonságára alapozott rendnek a követelmé­nye” — mondotta a pápa. VARSÓ — A lengyel kormány feltételes amnesztiát ad azok­nak, akik a tavalyi élelmiszerár emelés elleni felkelésben részt vettek. A feltételesség azt jelenti, hogy amennyiben „visszaeső bűnösök”, elitélik őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom