Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-02-10 / 7. szám
MAGYAR HIRADÖ 5. OLDAL HAJÓVAL A VIRGINIA-SZIGETEK FELÉ CHARLOTTE AMALIE - A turisták s/.ines ruhái, a sok fényképezőgép, a kék égés a kék tenger — vagy ötszázadmagammal éppen kikötünk. A dánok építették ezt a festői kis épületet. Abban az üzletben meg vámmentesen lehet vásárolni. Tele is van. Mi mindent össze nem vásárol az amerikai tut ista itt, minden vacakot: ..amit nvcr a vámon (mert nem fizet), azt elveszti a réven”, azaz végül is csak rosszul jár. met vámmentes vásárlás reményében összevissza vásárol mindenfélét, amire semmi szüksége sincs. Vagy 100 000 ember vár a Virginia-szigeteken a következő hajó akkor indul, amikor az első eltávozik. Eközben a eltávozó turisták éppen „felébredhetnek”: éppen rájöhetek arra, 'togy a vámmentes alkohol és sok .'secse-becse, amit összevásároltak, nem minden. Több mint egymillió turistái várnak ebben az évben. A turizmus teszi ki a Virginiaszigetek gazdasági forgalmának felét. Az üzletemberek és a kormányhivalalnokok szerint ■ ebben az évben lesz a legjobb turistaszezonjuk, ugyanakkor mind az üzletemberek, mind a kormányhivatalnokok kifejezik aggályukat az egyre növekvő munkanélküliség, a növekvő bűnözési arány és a nem kielégítő közszolgáltatások nnatl. A munkanélküliség 11 százalékos és a turizmus, valamint a vendéglátó ipar nem képes több dolgozót foglalkoztatni. „Most olyan turistákra vada szunk — mondotta John F. Tinsley, a kormány egyik gazdasági szakértője —, akik nem napokra, hanem hetekre jön- 1 nek.” Az elmúlt két év során jónéhány gyár és szálloda zárt be, s ennek komoly negativ hatása volt a negyvenezres munkásseregre. Cyril E.. King kormányzó Washingtonhoz fordult és 7b millió dolláros segélyt kért, hogy fejlesszék a közmunkát és támogassák a bürokráciát, amely jelenleg a sziget valamennyi dolgozójának 25 százalékát hu laiko/iatja. Ugyanakkor a kormányzó javasolta, hogy emeljék fel a forgalmi adókat, a tulajdonra kivetett adókat, valamint az örökösödési adót. A helyi kormányzat vezetői „magánemberként” panaszolják, hogy a szigetek turistaforgalmából származó profit jelentős részét nem ők, nem is ott, hanem Amerika más területein tartózkodó nagyvállalatok vágják zsebre. (Az Egyesült Államok 1917- ben vásárolta a Virginia-szigeteket a dánoktól.) Nemes János MÁR HONG KONG SEM OLCSÓ HONG KONG - A múltban a turisták ezrei árasztották el Hong Kongot nap nap után, vásárlás céljából. Az olcsó árucikkeknek az ideje ma már viszont Hong Kongban is lejárt. A Hong Kong-i üzletemberek ahelyett, hogy ott vásárolnának cikkeket eladás céljára, egyre többen utaznak Európába, vagy az Egyesült Államokba, ahol olcsóbban tudnak szert tenni porcelánokra vagy drágakövekre, amit képesek magasabb áron Hong Konban eladni a turistáknak. De azért az okos turista még mindig rábukkanhat egy-két alkalmai vételre. Egyes kerületekben még mindig megtalálhatók a kis öreg ékszerüzletek, ahol a turista vásárolhat drágaköveket, faragott állatokat egészen 50 000 dollárig. Akik ruhákat szeretnének venni, szintén megtalálhatják a Hong- Kongban készült ruhákat a legutóbbi párizsi divat után. a Nancy cipőüzletben szintén megtalálhatók a Charles Jourdan cipők tökéletes másolatai 20 dolláron aluli áron. A különböző kínai ételek szintén vetélkedhetnek minőségben és árban bármelyik kínai étteremmel az egész világon. A turistának viszont ajánlatos elkerülni a rákvacsorákat, ami szinte egész vagyonba kerül a Hong Kong-i éttermekben, amelyek Shanghajból importálják a rákot, 2—6 dollárért darabját. HIRDESSEN LAPUNKBAN! Ahol a múltból merítik a jövő reményét MEXICO CITY, Mexikó — A világ legszebb és legmodernebb antropológiai múzeuma Mexikóban található, ez a, muzeum őrzi a pre-columbiai; korszak legszebb darabjait. Megnyitása óta 1964-ben tizenegymillió látogató gyönyörködte végig a 11 mérföld I hosszúságot kitevő mező-amerikai régiségeket. A muzeum építői nem idegenforgalmi látványosságnak szánták az épületet, hanem történelmi múltúk forrásának, ahol a felnövő fiatalság végignézheti gazdag kultúrájuk szinességét s, hogy végre, megszabadulva az észak-amerikai kultúra nehéz nyomásától, a saját történelmi örökségéből merítsen utravalót. „Nézze csak meg a bőröm színét — tartja elém sötét rézszinű karját a muzeum aligazgatója —. európai és indián keverék vagyok. Két kultúra találkozott bennem. Gyermekeink, akik spanyolul beszélnek, nem azt mondják, hogy „si, senyor”, hanem azt, hogy „yes” és „good-bye”. Egy hatalmas kultúra őrizője ez az épület, valóságos Alamo, ahol mezítlábas maya parasztok, randevuzó fiatalok járják a termek útvesztőjét. A muzeum udvarán egy ,,Ja,nus” arcú hatalmas márványszobor áll. Egyik arc indián, a másik spanyol. Az egyik az azték harcos, a másik a konqwisztádor. Mario Vesquez irodájában ugyanez a kettősség: az egyik szobor egy azték kisfiút, a másik egy tekergő kígyót ábrázol. így integrálódik a mult a jelennel. „Aki ebbe a múzeumba belép, annak azt kell éreznie, mint amit a templombajáró érez,” mondja a fiatal aligazgató. Ez a Chapultepec Park kellős közepén felépített muzeum más valamit is szimbolizál: a természettel való közösséget. Atmoszféra teremtő ereje rendkívüli nagy. Ne érezze senki se azt, hogy múzeumban jár. Az épület is a múlt és jelen összefonódását szimbolizálja. Az ‘épületnek 23 terme van, ahol modern és az ősrégi elemek találkoznak egy szintézisben. A második emeleten a különféle indián törzek, csoportok népviseletét, környezetét, ELŐFIZETŐINK FIGYELMÉBE! CÍMVÁLTOZÁS ESETÉN KÉRJÜK ÜGY AZ UJ, MINT A RÉGI CÍM FELTÜNTETÉSÉT (ZIP CODE-DAL)! aam szemléltetik, mig az első emelet a közép-amerikai kultúra teljes felvonultatása. A Mexica vagy Aztec Hall csak az aztékok múltjára vonatkozik, kihangsúlyozva azt a történelmi „hiedelmet”, hogy hazájukba egy barlangon át jöttek Aztlán szigetéről. Az azték terem falán egy 20 tonnás Napot (azték kalandárium) láthatunk, mely elmeséli a kigyóevő barbár törzsek átalakulását, melyek civilizációjukat az előttük itt élő, magas kultúrájú őslakóktól vették át. A vándorló azték törzsek végül is a Chapultepec Hegyén telepedtek le, ahol szemtanúi lehettek a jós által megjövendölt történelmi eseménynek: a sas elnyeli a kígyót. Ma ugyanezen a helyen egy mexikói zászló lobog s körötte terül el a Nemzeti Muzeum. Hirdessen lapunkban! Uj liberális hullám Csehszlovákiában Prága — Jiri Hajek, Csehszlovákia volt külügyminisztere szerint a cseh kormány az 1968-as „Prágai Tavasz” megismétlődésétől fél. Ezzel magyarázható jelenlegi erőskezű politikája, és az emberi jogok mellett kiállók üldözése. A történelem azonban nem fog megismétlődni, jelentette ki Hajek, viszont előbb-utóbb meg kell, hogy pedig börtönbe zártak. Hajekot is több ízben zaklatta a rendőrség, kihallgatásra vitték. Egy-egy kihallgatás 12 óra hosszat is eltartott. Hajek egy amerikai újságírónak elmagyarázta, hogy a Charter 77 egy törvényes keretek között elkészített és benyújtott petició, mely arra kéri a Gustav Husak vezette kormányt, hogy tartsa figyelembe az emberi jogokat, melyeket Csehszlovákia alkotmánya, az 1975-ös Helsinki-i egyezmény, sőt az európai munkás- és szocialista pártok tavaly, Kelet-Berlinben megtartott konferenciája is garantált. A cseh hatóságok, félelme azon alapszik, mondotta Hajek, hogy úgy a Helsinkiben aláirt egyezmény, mint a már említett konferencia a „Prágai Tavasz” esetleges feléledését fogja maga után vonni. Jiri Hajek változzon, enyhüljön a mostani rendszer. Hajek, akit 1969-ben eltávolítottak a Pártból és a Tudományos Akadémiából, egyike volt a Charter 77 nevű dokument mintegy 300 aláírójának, melyet nemrég terjesztettek a kormány elé. A hatóságok szokatlanul keményen jártak el az aláírókkal szemben; kétszázat közülök őrizetbe vettek, négyet A pápa ellenzi a női papokat VATIKAN VÁROS. Róma - VI. Pál papa ismetelten elutasította a nők púppá való felszentelését. A tizennyolc oldalas kiadványban a Szent Atya avval indokolja meg a női papok ellenzését. hogy a papoknak hasonlítani kell külsőleg Krisztusra, aki helyett és nevében a Szentséget kiszolgáltalják.
