Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-09 / 37. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ MEGMENTETT KECSKEMÉT, Bács-Kiskun megye — „Vegyél hóhértól vagy Sintértől jól tisztára kifőzött kutyazsirt 1 forintért, és abból reggel és estve éhgyomorra 1 kávéskanállal egyél...” A receptet hektika ellen javallottá egy hajdanvolt patikus, aki kézírással rögzítette füzetében a népi gyógymódok számos válfaját. A megbámult lapok külön fejezetben tanácsot adnak, mit is tegyen az olvasó a többi között: „Sebb ellen; Hogyha az Embernek igen véres a szeme; Vérhányás és -pökés ellen; Tyuk Szem ellen.” A derék gyógyszerész még állatorvosi instrukciókat is felsorol. Ha például: „Valamely ló nem hizatik, szedjél egy fél marok Isten fáját, mozsárban törd meg mindenestül, azzal etesd...” Sikolt a mandragóra A füzet önmagában is kulturés szakmatörténeti érték, becses darabja a mintegy kétezer tárgyból és iratból álló gyűjteménynek, amelyet Lóránt Nándor kecskeméti gyógyszerész kutatott fel Bács-Kiskun megye városi és falusi patikáinak rejtekeiből. Pincékben, padlásokon kallódtak a régi tégelyek, irományok, használati eszközök, és csupán az önkéntes műgyűjtő szorgalmán, lelkesedésen múlott, hogy megmenekültek az enyészettől. A parányi, agyonzsufolt helyiség úgy fest, mint egy alkimista műhely. Tégelyek, üvegek légiója sorakozik az ugyancsak muzeális értékű patikaszekrényekben. Némelyik üveg furcsa feliratot visel: „Pulv. Sanguis Draconis” — magyarul: Sárkányvér por. Mellette ördögganaj tinctura található. Ez a növényi gyanta önmagában is rettenetesen büdös, felhasználásakor ráadásul faszénporral keverve füstölték. Úgy gondolták a régi tudós kirurgusok, nincs az a megátalkodott betegség, amely e rémes bűztől ne menekülne ki a betegből. Megint más edényeken Bibortetű, Kutyazsir, Tajtékkőpor, Jászkeszeghaj, Nyulzsir, Szárított ökörepe felirat olvasható. — Több tégelyben maradt is némi , .izelitő” a régi patikaszerekből — mondja a gyűjteméoy kezelője, Lóránt Nándor. — A szárított ökörepét például már év századokkal ezelőtt is használták gyomorbántalmak, emészté-SÁRKÁNYVÉR si problémák megszüntetésére. Később, a mi századunkban méltatlanul bántak vele, csaknem elfeledték. De nézze ezt a dobozt! A legújabb gyógyszerek egyike, az emésztés javítását szolgáló Cotazym Forte van benne. Ennek a gyógyszernek pedig újra felfedezett szárított ökörepe az alapanyaga. És nem ez az egyetlen ősi gyógyszer, amely reneszánszát éli. Évezredek óta legendák övezik például a frissítő, élénkítő hatasu zsen-zsen, illetve ginzen, vagy ahogy többen ismerik, a mandragóra-növényt. Még egy százada is kultikus szertartások közepette gyűjtötték össze. Föld feletti szárát kutya nyakörvéhez kötötték, éjfélkor, holdtölte idején tépették ki a kutyával a talajból, miközben sípoltak, doboltak, a kutya gazdája pedig befogta fülét. A hit ugyanis azt tartotta, a mandragóra sikolt, amikor letépik, s aki e sikolyt meghalja, nyomban szörnyethal. RÉGI RECEPTEK Nos, ezzel a mandragórával nemrégiben kísérletet folytattak a szovjet kutatók. Kétszáz sportoló közül száznak növényi kivonatot adtak. A két, egyenként száz-száz tagú csoport kisvártatva azonos sporttevékenységbe kezdett. Kiderült, hogy akik mandragórakivonatot kaptak, mintegy 25—30 százalékkal jobb teljesítményt értek el társaiknál. Ha tehát a ceremóniáktól eltekintünk,, komolyan kell venni a növényt, amely egyszersmind figyelmeztetés is a mai kutatók számára: bizonyára még rajta kívül is olyan kiváló élettani hatású, ősi gyógyszerekre bukkanhatunk, amelyek segíthetnek a betegségek leküzdésében. Az ablak előtt, a Batthyány utcában vidám katonákkal megrakott teherautó gördül el. Harsog a dal: „Száz forintnak ötven a fele...” — Látja — fordul hozzám a gyógyszerész —, ma már aligalig tudja valaki, mit is jelent az, hogy „egye meg a fészkes fekete fene”. Ebben az öreg kötetben, amelyet ugyancsak a padláson találtam, bőven akad erről a témáról is információ. Ez az ábra egy gyulladt, sebes arcot mutat. Valamikor a magyar paraszt sokat Szenvedett a fenétől, innen a szitkozódás is: „Fene egye a pofáját”. Az árpa aratásakor, gyakran egy gombafajta dörzsölődött a növény toklászból az izzadó földműves arcába. Ez a gombaféle szederjes, fekete sebet okozott, ez volt a fekete fene. Ha tovább romlott az állapota, kisebesedett, fészke nyílt a bőrbajnak. Csak további érdekességként kérdezem, tudjá-e, mi volt a frászkarika? Ezen a fényképen láthatja: tésztából sütött karika, amelyen át kellett bújniuk a „frásztörősöknek”; a hiedelem szerint az epilepsziások ettől meggyógyultak. Támogatásra várva Rendkívül érdekes ez a gyűjtemény, az újságíró azon ERDÉLYI KÉPESLAP tűnődik, milyen kár, hogy mindössze egyetlen szobában zsufolódnakösszearitkaságok. Valamikor itt a legnagyobb kecskeméti patikusnak, a helvéciai szőlőszövetkezetet is megalapító Katona Zsigmondnak volt az irodája. Az öreg tablettázó készülékek, a régi idők orvosi és patikusfelszerelései, a kutyabőrre irt oklevelek, a képek, az iratok tömkelegé egymáson hever, megtekinteni, tanulmányozni alig-alig lehet őket. Érdemes lenne több figyelmet fordítani erre a gyűjteményre. Esztergomi László HAVASOK VILÁGA: VARSÄG SZÉKELYUDVARHELY - Azt mondják errefelé: ahol a világ vége, ott kezdődik Varság. A „világ” itt mindössze egyetlen, kanyargó erdei utat jelent. Ez köti össze a fővárosnyi területű tanyavilágot a Székelyudvarhely — Gyergyószentmiklós közötti főúttal... Orbán Balázs, ezelőtt több mint száz esztendővel, Zetelakáról még azt irta: „Utolsó tanyája ez az embernek, mert ezen felül nagyszerű erdőségek s roppant havasok hazája kezdődik (...). Nagyszerű e táj, Amerika őserdeinek vadon szépségeivel s roppantságával mérkőzhető oly vidék, amelyet az ember léptei alig érintenek, ottan van a havas közeli falvak éléstára, innen jön a fél Erdély szükségleteit fedező deszka és zsendely.” Majd megjelentek az egymástól néha több kilométer távolságra levő tanyabokrok. És azóta — különösen télen — azt a vidéket nagy Ívben elkerüli mindenki, aki csak teheti... Valóban: a varsági eltérőtől mintha alagutban járna az ember. A hóekék méteres, helyenként másfél méteres magasságig nyomták fel a havat az útról. Az idén helyenként négy lóval is alig tudtak utat törni... A tél néha hetekig, hónapokig elzárja a tanyákat a külvilágtól. Ebben a rendkívül mostoha, ridegnek tetsző világban is hihetetlenül felgyorsult az élet vérkeringése napjainkban. Az egymásután épülő, városba is beillő házak fénnyel töltik meg a havas fennsíkot. Az évszázadok során legelővé kopott az Orbán Balázs említette roppant fenyves is. Varságot mint legelőt egy 1598. február 23-án, Székelyderzsen kelt okirat említi először. Akkor még farcádiak, pálfalviak, váraljaiak, farkaslakiak közös helye volt. Aztán, az irtások kiterjesztésével lassan-lassan megjelentek a tanyák. Ezekből alakult ki a mai, gyorsan szaporodó Varság... Számomra sok-sok tanulságot szolgáltattak ezek a nehéz sorsú, nehezen oldódó, néha garabonciás tanyai emberek. Alig néhány hónap leforgása alatt kétszer is jártam a Székelyudvarhelytől körülbelül 40 kilométerre levő tanyákon, s közelebbről megismerhettem Sólyomkő, Forrásköze, Tisztás, Központ, Bagzos, Küküllő völgye lakóit. Ekkor jöttem rá, hogy Varság nemcsak Sári Jánost, a hires vadőrt jelenti, akinek medvekalandjairól kötetet lehetne Írni, s akinek nagyapjáról regény is született, hanem elsősorban az emberi helytállás megkapó példáit. Itt alig vág szőrfűnél egyebet a kasza; a krumpli, a zab is megmegtréfálja néha az itteni embereket. Mégis, ez a 2300 lelket számláló község a múlt évben is 2010 hektoliter tejet, több mint 100 tonna húst adott a központosított alapnak. Az idén pedig 133 tonna húst és 2500 hektoliter tejet szándékoznak átadni. — Itt nem fonják kolbászból a kertet, sódarral sem támogatják, az egyszer biztos — mondja Kádár Ferenc iskolaigazgató. — Amikor ide helyeztek mint fiatal érettségizettet, 1961-ben, még autóbusz sem kanyarodott az egyetlen utcaformáju rész, a Központ felé. Ezért aztán sokszor és sokat vártam a varsági eltérőnél, hátha jön valamilyen alkalmi kocsi. Azóta magánúton elvégeztem a hároméves tanárképzőt, s végre azt is jelenthetem, hogy diplomát kaptak az első főiskolát végzett varsági fiatalok is. Ekkor döbbentem rá, hogy a valahová tartozás nemcsak a falut, a földet jelenti, hanem a feladatok vállalását is... Balladás hangulatú világ az, ahol a téli fonókban ki nem fogy a mese. És utat tört ide a könyv is. Jelképesnek érzem, hogy a könyvtáros, Magyari Matild, egy 12 gyermekes család egyik tagja. Néha 18—20 kilométerre cipeli tarisznyában vagy táskában Jómaik Mikszáth, Eminescu vagy a mai irók, költők műveit. Felemelő látvány volt, amikor az egyik bagzosi öreg egy fél napot tett meg a szánnal, hogy kicserélje a már agyonolvasott könyveket. 1970-ben volt iró—olvasó találkozó Varságon; a Hargita szerkesztői látogattak el a hegyek között meghúzódó tanyák világába. A szénégetők, erdei munkások, fuvarozók azonban máskor is szívesen hallgatnák költőink, íróink szavát... Sajátos kis univerzum ez. A tanyák közötti kapcsolatot a néptanácsnál vezetett hirdetőkönyvből értesülnek a község fontosabb eseményeiről. Most indult el ez a szétszórt tanyavilág azon az utón, amely távlatokban a tanyák összpontosításához vezet. De ősi hagyományait megőrzi, s folytonosan uj elemekkel gazdagítja Varság... Tófalvi Zoltán Magyar együttes Franciaországban CONFOLENS, Franciaország — Nagy sikerrel szerepel a közép-franciországi Confolens községben rendezett nemzetközi folklórfesztiválon a különböző "együttesekből összeállított magyar csoport. A magyarok nyitották meg a művészeti seregszemlét A magyar népzene ezer éve című műsorukkal. A Vavrinecz Béla irányításával színre állított műsor igen magas színvonalú, és a közönség nagy lelkesedéssel fogadta — állapítja meg a Le Figaro.
