Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-29 / 31. szám

6. OLDAL MAOYAK Hl KAIK) SZÜKSÉGTELEN OPERÁCIÓK AMIKOR A SEBÉSZ NEM KOMPETENS Egy negyvenkét éves férfi bizakodóan sétált be az egyik chicagói kórház kapuján. Sziv­­izomoperációját nem tekintették ,, veszélyesnek”. De sohasem sétált ki ezen a kapun. 250.000 amerikai halt meg 1975-ben a 18 millió közül, akiket megoperáltak. Legtöbb­jük röviddel, vagy azonnal az operáció után. Minden 72. operált beteg hal meg Ameriká­ban. A chicagói kórházban, az említett 42 éves beteg esetében a boncolás megállapította, hogy ,,a sebész fordítva helyezett el egy mesterséges vérzsilipet, az megakadályozta, hogy a vér a szívből kikerüljön, s a beteg azonnal meghalt.” TÚL SOK A SEBÉSZ Lehetséges, hogy Ameriká­ban sok sebész van, akinek úgy megyünk a kése alá, hogy nem tudhatjuk: rendelkezik-e a meg­felelő szakképzettséggel és ta­pasztalattal? Biztos, állítják a szakértők. Mindenekelőtt tisztában vannak azzal, hogy túlságosan sok sebészt képeznek ki évente, mig az orvosi praxis más, kevésbé jövedelmező területein orvos­hiánnyal is számolhatunk. Túlságosan sok az újonnan kiképzett sebész, aki nem talál megfelelő sebészi állást a nagy kórházakban, megélhetése, vagy nagyobb bevétele érdekében ,, maszekmunkába” kezd, ma­gyarul mondhatnánk „fusizik”. Túl sok a sebész és nem elég a seb, amit operáljanak. OPERÁLNAK AKKORIS, AMIKOR NEM SZÜKSÉGES Természetesen nem tudhat­juk pontosan, hogy hány esetben tulajdonítható a beteg halála a szakszerűtlen operációnak, s különösen nem, hogy hány esetben számolhatunk a „ma­szekmunka”, a nem szükséges operáció negativ következmé­nyeivel. Azt azonban tudjuk, hogy vannak ilyen esetek, s hogy ; azok gyakoriak. Egy két évig tartó tanulmány szerint 1451 páciens közül, akik az operáció után különböző komplikációkban szenvedtek, legalább azok felének esetében megelőzhették volna a kompli­kációkat megfelelő orvosi eljá­rással. Ami még drámaibb: a "M5 haláleset egyharmada nem tlen. s nem is a beteeséenek. hanem az orvosnak vagy a körül­ményeknek tudható be. 11.900 ÁLDOZAT SZÜKSÉGTELEN OPERÁCIÓ Egy tanulmány szerint 11.900 operált halt meg Ameri­kában az 1975-ös év során a szükségtelen operációk követ­keztében. Ez esetben nem az a kérdés, hogy az orvos tévedett-e vagy sem, hogy az asszisztens hibája volt-e a halál vagy sem, hiszen a betegnek nem volt szüksége az operációra. Az amerikai Kongresszusban máris javasolták, hogy amennyi­ben egy beteget a MEDICAID program keretében operálnak, nem elég egyetlen sebész javas­lata, hanem egy második, írásos javaslatra is szükség van. A NAGY SZÁMOK TÖRVÉNYE Vannak operációk, amelyek­nél a kockázat igen csekély. Mégis, mivel Amerika nagy ország, s mivel túl sok operációt hajtanak végre évente, az áldozatok száma jelentős. Leg­alábbis azok, akik az országos statisztikákat számítógépekbe táplálva tanulmányozzák a tár­sadalmi jelenségeket, könnyen felfedezhetnek bizonyos aggasz­tó tényeket. Nézzük csak a mandula ;1 távolítását: egy tipikus szük­­iégtelen műtét az esetek zömé­jen. Igaz, hogy sok szülő jrőlteti. Igaz, hogy csak ketten íalnak meg tízezerből, de mivel ivente 724.000 mandulát vesz­lek ki, 150-en halnak meg. jyerekek. JÓTANÁCSOK A „FOGYASZTÓNAK” Hogy takarítsuk meg a billiókat, amit szükségtelenül izetnek ki az operációkért, de őleg, hogy ezreket mentsünk neg, egy Pennsylvania állambeli liztositási tisztviselő könyvet irt ,A vásárló kézikönyve sebészet­­íez” címmel. Az iró meg van írről győződve, hogy könyvével lókat segíthet. íme néhány ótanács: — Ne menjen azonnal iebészhez a bajával, mert az ikkor is az operációt fogja avasolni, amikor a másik orvos izerint arra nincs szükség. — A 94.000 sebész közül :supán 52.000-nek van különle­ges képesítése, melyet okmány­­lyal is elismert egy szakértő tanács. Győződjön meg arról, hogy az illetőnek van-e ilyen igazolása. — Csupán 38.000 sebész tagja az American College Surgeons testületnek, melynek valamennyi tagja egyúttal speci­ális bizonyítvánnyal is rendelke­zik, továbbá nagy figyelmet fordít az egy életen át tartó továbbképzésre. — Mielőtt a sebészkés alá fekszik, kérje ki a sebésztől teljesen független másik orvos véleményét is (tehát ne azét, akit ő ajánl!). — Ügyeljen arra, hogy egy elismert kórházban hajtsák vég­re a műtétet. — Végül ügyeljen a pénzre: több száz, vagy ezer dollárt spórolhat meg azon kívül, hogy esetleg a saját életét menti meg. meg „Marilyn Monroe Titkos Boldogsága” c. könyve, azt mondja, hogy Marilyn szintén könnyű súlyemelő volt, 1945-ben a Maritime Training Base-en tanulta a súlyemelést. Amikor elkezdenénk súlye­melő gyakorlatunkat, előbb me­legedjünk jól fel s gyermekszülés után senki se végezzen súlye­melést. A súlyemelést odahaza is el lehet végezni és természetesen fokozatosan kell a súlyt emelni. S a férjes asszonyok okosan teszik, ha férjeiket is belevonják a súlyemelésbe, s a gyakor­latokat együtt végzik. Sok TESTÄPOLÄS A SÚLYEMELÉS ÉS A SZÉP EMBERI TEST LOS ANGELES — Le akar fogyni? A legkönnyebben és a legrövidebben úgy érheti ezt el, ha könnyű súlyemelő lesz. A nők elszömyülködnek az orvosok eme kijelentésén, mondván, hogy ők nem akarnak atléta­nőkké válni. Ettől függetlénül az orvosok nem győzik elég nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a szép, arányos figurát leghamarabb a súlyemelés utján érhetjük el. Margaret Court ausztrál tenisz-csillag tiltakozik az ellen, hogy a súlyemelő nőkből izom­nő lesz. „Én egész életemben súlyemelő voltam és nem lett belőlem izom-köteg”, s az amerikai Jack Wilmore-ra hivat­kozik, aki a kaliforniai egyete­men hallgatók százait tréningez­ted, évek hosszú során keresztül. Hogy a férfiak izmosabbak a nőknél, az nem torna, súlye­melés következménye, hanem mert olyan a testi felépítésük. Izmos. Az izmosságot viszont a testosteron nevű férfi hormon­nak köszönhetik. Ezek szerint ne legyenek aggályosak a hölgyek, s emelgessék a súlyt, nem válnak férfiasakká. A könnyű súlyemelést gya­korló nők nincsenek annak a veszélynek kitéve, hogy farban elhájosodjanak s a mellük is megtartja normális kerekded­­ségét, nagyságát. Kételkedik? James E. Dougherty, Marilyn Monroe első félje, kinek e hónapban jelenik Margaret Court örömteli percben lesz részük, fejezi be gyakorlati tanácsait Margaret Court. mONYHASARORy NYÁRI RECEPTEK Különleges meggyleves: Fél kiló meggyet kimagozunk, lecsu­­mázunk, és csipet sóval, kevés cukorral meg egy darabka fa­héjjal Ízesített egy liter vízben megfőzzük. A meggymagok negyedrészét összetörjük, egy deci vörös borban 5 percig forraljuk, majd átszűrve a leveshez öntjük. Egy deci tejfölt egy evőkanálnyi liszttel meg kevés meggy-főző vízzel simára keverünk, szűrőkanálon keresz­tül, állandóan kevergetve adjuk a leveshez, pár percig forraljuk, majd melegen vagy jégbe hűtve kínáljuk. Nyári töltött káposzta: Egy szép tömör, kb. egy kilós káposzta nyolc külső, nagy levelét leszedjük, és sós vízzel leforrázzuk, a többit vékony laskára vágjuk. Fél kiló darált sertéshúst összegyúrunk 10 deka félig főtt rizzsel, egy kiskanálnyi olajon megpirított, evőkanálnyi reszelt vöröshagymával, egy to­jással, sóval meg kevés törött borssal, (Belekaparhatunk 5 deka füstölt szalonnát is a töltelékbe, de akkor óvatosan sózzuk!) 10 deka füstölt sza­lonnát felszeletünk, szélét be­­cakkozva ropogósra kisütjük, és félretesszük. Zsiiján megpirí­tunk egy kis fej apróra vágott vöröshagymát, meghintjük egy csapott evőkanálnyi piros papri­kával, hozzáadjuk a laskára vágott káposztát, és megsózzuk, 2 babérlevéllel meg egy evő­kanálnyi ecettel ízesítjük. Ad­hatunk hozzá néhány szem fe­keteborsot meg egy csokor zöld kaprot is, attól még izesebb, Lefedve, lassú tűzön addig pároljuk, mig a káposzta kissé összeesik, akkor belerakjuk a nyolc káposztalevélbe burkolt husgombócot. (Tehetünk a töl­telék mellé kevés dagadót vagy főtt, füstölt húst is, nagyon finom lesz tőle, de anélkül is adhatjuk.) Kevés vízzel az egészet puhára pároljuk, majd hagymáspaprikás rántással be­sűrítve, tejföllel megöntözve, tetejére téve a ropogós szalon­­napörcöket, tálaljuk. Jó étvágyat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom