Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-11-18 / 47. szám
8. OLDAi MAGYAR HÍRADÓ A MULT NYOMÁBAN MAGYAR ZÁSZLÓ EGY TEXASI ERDŐBEN ' Irta: SIMA FERENC Texas egyik mozgalmas városának, Santonionak a szivében fekszik a spanyol misszió, amelyhez külsőre hasonlót számtalant lehet látni az Egyesült Államokban. De az amerikaiaknak ez nem csupán egyik műemléke a sok közül. Ez: Alamo. Évente több mint másfélmillió látogató keresi fel. Alamo a korai Texas Mexikótól kivívott függetlenségének a jelképe. 1836-ban az Alamót védő texasiak az utolsó emberig kitartót tak a támadó mexikói csapatokkal szemben, de az óriási túlerő végülis felüll&rekedett és Bartino mexikói tábornok csapatai akkor — átmeneti időre — elfoglalták az erőditménynyé átalakított missziót és kolostort. A védők mind egy szálig életüket vesztették. Alamo pedig legendává vált az amerikai történelemben. Alamot egykor spanyol franciskánus szerzetesek alapították, ma pedig műemlék és muzeum. A gondnok ezeket meséli el történetéről: — A csata idején százéves volt az épület, amelyet megkeresztelkedett indiánok egykori missziónak építettek és erődítménnyé alakitották, hogy megvédhessék ott magukat az ellenségükké vált, pogány indiánok támadásaival szemben. 1750-ben Alamo nagy ütközet színhelye volt az indiánok között. Több más ütközetet is vívtak itt. De az a csata, amellyel Alamo bekerült az amerikai történelembe, 1836-ban volt, amikor David Croquet ezredes és társai életüket vesztették itt... Hogy tulajdonképpen mi történt az alamoi csatában, az ma is csak feltevéseken alapszik. Az egyetlen biztos, hogy a texasiak 12 napon át tartották az erődítményt a négyezer főnyi mexikói sereggel szemben. Nagyszerű és hősies küzdelem volt ez, amelyben mind a 188 védő, és ismeretlen számú mexikói katona vesztette életét. A csata a hadászati fontosság szempontjábaól nem volt jelentős, az ütközet időpontja és helyszine kedvezőtlen volt mindkét oldal részére. Texas függetlenségét csak négy nappal az ostom előtt kiáltották ki. Bartino mexikói tábornokot pedig csak két nappal előbb nevezték ki hadseregparancsnoknak. Texas, mint állam, még nem volt szervezett, szinte senki se tudta, hogy mi történik. Rengeteg dolgot nem tudunk az alamoi csatáról, vagy pedig túlsókat. Például hat helyről tudunk, ahol az ütközet során Croquet ezredes elesett, és kilencről, ahol az alvezére, James Harrison halt hősi halált. A szemtanuk mind a győztes mexikói seregből valók. De a leírásuk mind eltérő. — Az események menetét azonban lényegében ismerjük. Tudjuk azt is, hogy a bennszülött texasiak mellett a maroknyi védőseregben angolok, Írek, németek is küzdöttek, az utóbbiak között egy Varga Gábor nevű magyar őrmester is. A küzdelem javarésze a hosszú bariknál zajlott le, és onnan terjedet tova a kápolna.’, ahol Varga őrmester megpróbálta felrobbantani a puskaporos hordókat, hogy életét igy feláldozza a mexikói támadóknak is a lehető legnagyobb emberveszteséget okozza. Szándékában azonban az utolsó pillanatban megakadályozta egy mexikói mesterlövész puskagolyója, amely koponyáját átfúrva kioltotta hősi életét. Ezt az epizódot annakidején maga az illető mexikói mesterlövész mesélte el, igy került bele a krónikába. Sok más részlet ismeretének hiánya nem akadályozta a» filmeseket és írókat, hogy saját elképzelésük szerint dolgozzák fel az alamoi csata lefolyását. így azt sokféleképpen részletezve örökitették meg a TV drámákban is. Ez a népszerűsítés vezetett Alamo rendkívül nagy látogatottságára. A látogatók zöme nem taxasi: jönnek az Egyesült Államok minden részéből, Kanadából, Mexikóból és más külföldi turisták is nagyszámban felkeresik. A misszió kápolnája texasi szabadságharcos mártírok szentélye. Vastag falai között látogatók sétálnak, akiket a bejáratnál elhelyezett tábla emlékeztet rá, hogy a hősök iránti tisztelet jeléül ide fedetlen fővel illik belépni. Láthatók az elsett hősök hazájának zászlói is, köztük egy kapott piros-fehér-zöld magyar zászló a koronás címerrel, Varga Gábor őrmester emlékére... Az alamoi épületnek 1905-ije nem adták meg a TÖRTÉNELMI ADALÉKOK AZ ELNÖK AKINEK HÁREME VOLT A FEHÉR HÁZBAN WASHINGTON — Az utóbbi időben sokat Írtak a lapok Kennedy néhai elnök szex-kalandjairól. Azonban nem Kennedy volt az első akinek igen ,,zajos” volt az ilyenirányú tevékenysége a Fehér Házban. A közvélemény persze inkább a hivatalos mint a magánjellegű tevékenységeket ismeri — pedig sokminden más is folyt a Fehér Házban. Warren G. Harding A FEHÉR HÁZ — NEM CSAK POLITIKA Warren G. Harding volt a Fehér Ház egyik leghíresebb szoknyavadásza, öróla azt mondják, hogy ténylegesen egy háremet tartott • az elnöki palotában. Még egész fiatal volt a későbbi elnök, amikor apja ezt mondotta neki: ,,Warren, ha te egy lány lennél, egyfolytában terhes lennél, mert te sohasem tudsz nemet mondani, amikor arról van szó.” A NŐK SEM TUDTAK NEMET MONDANI Úgy látszik azonban, hogy nem csak Warren nem tudott nemet mondani, hanem azok a nők sem akik annak idején megfordultak a Fehér Házban. Sokan voltak. Amikor még nem elnök volt, hanem Ohio állam szenátora, akkor kezdett ki Nan Brittannal, későbbi törvénytelen gyerekei egyikének anyjával 1927-ben Nan kiadott egy könyvet (négy évvel Harding halála után) amely annak idején az egyik legnépszerűbb könyv volt Amerikában. Ebben mindent leirt volt szeretője. kellő tiszteletet. Hosszú ideig katonai raktár volt, majd egy élelmes vállalkozó szállodává akarta átalakitani. Ekkor azonban a hazafias érzésű texasi nők felemelték tiltakozó szavukat. Texas állam erre átadta az épületet a Texas Leányai nevű női szervezetnek. De nem adott anyagi támogatást az üpület karbantartásához. így Alamo a világ kevés olyan műemlék-muzeum ritkaságai közé tartozik, amelyek nem élveznek állami támogatást, vagy nincsenek állami kezelésben. Alamo, a nemzeti kegyelet zarándokhelye adományokból és emléktárgyak eladásából tartja fenn magát. Alamo épületében könyvtár is van, a hitelességre igényt tartó kutatómunka elősegítésére. Kitűnő gyűjtemény van itt spanyol dokumentumokból, régi feljegyzésekből naplókból és korabeli könyvekből. Ezeknek egyik-másikában is előfordul Varga Gábor őrmester neve, annak megemlítéséről sem feledkezve meg. hogy magyar volt a nemzetisége. Arranézve azonban semmi nyom sincs, hogy ez a honfitársunk honnan és hogyan került a múlt század első felében Texasban és Alamo védőinek német részlegébe... EGY BEÉPÍTETT SZEKRÉNYBEN Annak ellenére, hogy Harding Amerika elnöke volt meglepően „szerény” körülmények között folytatta szerelmi életét. Elnöki dolgozó-szobája mögött volt egy nagyobb méretű beépített szekrény amely általában üres volt. Ezt használta kisebb-nagyobb szerelmi ügyei színhelyéül. A Titkos Szolgálat egyik emberének az volt a feladata, hogy őrködjön az elnöki szoba előtt, miközben az elnök a szekrényben szeretkezett, nehogy félbeszakítsák őt. A TITKOS SZOLGÁLAT: VALÓBAN „TITKOS” Sokan mondták is a bennfentesek között, hogy a Titkos Szolgálat valóban azt csinálja ami a neve: titokban tartja amit az elnök csinál. Gaston B. Means-nek hívták azt az alkalmazottat, aki tulajdonképpen az elnök ilyen ügyeit szervezte. Úgy hívták őt: ,,ő a hárem ajtónyitója.” RENDKÍVÜLI MISSZIÓ Mrs. Harding, aki szintén tudott az ügyek egy részéről, megkérte Means-et, hogy hajtson végre egy titkos missziót. Ez volt az első „Watergate-ügy” mondják ma sokan. Means betört az elnök szeretője chicagói lakásába és elrabolta az elnök leveleit — a feleség kérésére. Ezzel Means Amerika egyik legnagyobb hatalmú emberévé vált: az elnök összes magánlevele a kezében volt. Ráadásul bizonyos tekintetben az elnök maga is a kezében volt, hiszen jól ismerte annak gyenge pontját: nők... Nan Britton (Folytatás a 9. oldalon)
