Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1976-09-30 / 40. szám

16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ ÓHAZAI KÉPESLAP AKÁRCSAK EGY TÖRTÉNELMI4 FILM.... parkolóban. Szinte percenként érkeznek a turisták. A város szállodája, az Oroszlán és a várbeli turistaszálló teli. Fényképezőgépek kattan­nak, szülők mesélik gyerme­küknek a vármuzeumbán a török hadjáratokat; a gyepes ud­varon dfákcsoportnak magyaráz egy tanár: ezen a helyen állt a vizesárok, s afölött a hid, ahol Zrinyiék az égő várból kirohan­tak. Az egyik bástya tövében turistacsoport. Az idegenvezetőt hallgatják: ez az építmény a tizenhatodik század erős vég­várainak típusa. Csak a lőréseit nyitottan, a bástyákat ágyúval teli, a falak tövét pedig széles vizesárokkal képzeljék el, a be­járatnál átvezető híddal, s akkor hű képet kapnak az akkori várról. A várfalakon belül a hatal­mas, gondozott parkban sétá­nyok, pihenők. Öreg fák. Vajon látták-e a törököt? Ha a fák nem is a falak valószínű, de a kövek mindenképp. Az egyhónapos ostrom alatt majdnem minden elpusztult, leégett. Amit ma látunk: többszöri helyreállítás eredménye. Sulyok Katalin SZIGETVAR , Baranya megye —Tiszta, kedves kisváros Szigetvár. Központja pedig, a Zrínyi tér, akár egy történelmi film díszlete is lehetne műemlék házaival, a házak közt sugarasan nyíló keskeny kis utcákkal. Az egyik utcácska neve: Vár utca. Ezen indulunk el, s a tértől néhány száz méterre, amikor, átmegyünk az Almás patak hidján, magas fal állja utunkat. A várfal. A legtöbb magyar várat ostromolta török. Ostromuk-vé­­delmük mindenütt emberáldoza­tot követelt. Szigetvár mégis kiemelkedik emlékezetünkben. Miért is? Talán azért, mert nemcsak történelem-, de iro­dalomórán is tanultak róla. Szigetvár ostromának, védőinek a várkapitány dédunokája — akit ugyancsak Zrínyi Miklósnak hívtak — „Szigeti veszedelem” című hőskölteményében állított emléket. Ki ne emlékezne iskolás koráiból a kezdődő sorokra: „Fegyvert s vitézt éneklek, török hatalmát, Ki meg merte várni Szulimán haragját, A KIROHANÁS II. Szulejmán szultán, aki 1526-ban a mohácsi csatamezőn vezette a török sereget, s aki 1541-ben elforlalta Budát, 1566 tavaszán — negyven évvel Mohács után — Bécs bevételére indult. 150 ezer katonával és 300 ágyúval érkezett Szigetvárhoz. S Zrínyi Miklós, a vár kapitánya mindössze 2500 katonájával egy teljes hónapig védte a várat az óriási túlerővel szemben. Istvánffy Miklós korabeli történetiró Zrinyiék utolsó nap­ját igy örökítette meg: ,,A heteken át éjjel-nappal tartó ádáz küzdelem utolsó előtti napján a védők maroknyi serege a lángtengerben álló belső várba húzódott. Szeptember 7-én haj­nalban Mehmet pasa kürtökkel, dobokkal jelt adott a támadás­ra... Zrínyi selyem mentéjébe öltözött, fejére tette aranyba foglalt, kócsagtollakkal és drá­gakövekkel ékes süvegét... Ezu­tán elővette atyjától örökölt szablyáját és a térre ment. Katonáit a végső küzdelemre buzdította... Zrínyi kerek pajz­zsal és karddal elsőnek ment a csatába, utána katonái. Számuk EMBERIBB ÉLETET ELTŰNNEK A PUTRIK ZALÁBÓL ZALAEGERSZEG, Zala m. — Zala megyében hat és fél ezer cigány lakik. Ez a megye lakosságának mindössze 2,7 százaléka. Egy részük azonban sok településen még ma is tűrhetetlen körülmények között él. Öt éve még 72 telepet tartottak számon a megyében. Hétszázharminckilenc putrit kellett lebontani és nyolcszáz, átlag öttagú családnak juttatni emberi otthont. Öt év alatt építéssel, vásár­lással, kiutalással, rendkívüli kölcsönnel 491 család költözhe­tett el a putrikból. Bevándorlás és uj családok alakulása miatt azonban még mindig 419 család él elképesztő „lakásokban”. A megyében összesen hatvankét nyolcgyerekesnél nagyobb cigány család él. A Zala megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a közel­múltban többször is foglalkozott a cigány lakosság helyzetével. Részletes intézkedési tervet dol­goztak ki és fogadtak el a telepek felszámolására. Bármilyen kicsi is az a 2,7 százalék — óriásivá növekedhe­­tik. Még akkor is, ha minden negyedik ember dolgozik, s közöttük szocialista brigádta­gok, kiváló dolgozók, jó szak­emberek egész sora mutat példát. De a cigány lakosság körében napjainkban is három eltartott jut egy keresőre. (A megyei átlag 100 kereső, 102,5 eltartott.) Az állami gondozásba kerülő gyerekek többsége cigány Zala megyében. A 124 csecsemőottho­ni helyen 90 cigány gondozott van. Hároméves koruk betöltése után sem kerülnek haza. Az utóbbi években folyamatosan nő az értelmi fogyatékosok száma is. Egy 1970-es felmérés szerint a cigány tanulóknak csak 1,7 szá­zaléka jut el a nyolcadik osz­tályig, 33,8 százalékuk viszont az első osztályon sem jutott túl, s gyakorlatilag analfabéta ma­radt! A putrik felszámolását nehe­zíti, hogy egyik-másiknak a la­kója még mindig idegenkedik a lakásakcióktól. Különösen az idősebbek. Előfordult, hogy a már felépült uj otthonokba sem akartak beköltözni. A putrik letárolására érkező földgyaluk mellett „valóságos harci jelene­tek” játszódtak. A lakásügyek; megoldása gyakran éppen azok miatt nehéz, akiknek érdekét szolgálja. Évről évre növelik a cigány származású gyerekek számát az óvodákban. Bár a teljes ellátá­sért semmit, vagy csupán jelké­pes összeget kérnek, mégis néha csak hosszú rábeszélés, valósá­gos agitációs hadjárat után si­került a gyerekeket eljuttatni az óvodába. Fejlesztik Csapiban a cigány­kollégiumot, bővítik Nagyrécsén a diákotthont. Mindkét helyen munka-iskola jelleggel végzik a gyerekek nevelését, oktatását. A továbbképzési kabinet megszer­vezi Csapiban a cigány tanulók­kal és óvodásokkal foglalkozó pedagógusok tapasztalatcseré­jét. Ennek alapján országos mód szertani ajánlás készül. Kiterjesztik az iskoláé, ettségi vizsgálatokat a két zalai varos­ban és a nagyközségekben. A rendszeres iskolalátogatást, a feivilágositó munka mellett, minden törvényés eszközzel meg­követelik. Felnőttek részére alapfokú tanfolyam kezdődik fél tucat dél-zalai faluban. Zalakomárban, Nagyrécsén, Zémetfaluban, Szentpéteruron és Pacsán bevezetik a házi szociális gondozást. Igény esetén az idősek étkeztetését is megold­ják. Tisztasági vizsgálatokkal folyamatosan ellenőrzik a gyer­mekközösségek egészségügyi helyzetet. Egészségügyi felelőst KANIZSA KÖRNYÉKEN UJ ÜDÜLŐTERÜLETEK NAGYKANIZSA, Zala m. — A nagykanizsai Városi Tanács elhatározta, hogy az üdülés övezetévé fejleszti az ilyen célra alkalmas és felhasználható város környéki területeket. A most készülő részletes tervek a már meglevő csónaká­zótó és parkerdő további fejlesz­tését, bővítését tűzik ki célul a Látóhegyen és környékén. Ösz­­szesen 175 hektárral növelik a pihenési célokat szolgáló terüle­tet, 37 hektár területet, bérel­hető faházakkal telepítenek be. A parkerdő bővitése és újabb közpark létesítése mellett csak­­nek 1700 telket vásárolhatnak meg a város lakói, akik az eddigiekhez hasonlóan ezúttal is tetemes társadalmi munkát vál­lalnak, hogy a tervezett üdülőö­vezet minél hamarabb elkészül­jön. kap minden cigánytelep. Ahol ötvennél több cigány él, ott a helyi tanács kétévenként köteles tárgyalni helyzetükről és a tennivalókról. A megalakult cigányügyi albizottság folyama­tosan ellenőrzi az intézkedési terv végrehajtásának tapasztala­tait. A jóváhagyott határozati javaslat hangvételéből is látszik, ezúttal minden területre kiterje­dő alapossággal dolgoznak Za­lában azon, hogy a „cigány” szónak eltűnjön máig élő mellék­­zöngéje. Hogy az alkotmányunk­ban mindenki számára egyfor­mán meghatározott jogokkal és kötelességekkel egyformán él­hessen mindenki. Kádár Péter SPORT A HÉT MÉRKŐZÉSÉ U. DÓZSA—BP. HONVÉD 4:1(3:1) Népstadion, 15,000 néző, vezette: Müncz. U. DÓZSA: Rothermel — Viczkó, Sarlós, Dunai III., Tóth J., Kolár, Kellner, Tóth A. Fazekas, Fekete (Dunai II.), Nagy L. BP. HONVÉD: Gujdár — Varga II., Kocsis I., Szűcs, Varga I., Pál, Kocsis L., Pintér (Nagy A.), Fehérvári (Pócsik), Kozma^ Weimper. Góllövők: Nagy L., Tóth A., Sarlós, Kolár, illetve Kocsis L. (11 -esből). Nagyszerű mérkőzést látha­tott a közönség. Végig izgalmas, változatos volt a küzdelem. Az újpestiek megérdemelten győz­tek még ebben az arányban is, bár kétségtelen, hogy Gujdár kapus gyenge formája (ez a válogatott szempontjából nem valami biztató) erősen közre­játszott az eredmény kialakulá­sában. A 87. percben Varga II. a cselező Fazekast földre rántotta és Müncz kiállította a Honvéd játékost. A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA A 7. FORDULÓ UTÁN A BAJNOKSÁG Al l. AS A : 1. í\ bózsa 2. Feir.m-vároíi» H. Vasai* I. IIuluiHs Bp. Iíonvt*<l b‘. Ki« nos vár 7. Rába 8. Salgótarján S. Videoton tíl. Fii ma újváros ii. y.tk V'. Tatabánya Békéscsaba 14. C ‘ fjx l Diósgyőr I«. S*!*W. 17. MTK-VM 18. Dorog :i — 3 — I 1 — 85- I \ — ír- 4 n l 17- 7 11 1 12- f» 1? •: iD-iH u 1 9- ff :i í)-ii 7 \\ Íü-Jb 7 4 I'M? H, 3 ll- !> <i :t s- b b 4 1.1-1* b i 8-u t> \ 7-n 4 5 7-3"» 4 \4 b-2? már 700-ra apadt... Zrínyi mellét egy golyó átlőtte...Fejét Alinak, a janicsárok parancsno­kának utasítására levágták, a táborba vitték s ott karóba huzva a töröknek és másoknak köz­szemlére tették.” Az idős Szulejmán szultán a vár bevételét már nem érte meg, néhány nappal előbb meghalt. Bécs elleni akciója tehát a szigetvári védők miatt meghiú­sult. A négyhetes ostrom alatt 25 ezer török katona pusztult el. 123 évig uralta a török Szigetvárt. Megerősítették a falakat, bástyákat, de mindene­kelőtt dzsámit emeltek a vár udvarán. A történetiró szerint szeptember 28-án — vagyis három héttel a vár bevétele után — már itt tartották hálaadó istentiszteletüket. „Ólomtetejű fényes, s a minaretje alacsony — ma is áll. TURISTÁK, TURISTÁK Autóbuszok, magánautók — köztük rengeteg külföldi rend­számú — állnak a vár előtti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom