Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-07-08 / 28. szám
2. OLDAL MAGYAH HÍRADÓ MAGYAR HERALD Egyesült magyar hetilapok — United Hungarian Weeklies Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hírnök) New Brunswick. N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy. N. J., Free Press( Szabad Sajtó) Passaic. N. J., Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton, N. J. és Hungarian News (Bethlehemi Híradó) Bethlehem, Pa. Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posta dm: Mall Address: P. O. Box 27, Now Brunswick N. J. 0SS0Í Irodánk elme — Office Address: 21S SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK, N. J. OSSOl Szerkesztőség elme: — Editorial of flee. 222 Amboy Avenue, Metuchen. N. J. 08840 Telefonszám: (201) 548-1369 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor Előfizetési ára: egy évre $15.00; fél évre $8.00. Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vt year. Külföldre $20.00 egy évre. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second class postage paid at New Brunswick, N. J. and at additional mailing office események konkrét példát is szolgáltattak. Amikor 1972-ben Nixon Moszkvába látogatott, akkor úgy látszott, hogy a détente nem pusztán a szenbenálló fél közötti feszültség csökkenését jelenti. Barátságot, kölcsönös bizalmat és együttműködést reméltek akkor. Most a helyzet nem olyan rózsás, mint ahogyan akkor megjósolták. Földrengés Indonéziában DZSAKARTA — Legalább 350 ember veszítette el az életét Indonéziában egy hatalmas földrengés követekeztében. Idáig még nem érkezett jelentés a földrengés által sújtott területen élő többezer ember sorsáról. HOGYAN JUTNAK EL A KÍNAIAKHOZ A VILÁG HÍREI? Washingtoni levél Írja: VÁNDOR PÉTER Azzal szinte minden politikai szakértő tisztában van, hogy a Szovjetunió és Amerika között détente kapcsolatai romlanak. Moszkvában ügynökök molesztálják telefonon az amerikai diplomatákat, Henry Kissinger pedig arról számolt be, hogy a Szovjetunió is részt vett a kubai csapatok mellett (vagy mögött?) az angolai hadműveleltekben. Egy sor szovjet—amerikai megbeszélést halasztottak el az utóbbi időben. Ford elnök már régóta nem használja a „détente” szót. A jelenséget konstatáltuk. Azonban nagyon távol állunk annak tisztázásától, hogy mi is okozta a jelenséget. Azt sem tudjuk, hogy a válság, vagy a kapcsolatok rosszabbodása csupán egyes elszigetelt jelenségek általánosítása, vagy valóban „baj van”. A legaggasztóbb interpretálása a jelenségnek az, hogy a két ország közötti kapcsolatok vezetése tulajdonképpen kicsúszott a kormányok kezeiből, a két ország kormányai azonban nem ellenőrzik többé, s esetleg lassan visszatérünk egy újabb hidegháborús korszakhoz. Marshall Goldman, a Harvard Egyetem Szovjet Kutató Központjának igazgatóhelyettese ezt mondta: „Azt hiszem, hogy abba a veszélyes helyzetbe kerültünk, amikor elhagyjuk kapcsolatainkat (a két ország kapcsolatára célzott, a szerk.), hagyjuk elromlani azokat olyan időszakban, amikor azok kritikus helyzetbe kerültek, tehát a mi pozitív beavatkozásunkat igényelnék.” Mindkét ország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok rettentő mennyiségű pusztító atomfegyverrel rendelkezik. Gazdasági hatalmuk is nagy és mindkét országnak globálisak az érdekeik. Ilyen körülmények között még gondolni is rettenetes arra, hogy mi történne, ha a két ország kapcsolata túlságosan elromlana, s egy újabb hidegháborús korszaknak néznénk elébe. A szovjet vezetők általában az „ideológiai harcról” beszélnek, azonban természetesen nincs tiszta ideológiai harc, amikor gazdasági és katonai szempontok játszanak szerepet bármelyik ország külpolitikai akcióiban. Amerikai megfigyelők tisztában vannak ugyan azzal, hogy a szocialista országok vezetői mindig is szívügyüknek tekintették akár a többi szocialista ország, akár a nyugati marxista pártok és áramlatok segítését, azonban úgy vélik, hogy 1972 óta a Szovjetunió az eddiginél fokozotabb mértékben hangsúlyozza ezt — legutóbb például Brezsnyev —, továbbá az angolai CANTON — Ezt a kérdést gyakran teszik fel a ryugati újságírók. Hallottunk már sokat az „indoktrinálásról", a „propagandáról”, de nagyon ritkán jelenik meg egy cikk is arról, hogy hogyan is néz ki tulajdonképpen a kínai újság, rádió, televízió és filmhíradó nemzetközi hírszolgálata, illetve általában mi kerül be Kínába a nagyvilág híreiből. „Van egy másik forrás is...’' Nyugaton az az általános feltevés, hogy a kínaiak milliói csupán az olyan unalmas, erősen ellenőrzött és nagyon keveset közlő hírforrásokra támaszkodnak mint például a napilapok. Van azonban egy másik, külföldön nem ismert hírforrásuk is a kinaiknak. Ez az úgynevezett ..Reference News”, amely az utóbbi öt-hat év során egyre népszerűbb, s amely néha még bíráló cikkeket is tartalmaz. Ez a nyolcoldalas, heti hat alkalommal megjelenő újság számos külföldi lapból átvett cikket, illetve külföldi lapok cikkeinek kommentárjait tartalmazza. Egy nyugati diplomata, aki régóta olvassa ezt a lapot, általában objektivnek és informatívnak véli. Eredetileg csak igen kevesen olvashatták ezt a lapot, ma azonban egyre növekszik az olvasók száma: félig-meddig még mindig zárt, de egyre ismertebb. AZ EURÓPAI KOMMUNISTA PÁRTOK FÜGGETLENSÉGI DEKLARÁCIÓJA RÖMA — Kelet- és Nyugat- Európa kommunista pártjai szépen haladnak a végső egyetértés felé abban, hogy deklarációban is kimondják: nem „kötelező” mindenben egyetérteniök. A deklaráció, amelynek végső megfogalmazásán dolgoznak, kimondja, hogy valamennyi kommunista pártnak joga van saját vonalvezetését kialakítania még akkor is, ha az együtt jár akára az oroszok, akár bármely más kommunista párt bírálatával. Kelet-Berlinben múlt héten találkoztak a delegátusok, hogy megvitassák a fontos dokumentum végső megfogalmazását. A Szovjetunió már két éve sürgeti egy közös platform kialakítását és az európai kommunista pártok konferenciájának öszszehivását, hogy áz egységet ezzel is kinyilatkoztassák. Az utóbbi időben ellentétek támadtak a kommunista pártok között: a franciák, a spanyolok és az olaszok nyugaton, a jugoszlávok és a románok keleten kétségbe vonták azt, hogy valamennyi kommunista pártnak kötelessége lenne a szovjet párt vezető szerepét elismerni. Nagy előrelépés a kommunista pártok történetében, hogy ezúttal a Szovjetunió is alá fogja imi a dokumentumot, s ezzel mintegy átértékeli majd a korábbi álláspontot, többek között Tito régebbi elitélését, s engedékenyebb lesz a nyugati kommunista pártok eltérő vonalvezetésével szemben. Sokkal több öregember lesz a XXX. században WASHINGTON — Amennyiben a népszaporulat jelenlegi irányzata folytatódik Amerikában, akkor 2030-ra az ország lakóinak 17 százaléka 65 évesnél idősebb lesz. Jelenleg csupán az amerikaik 10,5 százaléka ilyen korú. A Statisztikai Hivatal legújabb tanulmánya szerint Amerika időskorú lakóinak nő az aránya az összlakosságon belül. A másik érdekessége a tanulmánynak az, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak, továbbá, hogy az emberek átlagos műveltségi és iskolázottsági szintje sokkal magasabb lesz, mint ma — sokkal több özvegy, vagy elvált idős hölgy fog egyedül élni, mint valaha is annak előtte. A nők átlagosan nyolc évvel élnek tovább, mint a férfiak. 1974-ben a nők átlagos életkora 75,9, a férfiaké 68,2 év volt. Jelenleg 69 idős férfi jut minden 100 idős nőre. A XXI. század küszöbére 65 hasonló korú férfi fog jutni minden 100 nőre. Jacob Siegel vezető statisztikus szerint ez a jelenség az utóbbi évtized egyik legfontosabb népességi irányzata amerikában. Mr. Siegel szerint az idősek arányának ilyen nagymértékű növekedése komoly következményekkel jár olyan területeken mint például az orvosi szolgáltatások. Nyilvánvalóan, azokat jelentős mértékben kell szélesíteni, hiszen az idősek jórés^., azokat jobban igényli, mint mások. Mr. Siegel szerint: „A XXI. század küszöbére Amerika a magános, jólnevelt idős hölgyek országa lesz, sokan közülük kisebb állásokkal is fognak rendelkezni, mások mögött vezetői és egyéb magas pozíciók állnak.” 1975-ben az időskoruk alig több mint egyharmada végzett középiskolát, 1990-re a középisidőskoru fele fog majd hasonló végzettséggel rendelkezni. A Fehér Házból is akadályozták a Kennedy-nyomozást? WASHINGTON - Richard Schweiker szenátor szerint nagyon valószínű, hogy a Fehér Ház magas körei sem ártatlanok a Kennedy-ügy elkenésében. A Pennsylvánia-állambeli republikánus szenátor azt állítja, hogy kellemetlen volt bizonyos adatok feltárása, s ezért feltételezhető, hogy a Fehér Ház egyes tisztviselői is elfedték a tényeket. Schweiker a televízió „Face the Nation” című műsorában beszélt.
