Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1976-09-02 / 36. szám

^Hrs,4^SeE>tQm^i;^, 1976 ■ ^'íáA^at tílRADÓ i AflíVj M 19. OLDAL A NIXON-PARDONROL ' PORT OF SPAIN, Trinidad — A Karib-tenger kis szigetei, amelyek sorra nyerik el függet­lenségüket, határozottan balfelé haladnak politikai téren. Egyre több független kis sziget vezetői vélik úgy, hogy a szocialista rendszer lehetne a legjobb megoldás súlyos politikai és gazdasági problémáikra. Ugyanis ha nem tudná a turista, ezek a gyönyörű kis trópusi országok, melyek a turista számára úgy néznek ki, mint színes, békés, romantikus, anakronisztikus kis paradicso­mok, mint színes képeslapok, súlyos gazdasági és politikai gondokkal küzdenek. Amióta Fidel Castro és szocialista rendszere győzött Kubában, nyolc kis sziget (régebben holland és angol gyar­matok) nyerte el függetlenségét. Az elkövetkezendő években to­vábbi hat kis sziget fogja elnyerni függetlenségét. 1 Szinte valamennyi kis ország­ban — a 14 közül — baloldali politikusok kerültek hatalomra, vagy ha nem is egyedül vannak hatalmon, jelentős szerepük és befolyásuk van. Az amerikai Associated Press ujság-szindikátus inteijusoroza­­tot készített sok vezető politikus­sal e térségben és arra a végkö­vetkeztetésre jutott, hogy a karib-tengeri szigeteken a kubai szocialista rendszert tekintik a baloldali vezetők a reális köve­tendő útnak. Ugyanakkor az amerikai kapitalista rendszert nem tekin­tik követendő útnak sem a gazdasági tervezés, sem a politikai rendszer terén. Az Egyesült Államok a legutóbbi 200 év során jelentős befolyást gyakorolt ebben a térségben és többször be is avatkozott. Johnson elnök 1965-ben, amikor az amerikai tengerész­gyalogságot a Dominikai Köz­társaságba vezényelte, kijelen­tette: ,,Az Egyesült Államok nem tűrheti és soha nem fogja engedélyezni, hogy a nyugati féltekén egy másik kommunista állam szülessen.” Azóta 11 év telt el és sorra válnak függetlenné a karib-ten­geri volt gyarmatok. Guayana, Jamaika balolda­liak már. Dominikában és St.Vincentben úgy látszik, hogy egyre többen vannak azon az állásponton, hogy a marxizmus a . legmegfelelőbb idológia orszá­gaik számára. Az Egyesült Államok számá­ra ez azzal járhat együtt, hogy körülbelül 6 billiós amerikai bei^iházást esetleg az államosítás fenyegeti. Természetesen, amikor a kis szigetek vezető politikusai „szo­cializmusról” beszélnek, akkor tudniuk kell, hogy a legvegye­sebb koncepcióik vannak arról, hogy hogyan is fog majd kinézni a „szocializmusuk”. Mindenesetre, a vezetők álláspontját jól kifejezi, amit Forbes Burnham, Guayana mi­niszterelnöke mondott: „A kapi­talizmus a világnak ezen a táján már régóta uralmon van és számunkra nem volt megfelelő.” Hogy hogyan és milyen politikai rendszerben oldják me^ ezek az országok súlyos politikai és gazdasági problémáikat, azt még nem tudjuk — feltehetően ők sem. Mi okozza a fogszuvasodást *iEW YORK — Egy legújabb anulmány arra keresett választ, hogy milyen ételek és italok a egkárosabbak a fogra. A Coca Cola és a peanut nem olyan veszélyesek mint gondol­ták, azonban a rozskenyér igen. A cereals, az édességek — cukorka, csokoládé és sütemé­nyek igen veszélyesek, ezzel szemben a gyümölcslevek és a zöldség-gyümölcs a legkevésbé károsak. * IRÁNI GERILLÁK TEHERÁN — Az iráni rendőr­ség masszív kutatási munkála­tokat folytat, hogy megtalálják az iráni gerillákat, akik megöl­tek három kaliforniai üzlet­embert Iránban. A 24 ezer Teheránban tartózkodó ameri­kai félelemben él; nem engedik gyerekeiket az utcára, mert félnek a további gerillatámadá­soktól. $5.95 AMIRŐL WASHINGTONBAN BESZÉLNEK (Folytatás az 1. oldalról) Carter támogatja, Ford ellenzi az országos mindenkire kiterjedő orvosi biztosítást. Carter támogatja, hogy a szövetségi kormány a mostaninál nagyobb védelmet nyújtson a fogyasztó­nak, Ford nem kíván egy szövetségi „consumer protection agency”-t. A Szovjetunióval való détente politikájában Ford nem kíván változtatni, Carter viszont egy határozottabb amerikai állás­pontot követel. „Messze van az olajválság?” - kérdezik sokan. Nem véletlenül. Ugyanis annak ellenére, hogy nincs messze időben, úgy látszik, hogy az amerikaiak már el­felejtették. Az importált ol^j mennyisége ugyanis az elmúlt évek során nem csökkent, ahogy várhattuk volna, hanem növeke­­dett és ez a folyamat ma is tart. WASHINGTON — Egy mostani közvéleménykutatás szerint az amerikaiak többsége nem ért egyet a Ford által nyiytott Nixon-pardonnal. A megkérdezettek 59 szá­zaléka szerint Ford nem cseleke­­’ett helyesen, a 33 százalék szerint helyesen cselekedett, amikor elnöki hatalmánál fogva közkegyelmet gyakorolt Nixon­­nal szemben a Watergate ügyben. A válaszadók nagy többsége, 65 százalék 27 ellenében, azt mondotta, hogy amikor Ford felmentette Nixont, ezzel tulaj­donképpen az igazságszolgálta­tás kettős normáit igazolta országunkabn; a gazdag és a hatalmon lévő megússza, s aki se nem gazdag sem hatalma nincs, mehet a börtönbe.” Két amerikai gép lezuhant — 39 halott McGUIRE AIR FORCE BASE, New Jersey — Két katonai repülőgép zuhant le; az egyik Angliában, s 17 személy veszítet­te el életét, a másik Grönland felett, 21 halott. Mindkét gép az U.S. Air Force McGuire, New Jersey-ben lévő támaszpontjáról indult. A szabotázs gyanúja azonnal felmerült, azonban a Pentagon máris nyilatkozott, hogy alapos vizsgálat után nem találtak semmi bizonyítékot a szabotázs­ra. Összesen 39 személy veszí­tette életét, s két amerikai, két dán és egy grönlandi élte túl a két gép zuhanását. Howe felfüggesztett börtönbüntetése SALT LAKE CITY — Allan T. Howe képviselőt elitélték 30 napi börtönbüntetésre és 150 dollár pénzbüntetésre, amiért utcai prostituáltak szolgálatait kérte fel. FORD 1 HÓNAPIG KÉSZÜLT HATÁSOS KONVENCIÓS BESZÉDÉRE (Folytatás az 1. oldalról) maga vette kezébe beszéde megfogalmazásának és előkészí­tésének munkálatait. Video kamera Több nappal a hires beszéd megtartása előtt kezdte el Ford videoszalagra rögzíteni beszédét, azt naponta visszajátszotta és figyelmesen tanulmányozta — saját magát a televízió képernyő­jén. Televíziós szakértő tanács­adói rendszeresen ellenőrizték a beszédet, az elnök gesztusait, hangsúlyát, tanácsokat' adtak Fordnak, javítgatták a hibákat. Julius 5-én kezdte Jóval a republikánus konven­ció előtt, pontosan julius 5-én történt. Ford hivatta Robert Hartmannt, első számú beszéd­­iróját és tanácsadóját, s kijelen-Ford saját maga által megfogal­mazott beszéd-tervét tartották a legjobbnak tanácsadói is. így közel egy tucat szakértő bevoná­sával végül beszéde nagy részét ezúttal valóban maga Ford irta. Kuba fenyegető árnyék a kis független Karib-szigeteken tette, hogy mostantól kezdve dolgozni kíván a republikánus konvención majd sorra kerülő elfogadói beszédén. Sokan ekkor még abban sem voltak biztosak, hogy For dot és nem Reagant fogja pártja jelölni. Hartmann azonnal akcióba lépett: mozgósította Ford közeli munkatársait, kérte javaslatai­kat: hogyan is nézzen majd ki a végső kézirata ennek a nagy fontosságú beszédnek. A sok ,,beszéd” közül Fordé volt a legjobb Közel egy tucat „beszéd” született — papíron. A szokásos­tól eltérően azonban, ezúttal

Next

/
Oldalképek
Tartalom