Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-09-02 / 36. szám
^Hrs,4^SeE>tQm^i;^, 1976 ■ ^'íáA^at tílRADÓ i AflíVj M 19. OLDAL A NIXON-PARDONROL ' PORT OF SPAIN, Trinidad — A Karib-tenger kis szigetei, amelyek sorra nyerik el függetlenségüket, határozottan balfelé haladnak politikai téren. Egyre több független kis sziget vezetői vélik úgy, hogy a szocialista rendszer lehetne a legjobb megoldás súlyos politikai és gazdasági problémáikra. Ugyanis ha nem tudná a turista, ezek a gyönyörű kis trópusi országok, melyek a turista számára úgy néznek ki, mint színes, békés, romantikus, anakronisztikus kis paradicsomok, mint színes képeslapok, súlyos gazdasági és politikai gondokkal küzdenek. Amióta Fidel Castro és szocialista rendszere győzött Kubában, nyolc kis sziget (régebben holland és angol gyarmatok) nyerte el függetlenségét. Az elkövetkezendő években további hat kis sziget fogja elnyerni függetlenségét. 1 Szinte valamennyi kis országban — a 14 közül — baloldali politikusok kerültek hatalomra, vagy ha nem is egyedül vannak hatalmon, jelentős szerepük és befolyásuk van. Az amerikai Associated Press ujság-szindikátus inteijusorozatot készített sok vezető politikussal e térségben és arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a karib-tengeri szigeteken a kubai szocialista rendszert tekintik a baloldali vezetők a reális követendő útnak. Ugyanakkor az amerikai kapitalista rendszert nem tekintik követendő útnak sem a gazdasági tervezés, sem a politikai rendszer terén. Az Egyesült Államok a legutóbbi 200 év során jelentős befolyást gyakorolt ebben a térségben és többször be is avatkozott. Johnson elnök 1965-ben, amikor az amerikai tengerészgyalogságot a Dominikai Köztársaságba vezényelte, kijelentette: ,,Az Egyesült Államok nem tűrheti és soha nem fogja engedélyezni, hogy a nyugati féltekén egy másik kommunista állam szülessen.” Azóta 11 év telt el és sorra válnak függetlenné a karib-tengeri volt gyarmatok. Guayana, Jamaika baloldaliak már. Dominikában és St.Vincentben úgy látszik, hogy egyre többen vannak azon az állásponton, hogy a marxizmus a . legmegfelelőbb idológia országaik számára. Az Egyesült Államok számára ez azzal járhat együtt, hogy körülbelül 6 billiós amerikai bei^iházást esetleg az államosítás fenyegeti. Természetesen, amikor a kis szigetek vezető politikusai „szocializmusról” beszélnek, akkor tudniuk kell, hogy a legvegyesebb koncepcióik vannak arról, hogy hogyan is fog majd kinézni a „szocializmusuk”. Mindenesetre, a vezetők álláspontját jól kifejezi, amit Forbes Burnham, Guayana miniszterelnöke mondott: „A kapitalizmus a világnak ezen a táján már régóta uralmon van és számunkra nem volt megfelelő.” Hogy hogyan és milyen politikai rendszerben oldják me^ ezek az országok súlyos politikai és gazdasági problémáikat, azt még nem tudjuk — feltehetően ők sem. Mi okozza a fogszuvasodást *iEW YORK — Egy legújabb anulmány arra keresett választ, hogy milyen ételek és italok a egkárosabbak a fogra. A Coca Cola és a peanut nem olyan veszélyesek mint gondolták, azonban a rozskenyér igen. A cereals, az édességek — cukorka, csokoládé és sütemények igen veszélyesek, ezzel szemben a gyümölcslevek és a zöldség-gyümölcs a legkevésbé károsak. * IRÁNI GERILLÁK TEHERÁN — Az iráni rendőrség masszív kutatási munkálatokat folytat, hogy megtalálják az iráni gerillákat, akik megöltek három kaliforniai üzletembert Iránban. A 24 ezer Teheránban tartózkodó amerikai félelemben él; nem engedik gyerekeiket az utcára, mert félnek a további gerillatámadásoktól. $5.95 AMIRŐL WASHINGTONBAN BESZÉLNEK (Folytatás az 1. oldalról) Carter támogatja, Ford ellenzi az országos mindenkire kiterjedő orvosi biztosítást. Carter támogatja, hogy a szövetségi kormány a mostaninál nagyobb védelmet nyújtson a fogyasztónak, Ford nem kíván egy szövetségi „consumer protection agency”-t. A Szovjetunióval való détente politikájában Ford nem kíván változtatni, Carter viszont egy határozottabb amerikai álláspontot követel. „Messze van az olajválság?” - kérdezik sokan. Nem véletlenül. Ugyanis annak ellenére, hogy nincs messze időben, úgy látszik, hogy az amerikaiak már elfelejtették. Az importált ol^j mennyisége ugyanis az elmúlt évek során nem csökkent, ahogy várhattuk volna, hanem növekedett és ez a folyamat ma is tart. WASHINGTON — Egy mostani közvéleménykutatás szerint az amerikaiak többsége nem ért egyet a Ford által nyiytott Nixon-pardonnal. A megkérdezettek 59 százaléka szerint Ford nem cseleke’ett helyesen, a 33 százalék szerint helyesen cselekedett, amikor elnöki hatalmánál fogva közkegyelmet gyakorolt Nixonnal szemben a Watergate ügyben. A válaszadók nagy többsége, 65 százalék 27 ellenében, azt mondotta, hogy amikor Ford felmentette Nixont, ezzel tulajdonképpen az igazságszolgáltatás kettős normáit igazolta országunkabn; a gazdag és a hatalmon lévő megússza, s aki se nem gazdag sem hatalma nincs, mehet a börtönbe.” Két amerikai gép lezuhant — 39 halott McGUIRE AIR FORCE BASE, New Jersey — Két katonai repülőgép zuhant le; az egyik Angliában, s 17 személy veszítette el életét, a másik Grönland felett, 21 halott. Mindkét gép az U.S. Air Force McGuire, New Jersey-ben lévő támaszpontjáról indult. A szabotázs gyanúja azonnal felmerült, azonban a Pentagon máris nyilatkozott, hogy alapos vizsgálat után nem találtak semmi bizonyítékot a szabotázsra. Összesen 39 személy veszítette életét, s két amerikai, két dán és egy grönlandi élte túl a két gép zuhanását. Howe felfüggesztett börtönbüntetése SALT LAKE CITY — Allan T. Howe képviselőt elitélték 30 napi börtönbüntetésre és 150 dollár pénzbüntetésre, amiért utcai prostituáltak szolgálatait kérte fel. FORD 1 HÓNAPIG KÉSZÜLT HATÁSOS KONVENCIÓS BESZÉDÉRE (Folytatás az 1. oldalról) maga vette kezébe beszéde megfogalmazásának és előkészítésének munkálatait. Video kamera Több nappal a hires beszéd megtartása előtt kezdte el Ford videoszalagra rögzíteni beszédét, azt naponta visszajátszotta és figyelmesen tanulmányozta — saját magát a televízió képernyőjén. Televíziós szakértő tanácsadói rendszeresen ellenőrizték a beszédet, az elnök gesztusait, hangsúlyát, tanácsokat' adtak Fordnak, javítgatták a hibákat. Julius 5-én kezdte Jóval a republikánus konvenció előtt, pontosan julius 5-én történt. Ford hivatta Robert Hartmannt, első számú beszédiróját és tanácsadóját, s kijelen-Ford saját maga által megfogalmazott beszéd-tervét tartották a legjobbnak tanácsadói is. így közel egy tucat szakértő bevonásával végül beszéde nagy részét ezúttal valóban maga Ford irta. Kuba fenyegető árnyék a kis független Karib-szigeteken tette, hogy mostantól kezdve dolgozni kíván a republikánus konvención majd sorra kerülő elfogadói beszédén. Sokan ekkor még abban sem voltak biztosak, hogy For dot és nem Reagant fogja pártja jelölni. Hartmann azonnal akcióba lépett: mozgósította Ford közeli munkatársait, kérte javaslataikat: hogyan is nézzen majd ki a végső kézirata ennek a nagy fontosságú beszédnek. A sok ,,beszéd” közül Fordé volt a legjobb Közel egy tucat „beszéd” született — papíron. A szokásostól eltérően azonban, ezúttal