Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1976-09-02 / 36. szám

MAGYAR HÍRADÓ 18. OLDAL Kalandozás, vagy tervszerű hadművelet? Irta: HALMI DEZSŐ A „kalandozás” fogalma alatt olyan, általában megondolatlan elhatározást, cselekedetet értünk, amikor egy-, vagy több egyén igyekszik megválni a régi környezettől és attól távolabb, olyan dolgokat hajt végre, melyeknek kimenetele kétséges és a legtöbb esetben a vállalkozók megsemmisülésével, jobb esetben megalázásával s ritkán megbecsülésével ér véget. — Napjainkban az USA-ban naponta 13.000 „run away” történik, ezer- és ezer fiú és leány indul el a kalandos útra, melynek vége züllés, kábítószer, börtön, halál, legjobb HALMI nEZS0 esetben hazatérés, de még olyan esetről nem hallottam, hogy valamelyik „kalandor”, vagy „világmegvált/)” ''olna. Fentieket el Ív ondanom, mert csak igy érthetjük meg azt a téves elnevezést, melyet a magyar történelmi muntcak, 896-955-ig „Kalandozások korának”, vagy „Rabló hadjáratok korának” neveznek. Történetíróink szerint a honfoglaló magyarok és azok utódai nem fértek bőrükbe, nem találták helyüket, viszketett a tenyerük és fejüket összedugva elhatározták mondván: „Most pedig elmegyünk egy kicsit „kalandozni”. Dr. Nagy Sándor idézete szerint, tudósaink igy Írnak: Pauler Gyula, a Budapesti Magyar Egyetemen a magyar történelem tanára, „A magyar tetterő csak rabló kalandokban mutatkozott”, Eckhard Ferenc, ugyancsak ott történelem tanár, „A nyugati országok gazdagsága újra meg újra felkeltette rablási vágyukat”, Pauler Gyula később igy folytatja: „Néha ezrekre menő szegénylegényhad, mert valójában csak az volt a X. század pusztító magyarja” — Kérdem én, magyar emberek voltak — e ezek, kik ilymódon gyalázták a nemzetet, vagy idegen származású bérencek, osztrák és német talpnyalók, kik ily aljas vádakkal illeték a honfoglaló magyarságot csak azért, hogy magas pozíciót biztosithassank maguk számára. A bűnösök nem csak ők voltak, hanem azok is, kik ilyen megnyilatkozások után, nem ebrudalták ki ezeket az árulókat az országból. Ha okszerűen vizsgáljuk az egyes „kaland-há­­boruk” előzményeit, akkor rá kell döbbennünk a tényre, hogy ezek a háborúk a kor politikájának szükségszerű hadműveletei, a magyarság fennmara­dásának, az uj haza, a Kárpát-Medence megtar­tásának nélkülözhetetlen, csodás fegyvertényei voltak. Már Nagy Károly óta élt a gondolat, hogy Pannóniát, a német-római császár uralma alá kell hajtani. Utódai nem mondtak le erről a gondolatról s mikor a honfoglaló magyarság letelepedése végleges formát öltött, a német hercegek, grófok veszélyeztetve látták országuk létét és szövetségek létrehozásával, cselszövésekkel és minden szóbajöhető politikai ár­mánykodással s nem egy esetben fegyveres támadással kísérelték meg a magyarság megsemmisítését. Talán nem volt év a honfoglalás óta, hogy a magyarok kisebb-nagyobb hadivállalkozást -önvédel­mük érdekében- ne hajtottak volna végre. Ez a rövid tanulmány nem alkalmas arra, hogy minden hadjárat politikai hátterét uiegmtgyarázza. Mikor igyekszem a magyarok külföldi harcait felsorolni, el kell fogadnunk e támadások szükségszerűségét és a „kalandozások” fogalmának még a gondolatát is el kell vetnünk. Őseink 899-ben Lombardiába vezetnek hadjára­tot és Páviáig törnek előre. 901-906-ban a morvák és fehér-horvátok ellen indítanak büntető akciót, kik északról be-betörtek a magyarok szállásterületeire és fennhatóságát nem akarták elismerni. 900-ban Trial, Velence, 901-ben Karintia voltak a célpontok. 904-ben a bajorok vendégül láttak egy magyar küldöttséget, melynek vezetője Kusaly vezér volt. A németek a magyarokat, ebédközben orvul meg­támadták és lemészárolták. A vendégek meggyilkol­­kolása volt a legnagyobb galádság, az erkölcsös, vendégtisztelő magyarság szemében. Egy ilyen becstelenséget, a halottakat megbosszulni csak vérrel lehetett. Egy kisebb egység váratlanul betört Bajorországba, a falvakat, városokat feldúlta, a német vezetőket felkoncolta. Fogjokkal és hadizsák­mánnyal tértek haza. — A magyarok a békét keresték, de becsületük megvédése érdekében kényszerítve voltak a támadásra, a bosszúhadjáratra. 907-ben Leopold bajor őrgróf hatalmas sereggel indult Magyarország ellen. Két cél vezette, egyrészt Német hatátokat kelet felé akarta kitolni, országa határait biztosítani, másrészt a magyarok végleges letelepedését megakadályozni, elűzni őket a Kárpátokon túlra. — Két szárazföldi hadsereg és egy dunai-hajóhad vonult fel a magyarok ellen. Az ellenséges csapatok Bánhidánál ütköztek meg és több napig tartó harcokban Árpád fejedelem fölényes győzelmet aratott a németek felett. A német derékhadat Ennsburgnál semmisítették meg. A harcokban Árpád három fia elesett, Tarhos, Üllő, Jutás, ő maga pedig halálos sebet kapott. 907 julius 7-én halt meg, 67 éves korában. Ez a harc volt a magyarság igazi erőpróbája, „nem a dicsőségért, hanem az életükért harcoltak, tehát keményen ellenálltak”. 906-938 Thüringia, Szászország, 909, 910, 927 Svábén, 911-924 Gothia (Franciaország) voltak a támadás célpontjai. 913 Burgiát támadják & magyarok és a visszatérő fáradt sereget Arnulf bajor herceg megtámadja és megsemmisíti. így állt bosszút az ennsburgi csatában elesett apjáért. 915-ben Szászországot támadják, itt Brémáig jutnak el, 917-ben Lotharingia, 919-937 Bajorország, Lotha­­ringia, Gallia, Olaszország s egészen Rómáig hatolnak, 922-947-ben ismét lerohanják Olaszor­szágot, elérik, Otrantot. Az arabok déli, Tuniszból kiinduló előretörését igyekeznek megakadályozni, kik Olasz-, Francia- és Spanyolország déli részeit veszélyeztetik. 928-942 ismét a Rómáig való utat mutatja. 933- ban megtámadják Thüringiát, Riadeig jutnak előre, Merseburgnál a német nehéz ben a vállalkozásban összesen egy magyar hadosztály vett részt. A németek részére ez a részleges győzelem végtelen fontos, mert 40 év óta ez az első eset, hogy a magyarok nyílt ütközetben vereséget szenvedtek. 934- 959-ben a Balkán a hadjáratok színhelye. Bizánc ereje érezteti hatását, hol egy uj dinasztia igyekszik fölényt szerezni és azt megszilárdítani. 943-961-ben a magyar csapatok az Axios folyót érik el, Attikáig jutnak előre. Egy másik hadseregrész Spanyolországban, a Kordovai Kalifátus területén hadakozik, a csoport északi szárnya Portugáliában eléri a tengert. A 954.-i hadjárattal külön kell foglalkoznunk. Madarász Henrik halála után, fia, Otto veszi át az uralmat. A német központi császárságnak ő veti meg alapját. Erős, ellenmondást nem tűrő intézkedései ellen a kisebb tartományok sorra fellázadnak, a bajor herceg Éberhardt, ki anyai ágról Bulcsu vezér unokaöccse, Szászországban Otto két testvére, Thankmar és Henrik, Lotharingiában Giselbert herceg, Frankoniában az idős Éberhardt herceg, Felső-Olaszországban Hugo és Boleszlo cseh herceg. A magyarság és a magyar politika vezetője, Bulcsu horka, ki látja az erős német birodalom megala­kulását. Bulcsu és Lehel törzse a bajor és felső-olaszországi hercegek lázadását fegyveresen segitik. Bulcsút a három lázadó herceg hívja segítségül Otto ellen. Bulcsu horka elérkezettnek látja az időt Otto fokozódó erejének megtörésére. Így kívánja biztosítani Magyarország nyugati határait. (A magyar határ ekkor még a Felső-Enns folyónál volt, mely Linz és Grein között ömlik a Dunába.) 954 tavaszán indul meg a hatalmas magyar sereg. Bajor és Svábországon harc nélkül vonulnak át, megsemmisítik a lotharingiai haderőt, Köln és Maastricht után Belgiumba törnek, majd Észak-Franciaország után Burgundiát pusztítják végig. Innen a Riviérán át Henrik tartományába Frialba vonulnak, elfoglalják Veronát és Aquileját, minden hadi fontosságú berendezést elpusztítanak és 954 őszén térnek vissza Magyarországba. Bulcsu hadjárata megrendítette Europa hitét, a templomok zsúfoltak voltak, félő sokaság töltötte meg (Folytatás a 15. oldalon) , Nevessünk Egy római kórházban az orvos megkérdi a betegtől: — Hol kíván feküdni, az első vagy a második osztályon? — Mi a különbség? — Az első osztályon újak a műszerek, de öregek az ápolónők. A második osztályon fordítva van. Űrhajóséknál cseng a telefon; egy kislány veszi fel a kagylót: — A papa nincs itthon, az űrben van, egy óra múlva érkezik. — És a mama? — A fodrászhoz ment, körülbelül három óra múlva jön haza... • A cirkusz állatszeliditője mondja feleségének: — Kérlek. Árnál, ne csinálj jeleneteket az oroszlánok előtt. Mi marad meg akkor az én tekintélyemből? SZÜRETILEGÉNYES Minden dolgos— Prések lesnek, darázs dongja:mi ez most, hát nem köt jól abor-dqjka vagy hordódonga.moslékos-kád? Zabáfják a Eme féreg­szu-seregek. praktikára Házatlan a­mit szól, aki szu kesereg. fabrikálta: Végeztével mit tesz ama forró nyárnak,derék mester abroncsok isaz idétlen korrodálnak.segédekkel? Soós Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom