Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-08-26 / 35. szám
6. QUW MAGYAR HÍRADÓ-« *, .r* x ■* r rTV t •'Y i Ti *r AKUPUNKTÚRA A TÜSZURÄSOS GYÓGYMÓD KIÉRTÉKELÉSE PEKING — Két észak-amerikai orvos három hónapos tanulmányúton járt Kínában, ahol intenziven tanulmányozták az akupunkturás kezelést. Kiértékelve a tapasztaltakat, azzal jöttek vissza, hogy ennek a kezelési módnak nem nagy esélye van Amerikában. Az egyik orvos Gordon M. Wyant, a Saskatchewani Egyetem altatója volt, a másik Monique Camerlain, a Sherbrooke Egyetem reumatológusa. Mindkét orvos három hónapig dolgozott együtt egy nankingi kórházban, karöltve kínai kollegáikkal a betegek kezelésénél, altatásánál tűszurásos gyógymódot alkalmaztak. Sokat írtak már e gyógymódról, több orvos járt már Kínában tanulmányúton, de ezek a tanulmányt végzők csak igen rövid ideig tartózkodtak ahhoz ott, hogy ki tudják értékelni ezt a kezelési módszert teljes egészében. A két orvossal interjút készítettek és az alábbiakat tartották szükségesnek elmondani: Az anesztéziában a kínaiak inkább a tűszurásos érzéstelenítést alkalmazzák a kábítószer helyében, amit a nyugati körökben teljesen félreértettek és fél'remagyaráztak. Mielőtt a tűszurást alkalmaznák, a beteget megkérdezik, hajlandó-e alávetni magát az anesztéziának. A betegségnek akutnak, azaz rövid lejáratúnak kell lennie. Az sem állja meg a helyét, hogy tűszurással szervi betegséget lehet gyógyítani. A krónikus betegségeket egyáltalán nem lehet ezzel a módszerrel megszüntet ni. Mindezek ellenére az akupunktúrát lehet alkalmazni a 1 nyugati orvostudományban is, de csak akut bajoknál. A két orvos riportja helytálló, mert a három hónap alatt több mint 1000 beteg gyógyítási módját kisérték figyelemmel, több mint 52 betegséggel kapcsolatban. Talán a legérdekesebb felfedezése a két kanadai orvosnak az volt, hogy az akupunktúra ideje alatt a beteg igenis érzi az operációt. Persze, ezt nem igy tudták eddig, hiszen a kínai páciens mosolyogva fekszik rá az operációs asztalra! Az altatókat akkor használják Kínában (étert), amikor azoperált betegnek elviselhetetlen fájdalmai vannak. A két orvos megkérdezte egyik kollegáját, akinek a vakbelét távolították el, hogy érzette fájdalmat? „Természetesen, hogy éreztem az operáló kést, de csak egy pillanatra s amikor a vakbelet eltávolitották, azt is éreztem, de az is csak néhány másodpercig tartott. Azután minden egyes kapcsot éreztem, amivel a sebet összefogták.” A kínaiak terminusa szerint az akupunkturás kezelés eredményt jelent, de nem az északamerikaiak szerint: azt itt képtelenek lennének elviselni. Dr. Camerlain azt mondja, hogy a kínaiak csak két lehetőség Az elmúlt évtizedben a hamisítók egyre gyakrabban teszik bolonddá a tudományt. Múzeumi szakértők becslése szerint a manapság beszerezhető antik görög leletek 90 százaléka hamisítvány. Egy török hamisitószindikátusnak a londoni British Museumot, a New York-i Metropolitan Museumot és a párizsi Louvre-t egyszerre sikerült becsapnia. A világ e három legnagyobb múzeuma Törökországban olyan kerámiát vásárolt, amely állítólag a» emberiség legrégibb városkulturájából, Catal Hüyükből származott. Catal Hutük 8500 évvel ezelőtt keletkezett város volt Törökország délkeleti részén. Virágkorában kereken 10 000 lakosa volt, és 15 hektár területet foglalt el. Nem csoda, hogy az archeológusok és a múzeumok körében magas árfolyama van a Catal Hüyük-i leleteknek. Ezt a hamisitók is tudták, és egyedül az oxfordi egyetem archeológiái kutató laboratóriumának köszönhető, hogy véget vetettek a csalásnak. A legújabb kormeghatározási módszerek és kémiai eljárások segítségével az angol tudósok lesújtó eredményre jutottak: a kerámia alig volt idősebb, mint az áruházi kávéskészlet. Az angol és amerikai múzeumokban található 66 kerámiatárgy háromnegyede hamisítvány volt. között választhatnak: éter vagy tűszurást. Az étert már 40 éve nem használják a nyugati világban. Kényelmetlen és veszélyes. A kínaiak is inkább a régi módszert választják. A két orvos nem látott evidenciát arra nézve, hogy tűszurásos módszerrel vakságot, süketséget, magas vérnyomást cukorbetegséget vagy aranyeret kúráltak volna ki. Mindkét orvos azt mondja, hogy a kínai módszert csak a gyermekszülésnél lenne érdemes alkalmazni, ahol az altató vagy érzéstelenítő káros hatású lehet az újszülöttre. Amikor ezt közölték kínai kollegáikkal, azok értelmetlenül néztek a két orvosra, ugyanis ott a természetes szülés dívik. Egy másik igen nyomós érv a tűszurásos gyógymód ellen annak drágasága és nem utolsó sorban hosszadalmas volta is. A leletek alapján kidolgozott elméleteket és feltételezéseket a szemétkosárba kellett dobni. Csakis a természettudományos módszerek botrányos megvetése tette lehetővé 1969-ben azt a hamisítást az Egyesült Államokban, amely példa nélkül áll. Egy több mint kétes lelet a zoológusokat és az antropológusokat olyan kalandos hipotézisek felállítására indította, hogy egy német antropológus professzor már átlépettnek tekintette az „áltudomány” határát. A látványos csalás áldozata egy belga zoológus, Heuvelman, a brüsszeli természettudományos akadémia tagja lett. Az Egyesült Államokban titokzatos körülmények között majomhoz hasonló lényt mutattak neki, amely egy jégtáblába volt befagyva. Egy minnessotai állatimportőr a félig gorillára, félig ősemberre emlékeztető szőrös lényt hűtőkamrában őrizte. A jégtábla állítólag a Bering-tengerből származott és a Kamcsatkafélsziget partjainál fogták ki. A zoológus a Belga Tudományos Akadémia kiadványában közölt szakvéleménybei arra a következtetésre jutott, hogy a jégbefagyott lény az emberszabású majom és az ember közötti hiányzó láncszem. Ez a lény, iija a kutató, néhány évvel ezelőtt feltehetően Szibériában, Mongóliában, AlaszMAJOMEMBER A HŰTŐBEN kában vagy Kanadában még élt. A félember testén a két sebet a zoológus halálos lövésnek nézte. Az előemberek populációinak jelentős maradványai maradtak fenn a XX. századig. Dr. Heuvelman a jégszörnynek azonnal tudományos nevet is adott, elkeresztelte homo pongoidesnek, majomhoz hasonló embernek. Kopasz világbajnokok TOKIÓ, Japán — Nemrég tartotta szokásos évi közgyűlését Tokióban az 1971-ben alakult Kopaszok Társasága. Tagjai olyan 55 és 76 év közötti japánok, akik azzal dicsekedhetnek. hogy egyetlenegy hajszál sem éktelenkedik a koponyájukon. Jelszavuk igy hangzik: „Fénylő koponyákkal hozunk világosságot a sötét világba!” A most ünnepélyes külsőségek között megtartott hagyományos évi közgyűlésen, tizenynyolc pártatlan biró közreműködésével, megválasztották a kopaszok kopaszát. A pálmát a hatvannyolc éves Kavamoto Hikoszaburo vitte el. A legszőr-Végül a washingtoni Smithsonian Institute is bekapcsolódott az eset tisztázásába. Sikerült feltárnia a „lelet” eredetét. A hiányzó láncszem nem a Bering-tengerből, hanem egyenesen a hollywoodi varázsdobozból érkezett. A filmipar trükkszakértői alkották a szőrös lényt. szálhasogatóbb zsűritagok mindenekelőtt azt vizsgálták, hogy mennyire tökéletes a kopaszság, fénylő a fej, és hogyan verődik vissza róla a fény. Mekkora is volt a Bismarck? LONDON — 1941 május 27-én végre sikerült az angoloknak elsüllyeszteni a hires német csatahajót, a Bismarckot. Azóta 35 év telt el, de még mindig arról vitatkoznak a szakértők, hogy hány tízezer tonnás is volt a hatalmas német hajó. Mindenesetre, annak idején az angol flotta nagy győzelmének számított Hitler büszkeségének elsüllyesztése, függetlenül attól, hogy 40, 45 avagy 52 ezer tonnás volt a hadihajó. _________ * 1 Kellemes szórakozás a szabadban főzni, sütni. Legfontosabb kellék a bogrács vagy a rost, amelyet a nyílt tűz fölé állítunk. A bográcsban húsos leveseket, halászlét, pörköltfélét szokás főzni, de különlegesen jó, ízletes a csorba csirke. Egy kanál zsírt felolvasztunk, vagy kiolvasztunk 10 deka füstölt szalonnát, s megpirítunk rajta egy fej apróra vágott vöröshagymát. Meghintjük pirospaprikával, felengedjük egy liter vízzel, s belerakjuk a feldarabolt csirkét aprólékjával együtt. Félig megfőzzük, s hozzáadunk két szép paradicsomot, cikkekre vágva, két zöldpaprikát, felszeletelve, végül egy kisebb, cikkekre vágott káposzta is kerül a levesbe. Sóval, s egy gerezd fokhagymával ízesítjük, végül hozzádobunk fél kiló meghámozott, s kockára vágott burgonyát és annyi vizet, hogy ellepje. Puhára főzzük, s egy marék csipetkét is vethetünk belé. Roston süthetjük mindazokat a húsokat és zöldségféléket, melyekből egyébként hirtelen sültet szoktunk készíteni: karajt, oldalast, vagdalt húst, csirkét, halat, gombát, burgonyát, de süthetünk a húshoz körítésként paradicsomot, paprikát is. A húsféléket sütés közben gondozni kell. A legegyszerűbb, ha a sülő húst időnként megkenjük olajjal, vagy előre elkészített fűszeres keverékkel. Paradicsompürét, sót, törött borsot, majoránnát, csipet cukrot, olajat összekeverünk. Ha zöld füvekkel akarjuk Ízesíteni a pecsenyét, akkor kevés olajhoz adjunk citromlevet, reszelt vöröshagymát, vágott petrezselyemzöldet, sót, törött borsot. Hasonlóképpen süthetünk roston virslit, kolbászt, sőt fasirozottat is. Sajtos burgonya. Egy kiló megtisztított, szeletekre vágott burgonyát sós vízben — amelybe 1 kávéskanál apróra vágott petrezselymet is tettünk — megfőzünk. Leszűijük és vajjal kikent tűzálló tálba tesszük. A tetejére 10 deka vajat forgácsolunk és megszóljuk 10 deka reszelt sajttal. Addig sütjük, amig a teteje megpirul. Jó étvágyat!
