Magyar Hiradó, 1976. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1976-08-19 / 34. szám
' L'.í.iÜ 16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ • ‘ v • ; - • " ■ ! ~ vizű kút enyhítette a szomjúságot. De 20—30 éve ez is beomlott. A monostor magas kőfalakkal volt várszerűen megerősítve. A külső várfalak, töréspontjaiknál öt kerek bástyatoronnyal, mintegy 400 méter hosszúságban vette körül a harmadik udvart, amelyben szív alakú halastó tükrözte az ég kékjét és a monostor délkeleti szárnyát. A halastó már feltöltődött, sásos, szittyós láppá változott, de kitisztítva újra kellemessé lehetne tenni. A vaskori sáncvár, ez az őskori földsánc, hatalmas gyűrűt képezve, 50 hektárnyi területet fog körül. Ez képezte a vármonostor harmadik erődvonalát. 1947-ben az egykori belső terét budai diákok tisztították ki a beomlott törmeléktől. Jakabhegy most újabban ismét as érdeklődés központjába került. A Baranya megyei Tanács műutat tervez a hegyre, hogy az ókori és középkori értékeit minél többen megközelíthessék és láthassák. A Janus Pannonius Muzeum munkatársai rövidesen megkezdik az őskori és középkori kulturemlékek föltárását, amelyeket a drága anyaföld még eltitkol és rejteget. Szabó László rr BARANYAI RIPORT SZENT JAKAB APOSTOL EMLÉKE A MECSEKEN PÉCS, Baranya m. — Hétszázötven évvel ezelőtt Bertalan pécsi püspök a Mecsekhegység délnyugati kuphegyén az erdőkben lakó remeték számára, idősebb Szent Jakab tiszteletére templomot és kolostort épittetett. A hegyet is Szent Jakab hegyének, később egyszerűen Jakabhegynek nevezték el. Julius 25-én, Szent Jakab apostol ünnepén, emlékeztünk meg a monostoralapitás évfordulójáról és Krisztus lánglelkű apostoláról, valamint az ő tisztelőjéről, Bertalan püspökről. Szent Jakab vértanú apostol ereklyéit Spanyolország északnyugati részén levő Sant Iago di Compostella városban helyezték el. Compostella Szent Jakab apostol hamvai fölött épült székesegyháza a középkor legnagyobb zarándokhelye lett. A galileai halász fiának sirja fölé ugyanis 1211-ben káprázatos székesegyházat szenteltek föl, amelynek 70 méteres tornyainak aranykeresztje fényesen csillog a messzeségben. Francia építőmesterek remekműve ez a dóm, mely a korai román stilus leggyönyörűbb emléke spanyol földön. Compostella ősi kis város, magas dombtetőn, századunk első felében 25 000 lakóval. Negyvenhat templomának 116 tornya úgy tűnik fel a szemlélőnek, mintha a város csak templomokból állna. Bertalan, Pécs tizenharmadik püspöke (1219—1252-ig), 33 évig kormányozta az egyházmegyét. Ez a francia eredetű, burgundiai származású főpap eredetileg bencés szerzetesként élt a világhírű Cluny-ben, a bencés apátságban. Később II. András udvarába került és a királynak, majd fiának, IV. Bélának is bizalmas embere, főúri méltósága lett. Négy hivatalos spanyolországi útja alkalmával az elengedhetetlen compostellai zarándoklás Bertalan lelkében kitörölhetetlen nyomot hagyott. A szent apostol kultuszát Magyarországra is át akarta plántálni, pedig az nem volt teljesen ismeretlen eddig sem hazánkban. A Kaposvár melletti Szent Jakab bencés apátság 1063-ban létesült, és öt évszázadon át virágzott. Tiz falu viselte egykor Magyarországon Szent Jakab nevét. A badacsonyi pálos kolostor, mely a XIII. században keletkezett, szintén Szent Jakab tiszteletére volt szentelve. Ez a széles látókörű főpap püspöki székhelye tőszomszédságában, Patacs fölött, a 600 m magasságra emelkedő, regényes hegyet választotta ki a magyar Compostellának. Bertalan 1225-ben épített temploma és kolostora több mint 300 éven át állott fönn, mig a török el nem pusztította. Bertalan 1252-ben leköszönt főpapi méltóságáról és visszament hazájába, újra szerzetesként élt és a következő évben Cluny-ben meghalt. A jakabhegyi szerzetestelep a vaskori sáncvár központjában épült. A négyszög alakban épített monostor északi épületszárnya volt a csúcsíves templom, amelynek a szentélye kelet felé nyílott. Az apsziszt kívül, a sarkain, támasztópillérek erősitik meg. A négy épületszámy kis udvart zárt körül, amelyben jó a honfoglalással kapcsolatosak. Ősi hagyományokat őriztek meg a népszokások. Ma sem halt ki a dunaremetei legényavató, a régi céhes élet falusi emléke, a lakodalmakban fel-felcsendülnek a tréfás-komoly, de mindig morális tanulsággal szolgáló vőfélyi rigmusok. Ugyanilyen értékesek a temetkezési hagyományok is. Hiszen bennük számos ősi kulturkincs maradt meg a pogány magyarság szokásaiból. — A szellemi értékek jellegzetes kifejezéseit őrzi a népnyelv. Olyan önálló tájnyelv ez, mint a Szeged környéki vagy a göcseji. Csak egy-két példa: bős — hosszú rőzse, sagyás — saiju erdő, bügecs — a növényzet ellepte szikés, s ha valaki leherebodál a fáról, az magyarán leesik. — A Szigetköznek nemcsak múltja — jelene, jövője is van. — Valóban, a Szigetköz nem muzeum. Jelenét fejlődő ipara mezőgazdasága, idegenforgalma határozza meg: az itt élő nép életrevalóságának bizonyitékai. Mosonmagyaróvár ipari termékeit ismeri a világ. Lipót hires kertészete és termálfürdője előtt garmadával parkolnak az idegen gépkocsik. Nemcsak a kutatónak, hanem a hazáját felfedező magyar embernek, s az idegenbe járó turistának is megér egy kirándulást. Rácz Zoltán AZ ALFÖLD SZIVE KECSKEMÉT TEGNAP ÉS MA EZERARCÚ SZIGETKÖZ sövényfalu paticsház, amelyek óvnak az árvizek ellen. A dombokra épített kispajti házak árviz idején szigetként emelkednek ki a vízből. Gyönyörűek a paraszt barokk házak is. Halásziban, Kisbajcson, Nagyhajóson. Ezek ma már gyári téglából készülnek, de hajdanán a hordalékból bányászott agyagot égették ki, s ezért a téglaégető kemencék úgy hozzátartoznak Szigetközhöz, mint a Bakonyhoz vagy a Bükkhöz a szénégető boksák. A Duna partján még ma is ősi szerszámokat használnak a halászok. A szigeteken a pásztorkodás örökségével is találkozunk, hiszen tavasztól őszig kint legel a csorda. — Szellemi hagyományai is vannak a Szigetköznek... — Népköltészetünk, dallamvilágunk ma már országszerte ismert. Népdalainkat az öregektől, dr. Barsi Ernővel, Böller Ottóval együtt gyűjtöttem. Szépek és érdekesek a szigetközi balladák, a történelmi és hiedelemmondák, amelyek többnyire KECSKEMÉT, Bács-Kiskun m. — Kecskemét 1968-ban ünnepelte Írott okmánnyal bizonyított hatszázadik születésnapját. Ez a kép: csupa vér- és tűzvörös, a szüntelen fenyegetettség feketéje alatt. A hadak útja századokon át erre vezetett — a feljegyzések szerint legalább tízszer települt újra Kecskemét. Tűzvészek, járványok, földrengések felett mégis makacs élniakarás jellemezte mindig ezt a várost — s ez a tulajdonság szerezte meg múlt századi, országos rangját is, mikor győzelmet aratott a futóhomok fölött. Mind e változás mögött azonban az igények és a lehetőségek között meglévő — megoldódó és újratermelődő — feszültségek rejlenek. A város lakásállományának bő harmada még a XIX. században épült; több mint fele vályogból vagy sárból vert (az 1966-os belvizes évben csaknem ezer lakás rongálódott meg!). Vagy itt a tanyavilág problémája: négyezerháromszáz tanyán 17 ezer lakos él odakünn... A tanyasi emberek mind nagyobb része válik ipari munkássá, aki napközben korszerű termelési eszközökkel dolgozik, estére pedig hazatér a petróleumlámpa, az ásóit kút, a külterjesség viszonyai közé... Ezt hallottam néhány éve. S ma? Az ipar rohamosan fejlődött tovább, termelését a fent említettnek kétszeresére növelte — de csaknem teljesen kimerítette a környék munkaerő-tartalékait. A nagy lakótelep-építkezések megváltoztatták a város arculatát: építettek például olyan szalagházat, amelyben egy födél alatt 288 lakás van! —, de az igénylők száma még mindig magas. A mezőgazdasági üzemek egyike-másika országos, sőt nemzetközi hírnévre tett szert. Az a látogató, aki — mint jómagam is — rendszertelen időközökben fordul meg Kecskeméten, emitt az egész országra jellemző, merev vonalaik ellenére is lenyűgöző változást érzékeltető lakótelepeknek, a gépkocsi- és komfortigényeket szolgáló korszerűsítésnek örül, amott a helyi, egyedi — és érezhetően gonddal-szeretettel csinosított — Kodályintézetnek, Tudomány és Technika Házának, a megyei művelődési központnak; az egykori, szétterpedt kisváros, amelyet dr. Lettrieh Edit kitűnő Könyvében jellegzetes „vásárvárosnak”, piacot, hetivásárt szervező őstermelői településnek nevez, mára határozott körvonalakat, kristályosán egybeilleszkedő szerkezetet kap, amelyben elkülönülten, s mégis egybefonódva jelennek meg a megyeszékhelyi, csomóponti, ipari, kulturális funkciók. Fiilöp János PÁRTOLJA HIRDETŐINKET GYŐR, Győr-Sopron m. — Közelebb hozni az őslakónak a múltat, feltárni az idegen előtt egy tájegység jellegzetes arculatát, megmutatni természeti kincseit, lakóinak szellemi hagyatékát, idézni nyelvét, s hangyaszorgalommal gyűjteni azt, ami még menthető — egy életet tett erre dr. Timaffy László, a győri Veres Péter Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet tanára. — Mi az, ami nemcsak a mostani szigetközi napokon, de bármikor idevonzza e tájra az embert? . • u. , — A táj vonzásával kezdeném, a Duna árterében. Sehol Európában nem tálálható meg ez az ezerarcú szigetvilág. Ehhez csatlakozik a Mosoni-Duna galéria erdeivel. A csónakázók paradicsoma. - . — Könyvet irt a Szigetközről és ma sem hagyta abba azt a szenvedélyes gyűjtőmunkát, amellyel az itteni hagyományokat tálja fel. — Még ma is látható néhány
