Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-22 / 4. szám

MAGYAR HÍRADÓ 5. OLDAL A KREML „IDŐS RÓKÁI” NEM ADJÁK FEL VEZETÉST MOSZKVA — A szovjet kommunista párt első titkára, Leonyid Brezsnyev, december 19-én volt 69 éves, s ezzel Sztálin után a leghosszabb ideig hatal­mon levő vezetőnek számit. Más „barátok”, azok, akik 1964-ben segítették őt abban, hogy Hruscsovot kiüssék a nye­regből, aktivak és magas pozí­ciójukban maradtak. És minden ellenkező híresztelés ellenére úgy tűnik, hogy Brezsnyev nemrégi betegsége nem változtatott a helyzeten: a párt 25. kongresz­­szusát a régi csapat fogja uralni: Podgorny az „öreg rókáké”, akik 1964- ben felváltották a hruscsovi veze­tést. A 15 tagú Politbüro (a párt legfelsőbb vezetősége) tagjainak átlagos életkora 66 év. Ez azonban nem mutatja a vezetők tényleges korát. Az igazi vezető csoport tagjainak átlagos életko­ra 70 felett van. Nikolaj V. Podgomij 72 éves, Alekszej N. Koszigin miniszter­­elnök 71 éves, a „főideológus”, Szuszlov pedig 73 éves. Mivel Brezsnyev első helyettese, Andrej P. Kirilenko tavaly szeptember­ben töltötte be 69. életévét, a leg­fiatalabb az öt magasszintű veze­tő között, Brezsnyev maga: két hónappal fiatalabb helyettesé­nél. MÉG TÖBB „IDŐS RÓKA” Amikor a Szovjetunió legfel­sőbb vezetői a külpolitikát vitat­ják, Andrej Gromiko külügymi­niszter csatlakozik hozzájuk. Ö 66 éves. Amikor viszont a katonai ügyekre kerül sor, akkor a 72 éves Andrej Grecsko marsall honvédelmi minisztert vonják be. A Politbüro további hét tagja tulajdonképpen „fiatalnak” szá­mit: átlagos életkoruk alig több mint 60. Nyugati sajtókörök, különö­sen Brezsnyev betegsége kap­csán, tavaly év vége felé találga­tásokba kezdtek, s úgy vélték, hogy lényeges személyi cserékre kerül sor a legfelsőbb szovjet vezetésen belül. Az egyetlen változás azonban az volt, hogy a Politbüro 76 éves litvániai tagja nyugalomba vo­nult. Az ő szerepe azonban inkább szimbolikus, mint gya­korlati volt: ő volt a „nemzeti kisebbség” a legfelsőbb vezeté­sen belül. Nyugaton sokan találgatják, hogy kik lesznek a legfelsőbb vezetők a Szovjetunióban, ha a és Koszigin mostani „idős rókák” kiöregsze­nek. Nem sok látható jel segíti őket e találgatásokban. Az önkéntes nyugalomba­­vonulás nem szokásos a legfel­sőbb szovjet vezetők köreiben. Ha valaki olyan „korán”, mint 70 éves korában nyugalomba vonul, akkor annak egyáltalán nem „idős” kora, hanem vala­milyen baklövés vagy súlyos hiba az oka. Ha valaki mégis önkén­tesen” lemond, akkor a kivülál lók azt általában nem „önkén tes” nyugalombavonulásnak te­kintik és találgatják, mi történ hetett a háttérben. BOLDOG FOGYÓKÚRÁSOK PÁRIZS — Világszerte, kü­lönösen a fejlett ipari államok­ban, fogyni kívánnak az embe­rek. Nagy-Britanniában külön­böző fogyasztóklubok hatvan­ezer tagja azzal dicsekszik, hogy egy esztendő alatt, együttesen számlálva, ezerötszáz tonna zsírt adtak le. Nyugat-Németország­­ban a karcsusági hullám egy év­tized alatt az évi fejenkénti krumplifogyasztást százkilenc kilóról kilencvenre csökkentette. Franciaországban és Itáliában megváltozott az étkezési kultúra. kimegy a divatból például a mártás meg a spagetti. Az egyes országok egyesületei és szakem­berei most elhatározták, hogy nemzetközi sulyellenörző szövet­séget alakítanak, a tapasztalat­­csere előmozdítására. FRANKFURT: NÉMETORSZÁG „KIS CHICAGÓJA” FRANKFURT, Nyugat-Né-' metország — Amikor Nyugatné­metországban a nagyvárosok problémáiról beszélnek, Frank­furt legtöbbször a „rossz példa”, a hanyatló városi élet és a hanyatló nagyváros szimbóluma. Az újságok és a televizó minden rosszat elmond róla: hol „piszkos városnak” nevezik, hol „korrupt városnak”, megint máskor „a nem szeretett város­nak. Frankfurt sokak számára a világháború utáni újjáépítés és kommercializmus szimbóluma. A baloldali radikalizmus köz­pontja, s a rendőrségi brutalitá­sé: a város, ahol a közlekedés káosz a legnagyobb, ahol a bűnözés aránya a legmagasabb: a „bűnös város”. GOETHE VÁROSA — KIRÁLYOK VÁROSA Hová süllyedt a közép­korban virágzó város, amelynek központja egykor Európa egyik legszebb városa volt? Mi lett Goethe városából? A német kirá­lyok városából? A Szent Pál székesegyházat és a városházát restaurálták, de a középkori kisváros helyett hatalmas szállodák, magas lakó­házak és hivatali épületek veszik körül. A központi pályaudvar körüli terület nem az utazóktól és a turistáktól tarkállik, hanem gengszterektől és egyéb bűnö­zőktől, prostituáltaktól és kábi­­tószerkereskedőktől — akik az amerikai katonát mint „első számú kuncsaftjukat” említik. FRANKFURT „AMERIKANIZÁCIÓJA” A háború végét követően kezdődött el a város „amerikani­­zációja”. Rövidesen Frankfurt az ország üzleti, bank és kom­munikációs központtá fejlődött. Az újjáépítés itt gyorsabb volt. mint máshol: afféle „csoda­város” nőtt ki a régi város romjaiból. A helybeliek tiltakoznak a HUNGARIAN LANGUAGE AND AREA STUDIES PROGRAM SUMMER 1976 Open to Everyone I ■ ' • ■. I . j June 21-August 19‘ 3 full years of Hungarian language in 9 weeks, 12 credits each June 21-August 12 History and Government of Hungary, 3 credits Special Added Feature Hungarian Cooking - Hungarian Woodworking Portland State University Summer Session P.O. Box 751 Portland, OR 97207 (503) 229-4081 J város túlságosan negativ bemu­tatása ellen, azzal érvelve, hogy Frankfurt semmivel sem rosz­­szabb, mint más német vagy kül­földi nagyváros. Elmondják például, hogy a munkanélküliség, más nagyvá­rosokkal szemben alacsony, s a város majdnem annyi állást kínál, mint amennyi lakosa van. A németek mellett 117.000 külföldi is dolgozik Frankfurt­ban. Megemlitik, hogy annak ellenére, hogy a város pénzügyi problémákkal küszködik, évente 30 millió dollárt költenek a színházakra. A város anyagi problémái nyomasztóak: Frankfurt a Rotschild család ősi városa, ugyancsak megszégyenítette a hires bankárcsaládhoz fűződő emlékeket: az egykor gazdagsá­gáról hires városnak 1 billió dolláros adóssága van. TEMPLOMFOSZTOGATÓK BELGRAD — Macedónia több régi templomából felbecsül­hetetlen értékű ikonokat loptak el. A rablás szakszerűségéből arra következtettek, hogy a tolvajok idegen országból szakértőktől kapták a rende­lést, mert csak a legkiválóbb alkotásokat tulajdonították el. A feltevés hamar igazolódott. A jugoszláv rendőrség ugyanis segítségért fordult az Interpol­­hoz, és a nemzetközi bűnüldöző szervezet rövid idő alatt felfedez­te a tolvajokat, két olasz állam­polgárt, majd az ikonokat is. A kilencvenkilenc művészi munka visszakerült eredeti helyére. Az eset kapcsán a Nin című belgrádi lap több oldalas cikket közölt az ikonok őrzése körüli zűrzavarról és felelőtlen hanyagságokról. „Egy nyugati katalógus sze­rint — írja a lap — egy eredeti ikon 20 ezer márkát ér. Ilyen áron kelnek el a jugoszláv ikonok is, bár értéküket megle­hetősen csökkenti, hogy a nemzetközi piacon a nagyszámú tolvajlások következtében na­gyon sok a jugoszláv ikon. Egy jugoszláv művészettörténész kül­földi kirándulása alkalmával egyetlen kis régiségkeres­kedésben 90 nagy értékű ikont szám­lált össze. amelyek mind Jugoszláviából kerültek külföldre. A legtöbb hazai templomban — Írja a Nin —, a szentképekre senki sem vigyáz. Az egész ország tudja hogy szervezett bandák foszto gatják a templomok műkincseit A macedóniai Ohrid templom ból csak az idén nyáron négy olyan táblaképet loptak el. amelyek mindegyike 600 ezer dinárt ér.” Hirdessen lapunkban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom