Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-03 / 23. szám
ÁLAGYAR HÍRADÓ 15. OLDAL MAGYAR HONFOGLALÓK A MISSISSIPPI PARTJÁN Spelletich Paula naplója Összeállitotta: ÁCS TIVADAR xxra. XXV. FEJEZET 1859-60. ÁBRÁNDOK TÁRSALKODÓN!) Ha fivéreim otthon voltak, az ö dolguk volt reggelenként atyám szobájában fűteni. De ők hónapszámra Davenportban tartózkodtak, hol gimnáziumban jártak. Távollétükben én keltem fel naponta 5 órakor, hogy a tüzet megrakjam. A kályha előtt álló vörös bársony támlásszékbe belevetve magamat, elmélyedtem a lángok nézésébe, melyek mindenféle bűvös mesét mondtak a jövő dicsőségéről, mely — ha nagy leszek — szép magyar hazámban vár reám. De többször nehéz sejtelmek gyötörtek, az élet sivárságának biztos előérzete. A biblia-olvasás, a vallási rajongás és a kishitűség különös vegyülékét ébresztette fel bennem. Sejtettem, hogy nem felelek meg a jellem azon magasztos ideáljának, melyet elérni vágyódásom tárgya volt. A sötét magányban, a misztikus tűzfénynél eltöltött hosszú órák siettették ama kedélybetegség kifejlődését, mely többé-kevésbé mindvégig megmaradt bennem, belevegyülve minden örömbe és elhomályositva minden fénysugarat. Egyszer eszébe jutott atyámnak, hogy jó lenne leányai mellé egy művelt társalgónőt fogadni. Csakhamar akadt is egy előkelő delnő, Bartóhyné személyében, ki valamelyik rokonával tévedt ide a magyar hazából. Skultéty volt szives vállalkozni, hogy kocsiján elhozza. Magas, karcsú nő volt. Arcvonásaira nem emlékszem, csak elegáns, szorosan testhez álló ruha-derekaira és nagyvilági modorára, melyet apám kellő bókokkal honorált. Egyetlen vendékszobánkat rendelkezésére bocsátottuk, szerencsére csak rövid időre. A Telsaj Wessel által vízben főtt burgonyát és sült szalonnát csakhamar megunta, és Skultéty újra eljött, hogy szép hintóján visszaállítsa Davenportba, honnét nem tudom hova lett. Ez. volt atyánk részéről az. utolsó kísérlet női asszisztenciát keresni nevelésünk befejezéséhez. Belátta, hogy itt férfi erőre van szükség, és Radnich János személyében meg is találta azt az alkalmas egyént. Radnich. az olaszországi magyar légió feloszlatása után foglalkozás nélkül maradt, tehát szívesen jött hozzánk, mint tanár. Az utszéli kis bérlő házba szállásoltuk el Pistával együtt, hol egész nap a három fiút tanította. Délután én is átmentem Lenkével pár órára, diktandó. számtan, földrajz és történelemre. A tanítás talán nem volt szabályszerű, de kétségtelen, hogy bevált. Radnich, atyám rendszerét magáévá téve. kivonatolva a tantárgyakat, csak a gyakorlatilag legszükségesebbet tanította, mi a kitűnő amerikai tankönyvek segítségével csodákat művelt. Egy év alatt nagy általánosságban magunkévá teltük a történelem összes nevezetes eseményeit, a számtan legbonyolódottabb tételeit, a földtan legszélesebb alapra fektetett ismereteit. A tanórák közben pedig, egymást felváltva, fennhangon olvastuk ..Lord Chesterfield leveleit fiához”, melyből megtanultuk az illemtan felülmúlhatatlan szabályait. Mulatságképpen Plutarch kitűnő angol fordítását olvastuk. Hgy évig tartott ez az ideális élet. Wolly Mari visszajött hozzánk, amerikai allűröket keverve régi magyar szokásai közé. Szivgörcsein is uralkodott. De a kellemes állapot csakhamar véget ért. I860 tavaszán kidertJt. hogy Mari kácérkodni kezd Radnich-csal. atyám megijedt, hogy mi is észrevesszük a dolgot és mindkettőn kiadott. XXVI. FEJEZET 1860. NYÁR. POLLY Ezzel minden további tanulás be lett szüntetve és megkezdődött az a korszak, mikor nekem élet-halálra dolgoznom kellett. Különösen nyáron, mikor cselédet egyáltalán nem kaptunk. Igaz, hogy egyik tót bérlőnk. József és neje: Marinka bejöttek néha. de a tavaszi sürgős mezei munka beálltával ők is keveset segíthettek. így bezzeg sietnem kellett, hogy mindent kellő időben elvégezhessek, miután az összes házi teendőket egymagám láttam el. Lenke gyenge gyermek és nálám négy évvel ifjabb volt. de én mint erős és nagy leány büszke voltam arra, hogy 12 éves koromban meg tudok felelni egy háztartás gondjainak. Mig ezek a gondok tartottak, nem gyötörtem magamat a haza fölötti bánattal, sem a halálvággyal, mely már-már beteges képzelődéssé fajult. Mikor igy magamra maradtam minden dologgal, egyszerre vége szakadt a szomorú merengéseknek. Egész nap daloltam és mesés REGI MAGYAR SZAVAK EREDETE (Folytatás a 14. oldalról) amellyel a cselekvést végeztük. Eljutunk igy láb szavunkig, azaz úszni annyi, mint lábalni. Ma úszásban a vízre ráfekvő testet elsősorban a karmunka setiti. de régen nem igy volt; akkor a vadásznak, ha a vadat a vizen át követte, úgy kellett a vizet ,,átlábalni”, hogy ija, nyila meg ne ázzék, mert akkor hasznavehetetlenné vált volna. Tehát nem feküdt rá a vizre. hanem benne állva, lábbal taposva úszott át a folyón. Ezért azonos még ma is a lábad és úszik jelentése...Szavaink anélkül, hogy köznapi beszédünk közben tudnánk róla-, évtize/.rek múltját őrzik, s ekként egykori művelődésünk legbecsesebb emlékei.” Most pedig lássuk fenti szavak sumir-ősmagyar etimológiáját: LA BAD szó eredetije -szerintem- A-LA-BAD volt. A - árok. vizmeder LA—mérni, mérlegelni BAD—magas, megnyitni A-LA-BAD—vizmeder mélysége magas: tehát azon át kell úszni. Egv másik lehetőség. LA-AB-AD LA — mérni AB —tenger, folyam (nagy viz) AD—hosszú LA-AB-AD—mérni a folyó hosszát (szélességét) tehát az értelem ugyanaz: a folyót át kell úszni. ÚSZIK USZ—hosszú, leigázni boldogság fogott el, midőn délután minden kötelességemet elvégezve pónimon kilovagolhattam. A Lady Lyell által nekem ajándékozott gyönyörű angol szövet ruhát lovaglóruhává alakítottuk át, és pedig oly ügyesen, hogy az akkori divatlap rajzainak teljesen megfelelt. (Lenkének is jutott még egy ruhácska ebből a kitűnő szövetből.) Az Evingéktől átvett kocsi és lófelszerelés közt volt egy vörös bársony női nyereg is, ez lett az enyém. így felszerelve gyönyörű kanadai pónim hátán úgy repültem, mint a fecske, mikor nekieresztettem a kantárt és amellett semmit sem rázott. Csodálatosan okos állat volt, szép kis füleit értelmesen hegyezte és szemei elárulták, hogy minden szót megért, melyet hozzá intézek. Rövid idő alatt megtanulta, hogy lovaglóostorom gyengéd érintésére térdre ereszkedjék, mig a nyeregbe ülök. Ez megtörténvén, olyan óvatosan egyenesedett fel, miszerint meggyőződtem, hogy átérzi a felelősséget, amely reá háramlik. Kedves kis Pollym! Mily végtelen boldoggá tettél. Most 52 év múlva is érezni vélem az erdő zöld lombjai közt arcomat lágyan érintő friss szellőt, amint gyors lábaid a gyepes utón tova száguldanak. Mindig te vezettél a rögtönzött futtatásokon, amelyeken fivéreimmel és ismerőseinkkel hat paripával is nekiiramodtunk, versenyre kelve egymással. Midőn észrevettem, hogy megszűnik mögöttem a lódobogás tudtam, hogy ők — megunva az erős ügetést nehéz rázós lovaikon — nekem engedték át a könnyű győzelmet. (folytatjuk) I-medence, folyam, csatorna, viz USZ-I—leigázni a folyót, hatalmába keríteni a vizet, átúszni. Egy másik változat szerint: UL—keresztülmenni, hatolni 1—viz, folyam Itt hasonult az ,.SZ”. de a végső jelentés ..átlábni”, átúszni a vizet. Ezzel kívántam aláhúzni László prof. megállapítását. melyszerint ős-szavaink, ,.távoli idők életéről vallanak”, 5-6000 évesek. Tüskés Tibor Írja le egy ősi szavunkat -Kórógy községből-, melyet a lakosság még ma is úgy ejt. mint a honfoglalás korában. A szó eredete a sumir-ősmagyarban megtalálható. LAUTTAM—láttam LA—lát U — állítani, létezni TA—hely és időbeli irányjelző rag. Ha bárki e szóelemzést vizsgálja, nyomban felismeri látni szavunk eredetét (LA), az ,,U" hang pedig egy nvomatékot ad a szónak, mig ata” az időbeliséget jelenti. Fenti szóelemzések bizonyítva igazolják a szavak (isi eredetét és a magyar nyelvnek származását. Ezek a szavak egyetlen más nyelvben sem lelhetők fel. A sumeerológusok. mint A.H. Sayce. Lenormant. Oppert. Hőmmel, stb. megállapították, hogy a sumir nyelvhez a magyar áll a legközelebb. Kifejezésmódja, hangtani hullámzása, ragozása, igazolja nyelvünk ősi eredetét. S ha a külföldi tudósok ezt állítják, miért csak mi nem akarjuk ezt tudomásulvenni, miért valljuk magunkénak, a kitalált finn-ugor elméletet? Megvárjuk talán, mig a románok kitalálnak egy ősrégi, mű román nyelvet és akkor nem csak a Körösi Kultúrál, hanem nyelvünk származását is maguknak fogják kisajátítani?
