Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-15 / 16. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ RÉGI NÉPSZOKÁSOK TOLLFOSZTÄS NÖGRÄD MEGYÉBEN PÁSZTÓ, Nógrád m. — „Kedves idesanyám, ha fel akarsz keresni, / a csécsei répafődre gyere ki. / Ott látsz engem a répafődön egyelni. / Hátam, derekam össze akar szakanni.” — E szomorú dalt 12 esztendős korában énekelte először Szilvás! Károlyné. Kozárd Angyela nénije, ennyi idős korában kezdte enni a summáslányok kenyerét. *** Angyela néni ma hatvanöt éves. Az esti beszélgetésen ott ül közöttünk az ura is, Karcsi bácsi hetvennégy nyarat látott. A sámlin trónoló szomszédasszony, Kliszenbauer Béláné, két évvel fiatalabb a családfőnél. Az asszonyok beszélnek, gyerekkorukat idézik. Az „ember” nagyokat hallgat, csak időnként szólal meg. Pontosít, kiigazit valamit. — Borsókapálás, répahorolás közben már sajnáltuk a korábbi, könnyebb munkánkat. A libapásztorságot. Nagy divat volt ez akkor, módosabb házaknál húsz, meg harminc libát is tartottak. Három-négy bandát összecsaptak, ezt bízták egy gyereklány gondjaiba. A gazdák kenyeret, szalonnát, néha kockacukrot adtak „napidijnak”. Meg volt hát az élelem, igy egy nyolc — tiz esztendős lányka nyáron már eltartotta magát. — Végkielégítésként kaptunk egy darab rongyot is. Szoknyára, kötényre valót. Enynyi volt az egész, ennyiért bajlódtunk egész nyáron sokszor száznál is több libával. A beszélgetés itt fordulatot vesz. Könnyebben forognak már a nyelvek, kellemesebb az emlékezés is. Egyszerűbb munkáról, mókáról, vidámságról emlékezik meg a két öregaszszony. — A liba és kacsa fontos állat volt, ezért tartottak belőle sokat — mondja Szilvási Károlyné. — Nemcsak a húsa miatt, kellett a sok toll a stafirungba. A korait háromszor, a kései keltetésűt kétszer kopasztották. A fiugyerekek jó nagy tálat fogtak a patakban, kopasztás előtt mindig abban fürdették tisztára a ludakat. A legfinomabb pelyhet külön szedték, ezt fosztani sem kellett. Dunyhábái vpebelypámába került. Arról a néhány libáról, amit ma még tartanak, már sehol sem szedik a pelyhet. „Minek is a’, szivacsot teszünk mán mindenbe”. — Ilyen egyszerűen adják meg a magyarázatot. December. Ebben a hónapban elevenedni kezdett a falu, elkezdődött a tollfosztás rendkívül fontos eseménye. — Ki volt minden számítva, kérem szépen. Minden gazdasszony tudta: mikor kell a tollyut elővenni, hogy időben rendbe lehessen tenni, összehívták a fosztót, s a gazdaszszony reggel odatette főni a vacsorát. Lapos szemű, morzsolt kukoricát rakott a nagyfazékba. Meg cukorrépát. Merthogy híján volt a cukor. Megpucolta, négybe vágta, igy összefőzve édesítette az ételt. Angyela néni után a szomszédasszony folytatja a fosztó előkészületeinek leírását: — Csak fiatal lányokat hitak a fosztóba, elmentek azért az öregebbek is. A lányok körülülték az asztalra kiborított tollyut, úgy dolgoztak. Az öregebbje meg a sarokba kucorodott, rostát, szitát vett a lába közé, abba rakta a megosztott tollyut. Elbolondoztak a lányok egymással, nótáztak, no meg...apletyka sem maradhatott el. Volt idő ilyenkor bőven megbeszélni a falu eseményeit: szeretőt tartó lányokat, megcsalt legényeket egyaránt szájukra vették. *** Este kilenc órakor harmonikaszó hallatszott, a bandába verődött legények érkeztek. Meglátogatni a lányokat, hátráltatni a munkát. — Nem szívelték ám az öregeket az ilyen helyen — mondja Szilvási Károlyné. — Emlékszem, egészen kicsiny lányka voltam, amikor egy csécsei nagy fosztóban egyetlen öregasszony volt közöttünk. A megérkező legények el is danolták neki: „...A kemence szegletében egy vén anyó kukorog, olvasó van a kezében, de az qjka nem mozog. Az ifjakat nézi-nézi, a múltat felidézi. Könny szökik a szemébe...” A fosztóbéli tréfákról a szomszédasszony is tud: — Verebet engedtek be az ajtón azok a pejnahajder legények. Sikongtak a lyányok, mert repült a tollyu ezer fele. Aztán meg a szemüket törültették. Mert azok az égetnivalók mindenféle fűszerszámmal beszórták a madarat. A munkát persze folytatni kellett. A legények a vacokra ültek, muzsikáltak, énekelgettek közben. Hazaindulás előtt kosztonkát pakoltunk a kötényünkbe vagy valamilyen edénybe, s annak a haza elé mentünk, aki nem jött el a fosztóba. Leszórtuk a kapujába, sárba tapostuk. Ha már fagy volt, akkor „megvizeltük” a kosztonkát, hogy jól odafagyjon a földhöz. Másnap aztán az egész falu látta a csúfságot, mindenki megmosolyogta, milyen nehezen tudják eltakarítani a „büntetést”. Nagyot nevet Angyela néni: — Hej. de sok kapuban táncoltam én is a kosztonkán! Igaz, nem itt a Réten, mert a falunak ez a része akkor még nem létezett. 1924-ben építették itt az első házat, legelő volt a helyén. Innen a neve. Kelemen Gábor Itt nyolc, a pusztulástól megmentett korabeli fajanszkályhát állítottak ki. Két földszinti szobában ráadásul újabb freskómaradványokat tártak fel. Az egyik szoba falán kék kínai falfestés idézi a Monbijou kastélyt, amely egykor Lesváron, Fertőszentmiklós határában állott. Azt is megtudtuk, hogy az idén az Országos Műemléki Felügyelőség központi műhelyében restaurálják a kastélykaput. Tavaly ötvennél több országból csaknem 200 ezer turista gyönyörködött a letűnt idők művészetének megmentett értékeiben. Imre Béla ÉBREDEZIK A BALATON TIHANY, Zala m. — A Balaton — bár még nem vetette le téli takaróját — már ébredezik. Az utóbbi napok enyhébb időjárása fellazította a tó jégpáncélját, amely téli sportolásra már alkalmatlan. Néhány helyen, a források és a külső vizbefolyások környékén, előtűnt a nyílt viz. A jégmező még nem lendült mozgásba, a partvédő műveket eddig nem érte károsodás. A partőri szolgálat rendszeresen figyelemmel kiséri az esetlegesen várható jégmozgást és a parti műtárgyak állapotát. AZ ESZTERHÁZY-KASTÉLY LIGETE FERTŐD, Zala megye — Bessenyei György, korának kimagasló írója, irodalmunk megújulásának vezető alakja 1772- ben, a „Magyar Verszália” fénykorában vett részt a Rohan herceg tiszteletére rendezett ünnepélyen. Amit látott, megörökítette az „Eszterházy vigasságok” című költeményében. Akkor a park volt a kastély egyik legfőbb dísze. Az Eszterházy-kastély egykori ligetének még jelenlegi elhanyagolt állapotában is varázsa van. A palota mögötti úgynevezett francia kert, amely a rokokó időkből maradt meg, egyedülálló Magyarországon. A XVIII. század barokk kertművészetét őrzik a kastély főtengelyéből legyezőszerűen kialakított sugárutak. Valaha öt szökőkút állott itt, valamint egy félkörivben elhelyezett, faragott kövekből felépített, szobrokkal díszített vízesés. A környékét 32 kőszobor, 20 homokkőből készült festett váza, valamint négy nagy és 72 zöldre festett kicsi virágkosár díszítette. Mindez azonban a múlté. A nagy szökőkutat a század elején betemették. Tavaly tucatnyi régi metszet alapján ásatásokat végeztek itt. Az eredmény: előkerül a nagy szökőkút alapja, amelyet az uradalom egykori fertőszéplaki téglagyárából származó, 1760-ban égetett téglákból raktak ki. A kutatómunkát az Országos Műemléki Felügyelőség az idén tavasszal folytatja. A francia kert elválaszthatatlan egységet alkot a kastéllyal. De hamarosan védetté nyilvánítják a kastélytól nyugatra elterülő angolparkot is. A feltáró munkák már itt is megkezdődtek. Ehhez a Szom-A SZENÁTUS ELFOGADTA A 200 MÉRFÖLDES HALÁSZATI ÖVEZETET WASHINGTON — Jövő év márciusában vezetik be azt a törvényt, melynek értelmében az Egyesült Államok halászati övezetének határa 200 mérföld lesz. A Szenátus egyhangúlag elfogadta a törvényjavaslatot. Valamennyi külföldi hajónak engedélyt kell megszereznie amennyiben az amerikai 200 mérföldes halászati övezeten belül kívánnak halászni. A törvény szerint az amerikai folyamőrség hajóinak kell ellenőrizniök, hogy a külföldi hajók betartják-e a határt, s amennyiben az szükségessé válik, fel is tartóztathatják, illetve a kikötőbe kisérhetik a törvényt megszegő külföldieket. BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVAN WILLIAM TÖREKI AUTÓJAVÍTÓ műhely tulajdonos 530 HAMILTON STREET SOMERSET, N. J. Telefon: KI 5-3725 BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVAN HAMILTON INN. Inc. 186 Hamilton Street, New Brunswick, New Jersey 246-9071 KUHN JANOS ÉS NEJE. tulajdonosok bathelyi Állami Erdőgazdaság 10 ezer forint támogatást nyújtott. Fertődre megérkeztek azok a francia gyártmányú tükrök, amelyekkel a jelenlegi torzító, rossz minőségű tükröket cserélik ki. A faragott tükörkereteket aranyozzák. A hangversenyterem négy évszakot szimbolizáló kőszobrait viszont már restaurálták: a szobrokat 22 karátos aranylapokkal újjávarázsolták. Bak Jolán, a kutatóintézet egyik vezetője bemutatta a fehér márványpadlózatu kályhatermet
