Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

1976-04-15 / 16. szám

16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ RÉGI NÉPSZOKÁSOK TOLLFOSZTÄS NÖGRÄD MEGYÉBEN PÁSZTÓ, Nógrád m. — „Kedves idesanyám, ha fel akarsz keresni, / a csécsei répa­fődre gyere ki. / Ott látsz engem a répafődön egyelni. / Hátam, derekam össze akar szakanni.” — E szomorú dalt 12 esztendős korában énekelte először Szilvás! Károlyné. Kozárd Angyela né­nije, ennyi idős korában kezdte enni a summáslányok kenyerét. *** Angyela néni ma hatvanöt éves. Az esti beszélgetésen ott ül közöttünk az ura is, Karcsi bácsi hetvennégy nyarat látott. A sámlin trónoló szomszédasszony, Kliszenbauer Béláné, két évvel fiatalabb a családfőnél. Az asszonyok beszélnek, gyerekko­rukat idézik. Az „ember” na­gyokat hallgat, csak időnként szólal meg. Pontosít, kiigazit valamit. — Borsókapálás, répahoro­­lás közben már sajnáltuk a korábbi, könnyebb munkánkat. A libapásztorságot. Nagy divat volt ez akkor, módosabb házak­nál húsz, meg harminc libát is tartottak. Három-négy bandát összecsaptak, ezt bízták egy gyereklány gondjaiba. A gazdák kenyeret, szalon­nát, néha kockacukrot adtak „napidijnak”. Meg volt hát az élelem, igy egy nyolc — tiz esz­tendős lányka nyáron már eltartotta magát. — Végkielégítésként kap­tunk egy darab rongyot is. Szoknyára, kötényre valót. Eny­­nyi volt az egész, ennyiért bajlódtunk egész nyáron sokszor száznál is több libával. A beszélgetés itt fordulatot vesz. Könnyebben forognak már a nyelvek, kellemesebb az emlékezés is. Egyszerűbb mun­káról, mókáról, vidámságról emlékezik meg a két öregasz­­szony. — A liba és kacsa fontos ál­lat volt, ezért tartottak belőle sokat — mondja Szilvási Ká­rolyné. — Nemcsak a húsa miatt, kellett a sok toll a sta­­firungba. A korait háromszor, a kései keltetésűt kétszer kopasz­­tották. A fiugyerekek jó nagy tálat fogtak a patakban, ko­­pasztás előtt mindig abban fürdették tisztára a ludakat. A legfinomabb pelyhet külön szedték, ezt fosztani sem kellett. Dunyhábái vpebelypámába ke­rült. Arról a néhány libáról, amit ma még tartanak, már sehol sem szedik a pelyhet. „Minek is a’, szivacsot teszünk mán minden­be”. — Ilyen egyszerűen adják meg a magyarázatot. December. Ebben a hónap­ban elevenedni kezdett a falu, elkezdődött a tollfosztás rend­kívül fontos eseménye. — Ki volt minden számítva, kérem szépen. Minden gazd­­asszony tudta: mikor kell a tollyut elővenni, hogy időben rendbe lehessen tenni, össze­hívták a fosztót, s a gazdasz­­szony reggel odatette főni a vacsorát. Lapos szemű, mor­zsolt kukoricát rakott a nagy­fazékba. Meg cukorrépát. Mert­hogy híján volt a cukor. Megpu­colta, négybe vágta, igy össze­főzve édesítette az ételt. Angyela néni után a szom­szédasszony folytatja a fosztó előkészületeinek leírását: — Csak fiatal lányokat hitak a fosztóba, elmentek azért az öregebbek is. A lányok kö­rülülték az asztalra kiborított tollyut, úgy dolgoztak. Az öregebbje meg a sarokba ku­­corodott, rostát, szitát vett a lába közé, abba rakta a meg­osztott tollyut. Elbolondoztak a lányok egy­mással, nótáztak, no meg...a­­pletyka sem maradhatott el. Volt idő ilyenkor bőven megbeszél­ni a falu eseményeit: szeretőt tartó lányokat, megcsalt legénye­ket egyaránt szájukra vették. *** Este kilenc órakor harmo­nikaszó hallatszott, a bandába verődött legények érkeztek. Meglátogatni a lányokat, hát­ráltatni a munkát. — Nem szívelték ám az öre­geket az ilyen helyen — mondja Szilvási Károlyné. — Emlék­szem, egészen kicsiny lányka voltam, amikor egy csécsei nagy fosztóban egyetlen öregasszony volt közöttünk. A megérkező legények el is danolták neki: „...A kemence szegletében egy vén anyó kukorog, olvasó van a kezében, de az qjka nem mozog. Az ifjakat nézi-nézi, a múltat felidézi. Könny szökik a szemébe...” A fosztóbéli tréfákról a szom­szédasszony is tud: — Verebet engedtek be az ajtón azok a pejnahajder le­gények. Sikongtak a lyányok, mert repült a tollyu ezer fele. Aztán meg a szemüket törül­­tették. Mert azok az égetni­­valók mindenféle fűszerszám­mal beszórták a madarat. A munkát persze folytatni kellett. A legények a vacokra ültek, muzsikáltak, énekelgettek közben. Hazaindulás előtt kosztonkát pakoltunk a kötényünkbe vagy valamilyen edénybe, s annak a haza elé mentünk, aki nem jött el a fosztóba. Leszórtuk a kapujába, sárba tapostuk. Ha már fagy volt, akkor „meg­vizeltük” a kosztonkát, hogy jól odafagyjon a földhöz. Másnap aztán az egész falu látta a csúf­ságot, mindenki megmosolyog­ta, milyen nehezen tudják eltakarítani a „büntetést”. Nagyot nevet Angyela néni: — Hej. de sok kapuban tán­coltam én is a kosztonkán! Igaz, nem itt a Réten, mert a falunak ez a része akkor még nem létezett. 1924-ben építették itt az első házat, legelő volt a helyén. Innen a neve. Kelemen Gábor Itt nyolc, a pusztulástól meg­mentett korabeli fajanszkályhát állítottak ki. Két földszinti szobában ráadásul újabb freskó­maradványokat tártak fel. Az egyik szoba falán kék kínai falfestés idézi a Monbijou kastélyt, amely egykor Lesváron, Fertőszentmiklós határában ál­lott. Azt is megtudtuk, hogy az idén az Országos Műemléki Felügyelőség központi műhelyé­ben restaurálják a kastélykaput. Tavaly ötvennél több ország­ból csaknem 200 ezer turista gyönyörködött a letűnt idők művészetének megmentett érté­keiben. Imre Béla ÉBREDEZIK A BALATON TIHANY, Zala m. — A Balaton — bár még nem vetette le téli takaróját — már ébredezik. Az utóbbi napok enyhébb időjárása fellazította a tó jégpáncélját, amely téli sportolásra már alkalmatlan. Néhány helyen, a források és a külső vizbefolyások környékén, előtűnt a nyílt viz. A jégmező még nem lendült mozgásba, a partvédő műveket eddig nem érte károsodás. A partőri szolgálat rendszeresen figyelemmel kiséri az esetlegesen várható jégmozgást és a parti műtárgyak állapotát. AZ ESZTERHÁZY-KASTÉLY LIGETE FERTŐD, Zala megye — Bessenyei György, korának ki­magasló írója, irodalmunk meg­újulásának vezető alakja 1772- ben, a „Magyar Verszália” fény­korában vett részt a Rohan herceg tiszteletére rendezett ünnepélyen. Amit látott, meg­örökítette az „Eszterházy vigas­ságok” című költeményében. Akkor a park volt a kastély egyik legfőbb dísze. Az Eszterházy-kastély egyko­ri ligetének még jelenlegi elha­nyagolt állapotában is varázsa van. A palota mögötti úgyneve­zett francia kert, amely a rokokó időkből maradt meg, egyedülálló Magyarországon. A XVIII. szá­zad barokk kertművészetét őrzik a kastély főtengelyéből legyező­­szerűen kialakított sugárutak. Valaha öt szökőkút állott itt, valamint egy félkörivben elhelye­zett, faragott kövekből felépített, szobrokkal díszített vízesés. A környékét 32 kőszobor, 20 homokkőből készült festett váza, valamint négy nagy és 72 zöldre festett kicsi virágkosár díszítette. Mindez azonban a múlté. A nagy szökőkutat a század elején betemették. Tavaly tucatnyi régi metszet alapján ásatásokat végeztek itt. Az eredmény: előkerül a nagy szökőkút alapja, amelyet az ura­dalom egykori fertőszéplaki tég­lagyárából származó, 1760-ban égetett téglákból raktak ki. A kutatómunkát az Országos Mű­emléki Felügyelőség az idén ta­vasszal folytatja. A francia kert elválasztha­tatlan egységet alkot a kastéllyal. De hamarosan védetté nyilvá­nítják a kastélytól nyugatra elte­rülő angolparkot is. A feltáró munkák már itt is megkezdődtek. Ehhez a Szom-A SZENÁTUS ELFOGADTA A 200 MÉRFÖLDES HALÁSZATI ÖVEZETET WASHINGTON — Jövő év márciusában vezetik be azt a törvényt, melynek értelmében az Egyesült Államok halászati öve­zetének határa 200 mérföld lesz. A Szenátus egyhangúlag elfo­gadta a törvényjavaslatot. Valamennyi külföldi hajónak engedélyt kell megszereznie amennyiben az amerikai 200 mérföldes halászati övezeten belül kívánnak halászni. A törvény szerint az amerikai folyamőrség hajóinak kell ellenő­­rizniök, hogy a külföldi hajók betartják-e a határt, s amennyi­ben az szükségessé válik, fel is tartóztathatják, illetve a kikötő­be kisérhetik a törvényt megsze­gő külföldieket. BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVAN WILLIAM TÖREKI AUTÓJAVÍTÓ műhely tulajdonos 530 HAMILTON STREET SOMERSET, N. J. Telefon: KI 5-3725 BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KIVAN HAMILTON INN. Inc. 186 Hamilton Street, New Brunswick, New Jersey 246-9071 KUHN JANOS ÉS NEJE. tulajdonosok bathelyi Állami Erdőgazdaság 10 ezer forint támogatást nyúj­tott. Fertődre megérkeztek azok a francia gyártmányú tükrök, amelyekkel a jelenlegi torzító, rossz minőségű tükröket cserélik ki. A faragott tükörkereteket aranyozzák. A hangversenyte­rem négy évszakot szimbolizáló kőszobrait viszont már restaurál­ták: a szobrokat 22 karátos aranylapokkal újjávarázsolták. Bak Jolán, a kutatóintézet egyik vezetője bemutatta a fehér márványpadlózatu kályhatermet

Next

/
Oldalképek
Tartalom