Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-08 / 2. szám
12. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ A „KIMŰVELT EMBERFŐKÉRT” Irta: KUTASI KOVÁCS LAJOS Amikor a pesti Muzeum körúton, a patinás Muzeum Kávéháznál befordulok a Bródy Sándor utcába, mindig eszembe jut kedves atyai barátom, néhai Bródy Sándor. Persze nem az iró — hisz kisgyerek voltam, amikor meghalt —, hanem az unokaöccse, dr. Bródy Sándor, az egykori szociáldemokrata képviselő, a későbbi brazíliai magyar könyvkereskedő. Sándor, több mint másfél évtizede mindig azt mondta nekem, magyar iró olvasóinak többsége Magyarországon él s előbb-utóbb az én könyveimnek is ott kell majd megjelenniük. Különös, szeszélyes játéka a sorsnak, hogy magyar kiadómnak, a Gondolatnak a székháza éppen a — Bródy Sándor utcában van! Úgy megyek a Gondolathoz, mintha haza járnék. Hiszen a kiadó, munkatársai, szerzői, olvasói valójában egy nagy családot alkotnak. Ennek a nagy családnak terveiről, munkájáról beszélgettem legutóbbi pesti látogatásom során dr. Sikló« Margittal, a Gondolat Kiadó igazgatójával. E beszélgetés során kibontakozott előttem nemcsak a Kiadó nagyszerű munkája, de a magyar könyvkiadás roppant fejlődése is. — A magyar könyvkiadásban kialakult munkamegosztás szerint a Gondolat a tudományos ismeretterjesztés főhivatású kiadója — mondta Siklós Margit. — Azért hangsúlyozom a főhivatást, mert a saját szakterületét illető ismeretterjesztő tevékenységet szinte minden kiadó végez. — Úgy tudom, hogy igen nagy az érdeklődés az ismeretterjesztő irodalom iránt — jegyzem meg. — Igen, valóban világszerte megnőtt az érdeklődés az ismeretterjesztő irodalom iránt. Ez tükröződik a magyar könyvkiadás és könyvvásárlás fejlődésében is. Statisztikai adataink szerint 1974-ben tiz százalékkal több ismeretterjesztő könyv jelent meg, húsz százalékkal nagyobb példányszámban, mint 1973-ban. Olvasóinknak az ismeretterjesztő irodalom felé fordulása ugrásszerű változást eredményezett a Gondolat teljesítményében. Az 1970-ben kiadott Gondolatkönyvek átlag példányszáma 10 ezer volt, 1971-ben 12.900-ra ugrott. A kiadott művek száma tiz százalékkal, az összes példányszámok 45 százalékkal, az átlagos példányszámok pedig 35 százalékkal nagyobbak 1970 és 1975 között, mint az előző öt évben. — Milyen tudományos ágazatok iránt a legnagyobb az érdeklődés? — kérdezem. — A természettudományos ágazatok fejlődtek a legdinamikusabban. E művek összes példányszáma körülbelül 70 százalékkal haladta meg az előző őt évben megjelenteket, ötéves viszonylatban az általános természettudományi művek átlagos példányszáma 17.600, a matematikai munkáké 11.200, a csillagászati könyveké 8300, a Fizikaiaké 9100, a biológiai műveké Í9.600. A társadalomtudományokban a történelem vezet 16.000 példánnyal, ez a művelődéstörténet követi 14.600-zal, 8800 a pszochológiai könyvek átlagos példányszáma, a filozófiai munkáké pedig 4600. — A megjelent könyvekből mennyit vesznek át a könyvtárák-? — Ismereteink szerint a megjelent példányoknak csak hét ás fél százalékát vásárolják meg könyvtárak, a többitjwizvetlenül az olvasók. A több kiadásban megjelelt könyveknél figyelemre méltó az egyes kiadások példányszám növekedése. Hadd említsem meg példaképpen a korábban két kiadásban összesen 29.500 példányban megjelent Természettudományi Zsebkönyvet, amelynek lényegesen kibővített változata mostanában jelent meg Természettudományi Kisenciklopédia néven 45.000 példányban. — Hány mű jelenik meg évenként a Gondolatnál? — Kiadónk három szerkesztőségének, a társadalomtudományinak. a természettudományinak, valamint az irodalomtudományi és művészetinek mintegy harminc szerkesztője, több száz külső szakértő közreműködésével választja ki és gondozza az ez idő szerint évente megjelenő 120—130 könyvünket. A népszerű „Világjárók” sorozat 1975-ben érkezett el a századik kötethez. Ez jó alkalom volt arra, hogy a sorozat külső megjelenését egy kicsit korszerűsítsük. — Igen szép kiadásban jelent meg a „Magyarország története képekben” és a „Világtörténet képekben”. Gondolom, ezeknek is szép sikerük volt. — Igen, a „Magyarország története” eddig hatvanezer, a „Világtörténet” első kötete hetvenezer példányban jelent meg. — Milyen a Gondolatnál a magyar és a külföldi szerzők aránya? AMERIKA ÓHAZAI SZEMMEL (Folyt, a 8. oldalról) mikor láttad Icáékat? hogy vannak Fenék? okvetlenül mondd meg Erzsinek, hogy csókolom...de most már rohannom kell. Nesze... — Mi ez? — Hát a torta. Ajándék. — De nekem ez nem kell. Csak nem képzeled? — Márpedig ezt muszáj elvinned. Ha visszaviszem, a főnök azt hiszi, hogy nem értem utol a vevőt és kirúgnak az állásomból... UTAZÁS A SZÜRKE AGÁRON A Greyhound az amerikai busztársaság. Tizenhat napig ültünk a buszon, tiz órákat, tizenöt órákat, néha éjszaka is. Kanadától a Mexikói-öbölig. A buszvezetők neve kis táblácskán látható volt a műszerfal fölött. Hatóránként változott ez a név, uj sofőr szállt fel. De abban mind megegyezett, hogy kedvesek, szívesek, udvariasak voltak mind, remekül vezettek, pillanat pontosan indultunk és érkeztünk. Kényelmes és remek utazás volt, tiszta, panoráma buszokon, hátrahajtható repfilőgépQléseken, légkondicionált, mosdóval ellátott kocsikon. Tizenhat nap alatt huszonkétszer szálltunk át, legalább harminc sofőrünk volt. Mind kitűnő, mind kedves. Egyet kivéve. Miamiból Cape Kennedyre utaztunk, reggel öt óra tízkor indult a busz. A pilóta negyedhatkor érkezett, ráförmedt az utasokra, hogy mit ügyetlenkednek, miért nem segítenek kinyitni a váróterem és a peron közti ajtót. Morgott, nem segített senkinek, nem köszönt, nem fogadta a köszönést. Úgy állt a busz lépcsőjére, hogy elállta a felszállók útját. Menet közben diót evett. A diót a volánon törte fel, egy kézzel tartotta a kormánykereket, kanyarogtunk is egyik sávból a másikba. A dióhéjat kihajította az ablakon. Ott, ahol az országutakon a szemetelést ötventől száz dollárig terjedhető pénzbírsággal sújtják! Egyszóval undok alak volt, lehetetlen, ellen— Az utóbbi években megjelent könyveinknek mintegy ötven százaléka fordítás volt. Az utóbbi időben a magyar szerzők műveinek aránya kedvezően változik! — Úgy tudom, hogy a gondolatnál több külföldön élő magyar szerző műve is megjelent. — Valóban. A Gondolatnál jelent meg vagy jelenik meg a közeljövőben a Nobel-dijas Szentgyőrgyi Albert, Wigner Jenő és Gábor Dénes munkája, továbbá Lánczos Kornél, Kerényi Károly, Lotz János és Dienes Zoltán könyve. Nagy Kázmér Ausztráliáról irt műve és — teszi hozzá mosolyogva — a maga könyvei. A külföldön élő neves magyar szerzők műveinek kiadását folytatjuk. Nemrég tárgyaltunk a Párizsban élő Vajay Szabolccsal Argentínáról Írandó könyvéről. — Hogyan működik a Gondolat baráti köre? — Kiadónk ezen keresztül tartja a legaktívabb kapcsolatot olvasóival. Elmondják véleményüket terveinkről, közük kívánságaikat, a legérdeklődőbbek pedig közvélemény-kutató kérdőíveink kitöltésével aktivan részt vesznek terveink formálásában. Az évente beérkezett mintegy háromezer érdemi válasz valóban orientálja a kiadót, jelzi az érdeklődés megváltozását, uj igények megjelenését, figyelmeztet a hibákra s azt is jelzi, ha egy területen lankadás észlelhető. A Gondolat Könyvkiadó valóban a magyar szellemi életnek egyik legfontosabb őrhelye és műhelye, mely talán a legtöbbet tesz a „kiművelt emberfőkért”! (London) szenves. A többiek nevét, a rendesekét egyiket sem néztem meg, de ezét az egyét leolvastam a tábláról. J. Hedges. És megjegyeztem. Nem tudom elfelejteni. A kedvesekre, a barátságosakra, a kitűnőkre nem emlékszem. Ilyen az élet, Mr. Hedges. Fehér Klára MADARÁSZ LÁSZLÓ IGAZOLÁSA (Folyt, á 9. oldalról) farmi felszereléssel és bútorral érkezett Hermina leánya farmjára, feleségével, egyik leányával és teljesen vak József nevű fiával. Másik leánya férjével együtt Colorado államba költözött. Lajos fia, aki egy ideig az amerikai hadsereg őrmestere volt, később ügyvéd lett, szintén Colorádóban telepedett le, a vak Józseffel együtt, akinek az elméje is elborult és egy állami intézetben halt meg. Ezek a gyermekek magukkal vittek minden családi emléket, de ezekből csak néhány floridai kagyló maradt meg, amelyeket Madarász saját kézírásával látott el. Ezek közül kettőt az unoka Káldomak ajándékozott. (Egyet ebből nekem ígért Káldor, de elfelejtette elküldeni.) A családi ház, amelyben Good Hope-on laktak, leégett. Sikerült Madarász sírját is megtalálni, amit egy kis fehér kőkocka jelez, valószínűleg felirat nélkül. Leánya, Hermina, mellette van eltemetve. Vilmos fiának, aki Ujházy László leányát, Ilkát 15 éves korában megszöktette és feleségül vette, egy Lajos nevű Fia nagy hírű ember lett, mint az ország egyik legkitűnőbb szépiró-rajzolója. Abban az időben még nagy divat volt a gyönyörű, kalligrafikus kézírás, amivel ünnepélyes iratokat, meghívókat, programokat díszítettek, tömegek bámulták a valóban remek munkákat, iskolákban tanították. Aránylag kevés ilyen művész volt, akiknek munkája ma is méltó a megbámulásra. Páratlan kézügyességük szép jövedelmet biztosított számukra. Ez a Madarász fiú New Yorkban üzletet is nyitott és a szépirók lapjában állandóan hirdetett a nyolcvanas évek elején. 1910-ben halt meg New Yorkban.
