Magyar Hiradó, 1976. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)
1976-04-08 / 15. szám
8. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ (65.) WASHINGTON - Megint egy kis Íróasztalrendezés... Azóta, hogy a rovat 63.sz.cikkében magyar szempontból egy kis kifogást emeltem ellene, Anthony Cave Brown „Bodyguard of Lies” c.rendkívül érdekes, hatalmas könyve best-seller lett. A könyvben, amely a 2.világháború kémszolgálati fondorlatait tárgyalja izgalmas fejezetek hosszú sorozatában, egyhelyütt úgy utal Brown a régi Magyarországra, hogy az ,,the Kingdom of St. Michael” volt, összetévesztve Szent Istvánt a Radetzky-marssal. Mint Írtam, „néhány fanyar sorban megfelelően tájékoztattam”; levelemet a kiadóhoz küldtem, New Yorkba. Néhány nappal később levelet kaptam az Írótól, amelyben közölte, hogy a könyv máris előkészület alatt áUó újabb kiadásában kijavítják a tévedést. A feladó cime: az enyémtől gyalogjárásnyira, itt helyben... Azóta már át is sétált ide a Daily Mail és a Guardian európai hírű volt turósitója, „Cave” igy hivatja magát barátaival, akik közé kinevezett hosszú, sokirányú, szórakoztató beszélgetésünk folyamán. Magyarországról a következő könyvében is lesz valamelyes szó, többek közt a királyi korona körüli kontroverziával kapcsolatban. A rovat első hónapjainak folyamán említettem, hogy Washingtonban él a Rákócziak és egyben Zrínyiek utolsó egyenesági leszármazottja, aki ugyanakkor Deák Ferencnek, a Haza Bölcsének unokaöccse (bár már Deák halála után született): Sibrik György v. meghatalmazott miniszter. Ö küldött most mintegy lábjegyzetet egy megjegyzéshez, amelyet az Árpádokkal kapcsolatban tettem. Közli, hogy a Visegrád mellett lévő nevezetes „Salamon tornya” tévesen kapta a nevét. „A Csem honfoglaló nemzetségből származó családom egyes tagjai annakidején Szent László király megbízásából Visegrád mellett egy régi római erődítmény romjaiból épített várukban őrizték a trónkövetelő Salamont, nem pedig az úgynevezett Salamon-tomyában.” A Sibrik-család archivumában éppúgy, mint a Nemzeti Muzeum irattárában pontos adatok találhatók erre nézve. Érdekelheti a dolog a turistákat. A 38. sz. cikkben Kossuth párizsi követének, gr. Teleki Lászlónak utolsó levelét közöltem, amely évtizedek hosszú során át titkos, lepecsételt iratkötegben volt. A kiváló diplomata, aki nagytehetségű drámairó is volt, becsületbevágó vádaskodások miatt 1861. május 8-án öngyilkos lett. Egy amerikai magyar vonatkozást már megjegyeztem vele kapcsolatban: a család egy mai tagja, Teleki Géza, geológiát tanit a George Washintgon egyetemen. Vasváry Ödön egy másikról tudósit: „Az a ,Miczu pajtás’, Miklós nevű barátja, akinek a levelet irta, Puky Miklós volt, a clevelandi Szabadság egy hajdani szerkesztőjének, Puky Istvánnak családjából. István visszatért Magyarországra az első világháború után és u.n. köszönő-ember lett egy vendéglőben. Továbbá: az a hölgy, akit Etleki meg akart látogatni Drezdában, egy fiatalos özvegy volt, br. Orczy Istvánná szül br. kisfaludi Lipthay Auguszta. Nem rokoni segítség nyújtása céljából, hanem szerelmi okokból igyekezett hozzá Teleki. Auguszta a clevelandi Kováchyak famíliájával állt rokonságban; az idős Kováchy mama, akit talán te is ismertél a harmincas években Clevelandban, kisfaludi Lipthay-lány volt.” (A Kováchyak, teljes nevükön Kováchy-Miklósok, kiváló magyar és amerikai közéleti emberek voltak: Julius és Andrew bírók lettek, remélhetőleg ma is azok, Edward pedig egyetemi tanár.) Visszatérek Charles Kovács (N.Y.) olvasónk régebben említett levelére: „meg kellene Írni Captain John Smith történetét a magyarokkal kapcsolatban”, javasolta. Feletem: van már arról egy és más. Azóta találtam meg könyvtáram egy homályos kis magyar részében Szabó Lászlónak, a kiváló amerikai-magyar pap-költőnek „Pocahontas” c. művét, amely hősköltemény formájú, nagyszabású „indián rege nyolc énekben”. Küldött nekem egy példányt 1957-ben a State Department-be, ahonnan éppen külföldi posztra készültünk áttelepedni: mái KORKÉP AZ AMERIKAI „CSALÁD” JÖVŐJE Az amerikai családra a válások számának növekedése és a szexuális szabadság jellemző. A nők emancipációra irányuló mozgalmak is „fenyegetik”. A szakértők azt Ígérik, hogy 2,000-re a kiscsalád -az apa, az anya és a velük élő gyerekek — továbbra is erős egységet alkotnak majd. Régebben sokan feltételezték, hogy a család bomlóban van: ezzel szemben a kiscsalád, a nyugati országokra jellemző családi forma nemhogy bomlana, hanem tulajdonképpen megerősödött. Pszichológusok és szociológusok, orvosok és családtervezők, valamennyien egyetértenek ebben. Kisebb lesz esetleg a jövő családja, az is lehet, hogy a mainál mobilabb lesz, a mainál több változás fogja majd jellemezni, azonban továbbra is erős lesz és minden változást túl fog élni. Virginia Satir, egy befolyásos szakiró és családszakértő igy szólt erről: „Szerintem a szabadság nem az anarchiát jelenti. Szerintem az emberek ma érettebbek és alapvető változásokon megy keresztül a nő és a férfi házasságon belüli kapcsolata.” A nő szerepe alapvetően megváltozik a harmadik évezred küszöbére, igaz, ez s a változás már ma kezdetét vette. A nő helye egyre kevésbé lesz a fákanál mellett, sokkal inkább kenyérkereső partnere lesz a férfinak. E változás egyik első jele, ime egy meglepő statisztikai adat 1969-ből, amikor az utolsó népszámlálás volt: akkor máris a dolgozó nők 74, százaléka keresett többet, mint férjeik. A válás aránya rohamosan növekszik az Egyesült Államokban. Ma közel kétszer annyian válnak el,mint csupán 20-25 évvel ezelőtt. Ez a számadat aggasztó. A fiatalabb generációból egyre többen nem házasodnak össze, hanem inkább csak házasság nélkül élnek együtt. Sokan később házasodnak mint néhány évtizeddel ezelőtt. A 25 és 34 év közötti magánosok, akik tehát sohasem házasodtak meg odáig, száma 50 százalékkal növekedett 1970 és 1975 között. Jelenleg már ilyen példák is vannak: Portland, Oregon szövetségi lakáshatóságai engedélyezték, hogy nem házas, de együtt élő párok is folyamodhatnak a szövetségi kormány által támogatott lakásprogramokra. A válások számának növekedése azonban nem jelenti azt, hogy emberek magánosán élnek. Az elváltak nagy többsége, a férfiak 75, a nők 80 százaléka ujraházasodik. csak Belgrádban olvastam el az értékes művet, amelyet megkapó kézírással Hawaii-ból dedikált „baráti szeretettel” — és ezzel a kis verssel: „A szerelem borzalmas árvíz annak, ki csalódva szeret, hullámain egyformán hordoz virágokat és szemetet. Milyen tragikus állapot, e könyvemben megláthatod.” Szabó Lászlónak ez a munkája az egyetlen amerikai történelmi tárgyú nagyszabású epikus költemény, amit magyar ember irt. (Az Amerikai Magyar Református Szövetség „Hungarica Americana” sorozatában jelent meg, ahol Reményi József egy tanulmány-sorozata és későbbi „Daring Diplomacy c. könyvem magyarnyelvű előtanulmánya látott napvilágot.) (Folytatás a 9. oldalon) A tipikus családi forma (a kiscsalád) a kétgyerekes család. Továbbra is gondot jelent az, hogy a nagycsalád bomlása következtében a fiatal házasoknak nincs kire számitaniók, amikor a gyerekekre kell vigyázni, igy anyagilag a kis család számos hátránnyal kell, hogy számoljon. ' Jelentős változás lesz á szexuális szabadság növekedése a házasságon belül: a párok kevésbé tekintenek majd egy kis kalandot a házasságuk véget jelző tragédiának. A „nyilt család” gyakoribbá válik, együtt bizonyos közösségekkel. Tordai Bertalan S’Z'E'M'L’E i----------------------------------------------------------------------------------J A szónok az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatának 200. évfordulójáról szólott. Beszédében mindenek előtt utalt arra, hogy hallgatói között bizonyára sokan közvetlen kapcsolatban is lehetnek 1776 hőseivel. Ő maga azonban, tette hozzá, nem tartozik az egykori hősök leszármazottai közé: apja 1889-ben, anyja meg egy évre rá vándorolt be Amerikába Szlovéniából. Mit jelent 1776 szelleme? Mit jelent a ma amerikai emberének az Alkotmány? Ezekre a kérdésekre keresett választ Frank J. Lausche, Ohio állam volt kormányzója, volt szenátora. Lausche, aki jóidéig biró is volt, arról beszélt, hogy hogyan tanult ő annak idején az erkölcsi normákat. Szomorúan jegyezte meg, hogy mindezek az erkölcsi és viselkedési normák nem léteznek többé. Felháborodva mondta, hogy milyen messzire ment az amerikai társadalom a normák fellazulása terén, mondotta Lusche szenátor, minden idők egyik legnagyobb nemzetiségi vezére. Ő maga is, amikor biró volt, a börtönbe küldte azokat, akik szemérmetlenül viselkedtek, ami pedig a pornográfiát illeti, azt is szigorúan büntette. „Túlságosan el vagyunk foglalva azzal, hogy hogyan is szegjük meg a saját erkölcsi normáinkat, vakon és sértve a tradíciókat.” Frank J. Lausche, aki mint biró, mint polgármester, mint Ohio állam első katolikus és etnik kormányzója, mint U.S. szenátor, sajnos most már csak a „bölcs öreg ember” szerepében jelentkezik a közvélemény előtt. Minden szava aranyigazság. A mai politikai és társadalmi vezérek jól tennék, ha felfigyelnének a bölcs „elder statesman” intésére, mielőtt nem késő... SZIKLAY ANDOR: [ MAGIAK I LÁBNYOMOK...
