Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-09 / 41. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ MAGYAR VIDÉK ZEMPLÉNI TÁJAK, EMBEREK GÖNC. (Encsi járás). Borsod-A- bauj-Zemplén megye — Amott a síkságon, valahol alattunk a Hernád kanyargó ivei terülnek el lomhán, távolban már a kassai . gyárkémények füstje: tiszta időben az épületek is ide látszanak. Mögöttünk a Borsó hegy nyolcadfélszáz méterre magaslik, lent a sziklák lábánál meg a pompásan zöldellő völgy; ebből a madártávlatból néz.ve fehéren kanyarog az ut a tölgyesek s feuvőerdők között ( a fák tövében délceg páfrányok és pöffeszkedő, terebélyes gombák), s valahol, ott a hegy túloldalán, a szomszéd völgyben , búvik meg ..aranygombos'' Telkibánya faluja. Iszonyú vulkáni erők és; földmozgások emelte hegycsúcson ülök, a Nagy Amadé szikláin. évszázados várrom szomszédságában, s gyönyörködöm a tájban, a zempléni hegyeknek az idegenforgalmi hírverésből jobbára kimaradt, olykor kissé mellőzött — de talán épp ezért háborítatlan és varázsos — látványában. Néhány nap biztosan nem elegendő, hogy feltáruljon egy vidék múltja és lakóinak élete. Igv hát a pillanatnyi benyomásokra, az itt-ott kapott „ismeretmorzsákra" támaszkodhatom. Itt van például a hegy tövében elterülő Gönc, Abauj megye egykori székhelye, a, huszita háborúk emlékét őrző házaival, kisebb fajta erődítménynek beillő templomával és plébániaépületével. Ma is megilletődve nézi a látogató azt a félkörivesen boltozott szobabeugrót. mely egy lépcsőnyi magassággal kiemel a helyiség mindennapos történéseiből, s ahol valamikor az 1580-as évek derekán Károli Gáspár, a falu hitújítást követő plébánosa magyarra fordította a Bibliát. Itt élnek azok az emberek, akiknek keze munkáját dicsérik a környékbeli földek, a nemrég épült kenyérgyár csakúgy, mint a község hatalmas kajszibarackosa. Termését Angliában is ismerik, s olyan itallá párolódik a nyár közepén, hogy méltán veszi fel a versenyt Kecskemét hires italával. A plébániatemplomban gótikus csavart kőoszlopon nyugszik a keresztelőmedence. „Pálosok készítették.neves kő- és 1 fara ragó szerzetesek, az egyetlen magyar alapítású rend tagjai” — mondja vezetőnk. „Itt a közelben volt egy kolostoruk" — folytatja. s igv jutunk el kis-patak völgyébe, ahol az erdő oltalmazó sűrűjében húzódnak meg egv templom romjai. Nem akármilyen templom lehetett ez a Nagy Lajos alapította szentegyház. XIV. századi falai, különösen a templomhajóé szinte teljes magasságban állanak, lehetnek ugv 10-12 méteresek. A falakat szépen faragott, összetett törzsű féloszlopok diszitik, néhol még a festés nyoma is felbukkan: a főbejárat ive kecsesen hajlik, a rózsaablak körnvilása is ép. csak a természet hódit a tető nélküli térben: vastag fatörzsek nőttek ki a hajdani padlóból. Römer Flóris egy évszázaddal ezelőtt Bakony monográfiájában a Vázsonvi pálosromok fölött kesergett („nehogy az emberek a romladozó kolostor köveit elhordják"), s leírta, hogy bírja „a jelenlegi főtekintély szavát, miszerint ezen utolsó maradványok megőriztetnek, hogy az utókor legalább tudhassa, hol állott a hires pálosok... klastroma”. Vajon hány emberöltőt bírnak még ki ezek a gönci falak, ezek az oszlopok, az odalajtók kapubélletei? A fagy s az eső évről évre megteszi a magáét, a repedések csak nagyobbak lesznek. Bárcsak ne járjanak úgy unokáink és azok gyermekei, hogy már csak kulturhistóriai leírásokból ismerjék a gönci romokat, ahogy mi is alig vagy csak hallomásból ismerhetünk olyan műemlékeket, melyekről Römer annak idején beszámolt. Miként az áldásra széttárt két kar mutat, úgy fekszik a pálos romoktól Gönc két fiiiá ja: Zsujta és Telkibánya. Zsujta 6 kilométerre van Gönctől: a szántóföldeken át. a dűlőuton. 4 kilométer. Ez azért érdekes, mert a háború előtti évtizedekben, sőt évszázadokban a dűlőut vasárnap feketéllett az ünneplő ruhás emberektől, akik a gönci templomba mentek. Zsujtán mise csak a sátoros ünnepeken volt. akkor is rendesen az ünnep másodnapján. Volt ott egy harangláb, aköré gyülekeztek a katolikusok esténként az októberi rózsafüzérre, májusi litániára, vasárnapokon pedig a délutáni litániára. A háború után imaházat rendeztek be egv lakásban, s kápolnaépités reményében átadták a harangláb helyét, hogy a község utcarendezését segítsék. Gál Ferenc teológiai professzor, akkori gönci plébános volt az. aki turista ember lévén minden vasárnap délután gyalog ment át Zsujtára misézni, majd onnan tovább a 8 kilométerre levő Telkibányára. Hála a modern közlekedési eszközöknek, ma minden vasárnap délelőtt van Zsujtán szentmise. Eddig teljesületlen azonban az ottani hívek álma. „hogy két kezükkel építendő kis templomukban kulcsohassák imára munkától kérges kezüket. Mert igen szorgalmas nép hírében állnak, kötelességtudók, törvénytisztelők." Telkibányán szintén Gál Ferenc kezdte el a rendszeres vasárnapi szentmiséket. Korábban hol kihelyezett lelkész, hol nyugdíjas öreg pap állt a hívek szolgálatára. A sok „hullámzás” közepeit egvre szaporodott a szombatista hívők gyülekezete, mind a katolikus, mint a református egyház. tagjaiból verbuválódva. Ma a hegytetőn, a hires kopjafás temető közepén álló ősi református templomban imádkoznak a reformátusok vasárnap, a százéves katolikus templomban a katolikusok, a község nyugati szélén épült modern templomban pedig szombaton a szombatisták. A középkorban Nagy Lajos és Zsigmond király halmozta el kiváltságokkal az arany- és ezüstbányáiról ismert városkát. Akkor épült a hegytetőn a méreteiben igen nagy gótikus templom amit templomerőddé alakítottak. A husziták magyarországi uralma idején Telkibánya Giskra székhelye is volt. Ma pedig a Zempléni hegyek turista utainak egyik központja. Ezek hát azok a községek az Amadé vár szomszédságában, melyeket ott a sziklaszirten ülve. hátunkat a megújuló szélrohamoknak feszítve gondolatban bejártunk. A múlt nyomai ! mindenütt. Az Amadé név is történelmet idéz. Szinte látom. . ahogy az Abák nemzetségéből szé rmazó nádorispán halála után Károly Róbert megostromolja a lakótoronyba visszahúzódott lázadó Amadé-hiveket, elfoglalja a várat, és királyi birtokaihoz csatolja. Most csönd I és nyugalom honol a vidéken, a j lakótorony falai már alig látsza! nak. Talán az őrt álló hajdani vitézek szelleme tekint le velünk . együtt a zempléni tájra. Major Balázs NÉPFESZTIVÁL KALOCSÁN KALOCSA, Bács-Kiskun megye — Táncolni, fergeteges parasztritmusokra járni, s még énekelni is hozzá, régi. hajlitásokkal teli népdalokat, nehéz produkció. Fényes verítékben fürdenek mindjárt az. arcok, mégis hatalmas erővel járják az öregek is. A hosszuhetényiek átlagos életkora ötven év. A férfiak zömmel, bányászok. Olyan frissen forgatják párjukat, a feleségiiket mintha a saját alkodalmukon ropnák a táncot. A fehér hajak összekeverednek az égő feketékkel, a régi csizmaszárak az újakkal. Népi együttes a kalocsai fesztiválon S jönnek sorban az együttesek Sióagárdról, Madocsáról s a i Nyíregyháza környéki bokortanyákról. Ukrajnából, az NDK- ból és Romániából. A Szintferopolból. Kecskemét testvérvárosából jött csoporttól megtudom, hogy minden \vasárnap próbálnak, s minden környékbeli falut bejárnak, hogy összegyüjtsék a környék paraszt: táncait. A negvventagu egvütes■ ben táncolnak tanárok ési ^ | orvosok, egyetemisták és kolhozj parasztok. : Tóth Jánosné pedig azt meséli, hogy 75 éves édesanyja néha éjjel felébreszti, mert . eszébe jutott egv nóta. amit most I kell leírni, reggelre elfelejti. — Miért lett ilyen nagy divat | a népművészet? —- kérdezem dr. | Martin György kandidátust., ] tánckutatót, a zsűri elnökét. — Mert mostanában jutottunk el a jóléthez. Amikor még frissen él a régi nyomorúság az: emberek tudatában, mindent eldobnak, ami a keserves paraszti sorsra emlékeztet. Eljött a megszépítő messzeség, az unokák kora — ők nem szenvedtek a nyomortól, s már a nagyszülőkhöz is,másként szólnak, másként is szólaltatják meg őket. A városi; ifjúságot nagyon érdeklik a hagyományok. Az itt megforduló , népművészek java része a budapesti táncházak rendszeres vendégszereplője. Az ötventagu lengyel együttes vezetője arról beszél, hogy ők a hegyvidék viseletét hozták, Zakopane környékén a hegyi lakók — ma körülbelül 170 ezren — ezt viselik. Egy sárbogárdi asszony meséli: — Amikor tízéves koromban megkaptam ezt a ruhát. I egész éjjel nem aludtam az örömtől, és azt mondtam anyámnak: „Az angyalok csak kicsit boldogabbak, mint én." Mert mindkét akkor úgy neveltek. hogy igazán boldogok csak az angyalok lehettek. Bársony Mihály tiszaalpári tekerőlantos fellépésre vár. Közben kérdezgetem. Itthon már csak egyedid ő készíti ezt a bonyolult munkát igénylő hangszert. s alig győzi a megrendeléseket Budai Sándor Sándorfalváról pedig azt meséli, hogy három korosztályú citerazenekara is van: kisdobosok, úttörők s az if jakból és öregekből álló 24 tagú. akikkel a televízió nemzetközi „Aranvpáva” nagydiját; elnyerték Ónodv Éva
