Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-11-27 / 48. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ ÓHAZAI ARCOK A BUGACI GULYÄSLEGENY BUGAC, Bács-Kiskun megye — Semmi sem mozdul a pusztában. Delel a szürkegulya, hever a füvön szoborszerű nyugalomban. Még a nap tüzes gömbje is mintha fennakadt volna az égbemeredő villás — Szép ez a gulya. Szelídnek látszik... — Pedig nagyon vad a természetük. A szimatuk is kiváló. Ha valahol elfolyik a boiju vére, két hónap után is megérzik, bömbölnek és ugrálnak azon a Varga Ferenc gulyáslegény szarvakon. Pihen a gulyáslegény is, botjára támaszkodva. Némedi Varga Ferencnek hívják, 21 esztendős. Csúcsos fekete kalapja pontosan úgy ül a fején, mint a házak homlokába húzott nádtetők. Itt született — kaijával mutatja, melyik tanyán —, itt él a pusztán és itt érzi jól magát, ahol minden fűszál, homokszem, s jómaga is éppen a helyén van, ahogy a tenger a medrében, vagy a csillagok az égen. — Sokat dolgozik? — Hajnali ötkor kiengedem az állatokat, este nyolckor beterelem őket. — Közben mit csinál? — Terelgetem a gulyát. Vagy heverészek. — Unalmas lehet?... — Meg lehet szokni. — Amikor heverészik, mire gondol? Ezen eltöpreng. De nem jut az eszébe semmi, igy hát felelet sincs. helyen. Most annál csendesebbek. Elnyujtóznak a füvön, csak a bika áll középütt, a szeme körbejár, a teste meg se rezdül. — Igaz, hogy megvadul a piros szintéi? — Attól nem. Még ez a sok turista se hozza ki a sodrából. Hanem a társamat egyszer megkergette! Turisták jönnek, bámulják apjától örökölt pásztormellényének óriási, szinezüst gombjait, fényképezik. Egykedvűen, mondhatnánk méltósággal áll az érdeklődés központjában, nem teszi nevetségessé magát szolgálatkész ugrálással, és egy árnyalattal sem büszkébb, mint amennyi velejár a pusztai szabadsághoz szokott gulyástermészettel. Inkább a fülével vesz részt a körülötte zajló eseményekben, mint szájával , vagy a mozdulataival. Jó füle van, a szavak ejtéséből már meg tudja különböztetni az olaszokat, az angolokat, a németeket. A turisták személye nem érdekli különösebben. — Akkor hát mi? — Fene tudja... — Autót sem szeretne? — Mire volna jó? Motorom van, autóra nem is telne. Van három kiskorú testvérem, mióta az apám meghalt, én gondoskodom róluk. — Miért lett gulyás? — Mi lehet a pusztai emberből? Az apám juhász volt. — Szereti az állatokat? — Nem is tudom. Az erdőt jobban. Szerettem volna tanulni, meglehet, még ki is tanulom a vadőrséget. Kecskeméten van egy ilyen iskola, levelező tagozaton elvégezhetném. — Miért akar vadőr lenni? — Mert itt csak arra mehetek, amerre a gulya, az erdőben meg kedvem szerint sétálhatnék. A vilás szarvakból kigurul a Nap. Szedelőzködnek az állatok, a gulyáslegény is kiveszi a hóna alól a botot és elindul. Szép lassan, komótosan ballag a szénfekete szemű szürkegulya nyomában... Vadas Zsuzsa GALGA MENTI KÉPESLAP ZSÁMBOK, A PAPRIKA ÉS UBORKA HAZÁJA ZSÁMBOK, (gödöllői járás). Pest megye — A templomtoronyból nézünk szét e hullámzó Galga menti, ligetes-dombos tájon, alattunk: Zsámbok. A kertekből, mint a tükrök — száz és száz tükör,kifeszitve a kék égnek — viliódznak, vakítanak a kifeszitett fóliasátrak. Zsámbok: fóliasátor-város. A 2800 lakosú községben a házi kertek 70 százalékában az. ágyásók fölött fólia feszül, 15 hektáron fóliaházak. Hagyományos kertészkedő község volt mindig Pest sugarában. Az elsők között állították hát fel a korszerű kertészkedés vasvázas, maguk csinálta növényházait. Itt majd mindenki primőrt termel. A templomtoronyba se a kívül álló egyházfi vezet fel. Kővágó Ferenc, a harangozó kihajolva az ablakon, mutatja: ..az a négy fóliasátor az enyém”. A harangozóék is zöldpaprikát termelnek. Tavalyelőtt csak két kis alagutsátorban, az idén már négy nagy. 25-ször 6 méteres fóliaházban. Mit látunk a toronyból? Zsámbok csendes főutján hímzett népviseletes szoknyákban asszonyok húzzák a kólát e kétkerekű, gumikerekű. nagyobb taliga, kocsi neve a kóla . a kóla megrakva paprikásládákkal, az irány az átvevőhely. A kerekekről, a kocsikról is lehetne néhány szót ejteni. Ki biciklikerékből, ki Pannóniamotorkerékből szerkesztett kólával szállít, azokkal a járgánykerekekkel. amelyeket már kinőtt a falu. Motorbicikli? Több mint kétszáz autó áll, többnyire furgon a házakhoz ragasztott garázsokban. Mert jegyezzük meg azt is: az idő, amikor a felvételt készítjük, délelőtt tiz óra. De kora reggel autókaravánok — Zsigulik, Skodák, de még öreg Fordok, Mereik is — megrakodva primőrökkel futnak Pest felé. a Bosnyák térre, a Lehelre, a kisebb piacokra. Kora reggel tehát a nagyobb kocsik motorbúgása veri fel a csendet. Személykocsiké és autóbuszoké. Mert legalább 15-20 nagy busz is beáll Zsámbokra: ezek a pesti épitőipari vállalat buszai, a számboki kőműveseket, építőket viszik és hozzák. Ezért is csak asszonyokat látunk délelőtt a zsámboki utcán, sok férfi Pesten dolgozik. Az otthoni háztáji kertészkedés az asszonyok dolga. Az. átvevő is idevalósi, Strasser János. — Az idén — mondja — 300 mázsa fóliát adtunk el. Tavaly 120 mázsa fólia fogyott, s tudni kell, egy 25-ször 6 méteres sátorhoz 35 kilóra van szükség. Ma már körülbelül ezer sátor alatt érik Zsámbokon a zöldpaprika, a paradicsom. A mai átvételi ár: első osztályú paprikáért 1.50 a másodosztálvuédrt egy forint. A harangozó feleségével találkozunk itt. az. első paprikáját hozza: 1500 darabot. Két évvel ezelőtt — mondja az átvevő — 187 ezer zöldpaprikát vettem át (a primőr után majd a kilós átvétel jön), tavaly 8^0 ezret, az idén egymillióra számitunk. Ami itt terem, kicsit csípős, a bogyiszlói és a cecei keveréke. Megy a piacon, de ez nem exportképes, a csípősét külföldön nem szeretik. Ezért is kell majd az újakkal kísérletezni, újfajta lesz a soroksári féldeterminált. Télen előadásokat, szaktanfolyamokat szervezünk. Az idén szeretnénk Szentesről a kutatóintézetből a legnagyobb nemesitőt, Sz.alma Pétert meghívni. Uborkát az. idén a fólia alól ma először kaptam. Tóth András hozta, ő a legbátrabb a kísérletezésben, holland Nimbusz-fajtát vett — igen drága mag —, azzal próbálkozott. A primőr áruk termelését inkább a háztáji adja, ők az öntözéses, magas fokon gépesített kertészetükkel a hatvani konzervgyár zöldség-nversanyagának körülbelül egyharmadát vállalták, s közös vállalkozásu szövetkezeti boltjaik — mind Pesten vannak — ellátását. Fejtve szállítják most éjjel-nappal a hatvani gyárba a zöldborsót: az első feldolgozás a kombájnaratás után— borsó-arató gépek napi 30 holddal végeznek —. a cséplés, a szemek rostálása, osztályozása itt történik a földeken, s konténerekben indul a zöldborsó Hatvan felé. Hatszáz hektárról! Az eddigi ..nagy növények”, a paradicsom. az uborka, a káposzta, a hagyma, a paprika után az idén újabb ..nagy növénnyel" gyarapodott ez a sok száz hektáros kert: a petrezselyemmel. Gépekkel kaszálják, majd nagy csomagokba kötözve a ceglédi konzervgyárba küldik. Itt szántják, azután exportálják. Öntözéses kertészet. Csak ennek van értelme. Vizük nem volt: szereztek. A dombok között csörgedezik itt egv kis patak, ugv hívják: Hajta-patak. Két ágra szakad, a vácszentlászlói ág és a valkói ág itt találkozik. Völgyelzáró gátat építettek, a nagy rétet elzárták. Harmincegy hektáros vízfelületet, tavat nyertek. Föld alatti csővezetékkel, esőztetőrcndszerrel ebből öntöznek. Kőbányai György vwwvvwwwwvwvvw»»w»v%w Ha ereitawt akar, hiiton lapuikban' VVVVWVVVWWVVWWWVWVWV^W
