Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-24 / 30. szám

16. oldal MAGVA 11 Hl KA 1)0 ■INFOLTOK A MÚLTBÓL k GÖCSEJI FALUMÚZEUM üicsej, Zala megye, julius hó... Herczeg Rozi néni 84 eszten­­lős zalalövői parasztasszony föl­eszi ünneplő fekete ruháját, fel­üti kendőjét, s évente egyszer evonatozik Zalaegerszegre. Az lajvasuti megállóban leszáll, s rmét már csak néhány lépést eH tennie: belépődíj nélkül jut­­\í be ebbe az igy sosem volt, égis igazi faluba. A gakda ön­­datával és szigorával körülnéz: ndben tartják-e a portáját, me­­,eltek-e a tavaszon? Men ő bi­­)ny, minden évben ujracsinosi­­tta a házat husvétra. Nyugodtan utazik haza indahányszor. Évente újra ki­eszelik, egész évben virágok ilnak a házacska előtti kert­­n, a zsuptetőt talán még nálá­­,1 is gondosabb figyelem őrzi, a főgerendán is az eredeti >rmot találja. Már megkátrá­­osodott, mert a füstösháznak szült épület két és fél százada . Amikor a hatvanas évek má­zt PÉíELi TEMPLOM PÉCEL, Pest megye — 1722- i telepedett meg II. Rákóczi renc titkos kancelláriájának etője: Ráday Pál, feleségé­c. Kajali Klárának péceli tokán. Nemcsak a helybeli lekezet élhette oltalma alatt artalanul hiteleiét, de védet­­'ője volt az egész magyaror­­gi református egyháznak. Ö az első egyetemes főgond­­. A mai templomot Ráday, unokája, Ráday Gedeon (II) ette. saját telkére, közvetle­­a kastély mellé. A Türelmi delet értelmében torony nél­­kivtil egyszerű, sima falfelü­kkel. belül boltives födém­­. Arányaiban a neobarokk k remeke. 1893-ban Szász oly püspök (a neves költő, ordító) jegyezte fel naplójá­­péceli látogatásakor: ”A plem torony nélkül is a zebb templomok egyike, as. ünnepies. szép temp- A következő évben, 1894 .is 24-én letetetett a torony köve. julius 22-én pedig már ronvgomb feltevésének volt ünnepe. Szép temploma entelcsének 185. évforduló- Pécel református népe adó nap keretében ünnepel­­leg. sodik felében egy kis győzködés és vonakodás után Rozi nénitől megvásárolták, olyan gondosan bontották, szállították és építet­ték újjá, hogy még a korom pati­náját is megőrizték. Igaz, a biztonság és az utókor kedvéért védőanyaggal még rögzitették is. A zalai olajmező jó módot és gyors gyarapodást hozott Göcsej népének az ötvenes években. Né­hány éven belül szinte eltűntek a régi házak, jelezvén, hogy ez az archaikus életforma megválto­zott. 1963-ban véglegesen elha­tározták: a táj sajátos, népi épít­kezését, népművészetét meg kell menteni. Az Országos Műemléki Felügyelőség, a Zala megyei Ta­nács és a Néprajzi Muzeum irá­nyításával 1966—68 között úgy­szólván a megye valamennyi üze­mének, a jelentős állami gazda­ságoknak, szövetkezeteknek kö­zös munkájával felépült a falu­múzeum. Mindenütt már csak egy-egy épületet vagy épületrészt találtak. Egy-két településből nem tudták a jellegzetes göcseji falut rekonstruálni. A több mint 30, kisebb-nagyobb építményt, 22 faluból gyűjtötték össze. Csak egy építmény áll immár évszáza­dok óta: a vizimalom. Az ötvenes évek elejéig működött, és dolgo­zott benne Mesterházi Gábor Főmolnár, aki tavaly halt meg. A szomszédban lakott, sokszor átjött, s magyarázta, hogyan is volt amikor ideálltak a nagy sze­kerekkel. rajta a buzászsákok­­kal, ő pedig indította a gépeze­tet. a viz pedig forgatta a kereke­keket. Egy ajtó nyikordul mélyen; fatartók, faszegek rögzítik. A több száz év alatt hány ezerszer, hány tizerszer nyílt és záródott! Siimeghy Valériával portáról portára járunk. Egy-egy ház az i-. dő és a társadalom különböző ré­tegeit mutatja be: milyen zsúfolt, sötét ez a felsőszenterzsébeti füs­tös ház! Hány generáció szegény­paraszt családja lakott itt! — Én még éltem ilyenben, Zalatárnokon — mondja Hor­váth Antal. Nyugdíjasként őrzi az egyik portát, 23 évig a ruha­gyárban dolgozott. — Most egy kicsit gyermek­korom hangulatát élem újra. Csak persze nyugodalmasabban, boldogabban. — Szivesen beköltözne ismét egy ilyenbe? — Semmi pénzért, kérem! Elmúlt az a világ. Szép családi kertes házam van itt, Egersze­­gen. A pince előtt egy vastag, kü­lönös ivelésű fát gyermekek áll­nak körbe: — Mi ez, mire jó? — kérde­zik vezetőjüktől. — Borkorcsolya — magya­rázza nekik. No, azért nem az, amit ma a torok jobb kedvű öblögetésére e­­szegetünk. Bár ez is csúszni segí­tette a bort. Csak a nagy hordók­ban. A kocsi végéhez illesztették, s a kétfelé futó ág tartotta, vezet­te a görgetett hordókat. Kaszáló, locsoló emberek: a rendfenntartó brigád. Mindig a­­kad dolguk. A verebek ellen ké­szül szövetség; ki kell zsuppolni és irtani őket, mert eszik a zsup­tetőt. Ezért vásárolt légpuskát a muzeum. Bizony elég sok gondot jelent a tetőzet rendbentartása. Rozsszalmából készítik, ma már csak magánosoktól tudnak ven­ni, akik szerződésre termesztik a múzeumnak. Eddig évente 40-50 máza elég volt pótlásra, de most majd több kell, mert a házak ja­vát újra kell zsupolni. A dabronaci olajmalomtól visszafordulunk. Az egész falut belátjuk; a teskándi ut mentéről való keresztfa pompás szent­szobrai egy ismeretlen paraszt­művész hírét éltetik, a csődéi fa­ház, füstösházak, porták, ha­ranglábak őrik a múltat. Néhány építmény még idekerül a közeljö­vőben; két pincét és egy század eleji falusi iskolát terveznek felé­píteni, majd egy kódisállásos téglaházat a harmincas évekből. Mert már lassan ez is különle-1 gességnek, múltnak számit. Nemrégiben vita volt arról, hogy egy-egy táj jellegzetes épitmémé­­nyét elszállitsák-e a szentendrei országos szabadtéri falumúze­umba, mint például a szatmári Nemesborzováról a haranglá­bat? Zalából csak olyan épit­­mény került el, amely a göcseji falumúzeumban már megtalál­ható. így a táj néprajzi jellegze­tességét a maga teljességében ő­­rizheti meg ez a gyűjtemény. A több százados porták mel­lett fúrótornyok emelkednek, különféle gépek láthatók: az o­­lajmuzeum. Sokan kifogásolják, miért rontják ezzel a környeze­tet? Az idillt. Aki Göcsej tájait járja, sokszor láthatja: a régi pincék, présházak közelében fú­rótornyok állnak. Mezőgazdaság és ipar. századok élete, s a mo­dern üzem együtt van jelen. Ez együtt: Göcsej. Múlt és közel­múlt. Tanulság és emlékeztetés vé­gett. A jövőnek. Ablonczy László Viharkarok Csongrád és Bács-Kiskun megyékben SZEGED — A vasárnap délutáni felhőszakadás nyomán súlyos belvizhelyzet alakult ki Makó városban és környékén. Alig több mint két óra alatt 100 milliméter csapadék hullott. A város mélyfekvésű részein házak százai rongálódtak meg, a határban pedig teljesen megbé­nultak a mezőgazdasági mun­kák. A vasárnapi felhőszakadás következtében Kecskeméten is házakat öntött el a belvíz. Két nap alatt 200 segélykérő bejelen­tés érkezett a tűzoltósághoz, és 9 családot kellett átmenetileg szükséglakásba költöztetni. Hasonlóképpen súlyos károk keletkeztek Csongrád megyében. Az elemi csapás legnagyobb mértékben a szegedi Tsz-t sújtotta. A gazdaság gabonatáb­lájára 40-60 milliméter csapadék hullott, ezért hétfőn még rizs­kombájnokkal sem tudtak meg­indulni. A gazdaság dolgozóiból belvizmentesitő munkacsapato­kat alkottak, amelyek a levezető árkok mélyítésével próbálnak utat nyitni a felgyülemlett víznek. Néprajzi expedíció GYŐR — Megkezdte mun­káját Győr-Sopron megyében a 10. néprajzi és helytörténeti ex­pedíció, amelyben néprajzkuta­tók, egyetemi hallgatók és isko­lák honismereti szakköreinek di­ákjai vesznek részt. Ezúttal a mosonmagyaróvári körzetében mentik a gyorsan pusztuló nép­rajzi-helytörténeti emlékeket. A vidék nemzetiségi jellegű: a hor­­vát és a német ajkú lakosság e­­gyütt él a magyarokkal. Ijjas József kalocsai érsek aranymiséje A budapesti Egyetemi Templomban készült ez a fel­vétel Ijjas József kalocsai érsek arany miséjéről. VI. Pál Pápa meleg hangú levélben üdvözölte a jubiláns főpapot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom