Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-20 / 47. szám

16. oldal MAGYAR HÍRADÓ különböző formákban megnyil­vánuló támogatásáért a követke­ző szavakkal: ,.Az Intézetbe és a tanári karba vetett bizalmuknak és reményüknek igyekszünk eleget tenni, lelkiismeretes mun­kával ‘ törekszünk megfelelni mindazoknak a nagyméretű követelményeknek, amely gyer­mekeik nevelése és oktatása érdekében szükségesek. MAGYAR VIDÉK AHOL JEHOVA TANÚI VÁRJÁK A VILÁGPUSZTULÁST NAGYVISNYO, Heves megye — Nem először jártam Nagyvisnyón. Simon Béláéknál. Több mint fél évtizede náluk vettem részt egy számomra igen emlékezetes jehovista bibliaes­ten. Akkor Kisgergely Béla, a falu igazgató tanítója kalauzolt ide. ő van velem most is. Első látogatásunkkor órákig vitatkoztunk Simonék tágas lakásában. A szekta tagjai szinte megszállottan igyekeztek igazu­kat bizonyítani. Kis Ferenc István, a gyülekezet egyik helyi vezetője jósolta: ,, Ki lehet számí­tani a bibliából, hogy 1975 végéig bekövetkezik a nagy világpusztulás, az armagedoni csata, melyet csak Jehova tanúi élnek túl..." Hiába hivatkoztam arra, hogy az ilyen jóslatoknak semmi alapjuk nincs. Hiába emleget­tem. hogy csak az utóbbi száz évben hányszor várták már a különféle szekták hívei a világ végét — és mindig csalódtak! Mondták, mondták a magukét. Végső érvként egy ajánlatot tettem: valamennyien — huszon­négyen voltunk akkor Simonék­­nál! — találkozzunk 1976 janu­árjában, ebben a lakásban, és kiderül, kinek volt igaza... Ebben meg is egyeztünk. Az egyik jelenlevő, a fiatalabbik Boros lány azonban mindannyi­­uk nevében nyomatékosan fi­gyelmeztetett: Találkozhat ve- . lünk 1976-ban, de csak akkor, ha addig maga is Jehova tanúja lesz. Különben a többiekkel együtt elpusztul..” Ekképp beszéltük meg akkor az 1976. januári találkozást. így emlékszik arra az esetre Kisger­gely Béla, valamint a többi részvevő is... Simon Béláné se felejtette el az egyezséget. Megismer, és meglepődik: — Csak januárban vártam, hiszen az újságban is azt irta. hogy a viszontlátásra 1976 amurijában... — Eljövök akkor is, csak akartam tudni, hogy maguk ;mlékeznek-e az egyezségünkre. — Emlékszünk termcszete­­,en. de ha megérjük, már akkor sem lehet ott mindenki... A férjem azóta meghalt. Ő is sokat emlegette ezt az egyezséget. A 40 év körüli asszony érez­hetően kerüli azonban a kénye­sebb témákat. Hiába kérdezge­tem. hogy miként készülnek a világ végére. Úgy látszik, hogy az imaestéken a világ végéről szóló kijelentésekkel kapcsolatban ó­­vatosságra intették a hívőket a szekta vezetői. Kis Ferenc István portáján is ezt tapasztalom. Öt évvel ezelőtt ő szívesen vitatkozott velem, és igen határozottan, magabiztosan nyilatkozott a gonosz uralmának végéről, a hitetlenek pusztulásá­ról. a sorsdöntő 1975-ös eszten­dőről. Erős. magas, izmos férfi Kis Ferenc István. Kőműves, egész nap a szabadban dolgozik. Mondom . hogy nem akarok ma este hittételekről beszélgetni. Ez megnyugtatja, igy megkérdezhetem tőle: — Már nem sok idő van hátra az év végéig. Szeretném tudni, hogy az egyezségünknek megfelelően 1976 januárjában találkozhatunk-e Simonéknál? — Természetesen, ha élünk. — Bizonyosan úgy gondolja, hogy ha én megérem a januárt! Hiszen öt évvel ezelőtt alaposan megmagyarázták nekem, hogy az elhatározott találkozásunkon úgyis csak akkor vehetek részt, ha én is Jehova tanúja leszek. — Igen. erről szó volt. de most arra gondoltam, hogy engem is érhet, magát is érheti addig baleset. — Beszéltem ma több hivővei — folytatom. — Szavaikból azt értettem meg, hogy mindannyi­an várják a világ végét. Úgy vélekednek, hogy a világ ideje ebben az évben lejár. Viszont mindenki óvatosan utal arra is, hogy a bosszúálló Jehova türelmi időt is adhat az emberiségnek. Mindezek után azt szeretném megtudni, hogy tartják-e, továb­­ra is véleményüket a világ idei ,-égéről. — Mi hisszük a biblia Alapján azt. hogy az idén már ejár a világ ideje. De a pontos dátumot nem tudjuk. Viszont ismerjük Pál apostol mondását: ami késik, nem múlik... — Tehát most már óvatosab­ban fogalmaznak, mint öt évvel ezelőtt? — Kérem, én a biblia alapján beszélek. Ezt tudom mondani. Este van. A kis közökből, mellékutcákból fekete ruhás, idősebb asszonyok fordulnak ki. Kezükben biblia és zsebkendő. Mennek a jehovista imaestre, vagy épp téritő szándékkal bekopogtatnak valamelyik ..ma­kacs" rokonhoz, ismerőshöz. Az 1500 lakosú Nagyvisnyón senki se tudja pontosan a Jehova tanúinak számát. Az újabb 30-40 hivővei lehetnek vagy százharmincán és ahogy közele­dik az év vége. úgy válnak mind türelmetlenebbé a gyülekezet tagjai. Ök is tudják: most kiderül, hogy amire rátették az életüket, igaz-e! Az egész falu. az egész környék színe előtt eldől minden. Újra leirom. úgy, mint öt évvel ezelőtt: a viszontlátásra 1976 januárjában, a Simonék lakásán. Én ott leszek. .. 1 oth Benedek EURÓPA ALMÁSKERTJE NYÍREGYHÁZA. Szabolcs megye — Az egy főre jutó almatermelés (1974-ben több mint 60 kilogramm) tekinteté­ben Magyarország tartja az abszolút világrekordot, s az Alföld északkeleti részén elterülő Szabolcs megyét méltán Európa legnagyobb almáskertjeként em­legetik. A magyar almáskertek évi átlagtermése meghaladja az 1.300.000 tonnát. Ez a mennyi­ség nemcsak az. ország szükség­leteit elégíti ki teljes mértékben, hanem nagy mennyiségeket jut­tat exportra is. Érdeklődésre tarthatnak szá­mot az almatermesztésben szer­zett magyar tapasztalatok, s különösen a termesztés jövőjére vonatkozó tervek. A szakembe­rek itt mindenekelőtt nagy figyelmet fordítanak a termesz­tés korszerű módszereire, a faj­­tajavitásra. a termés megóvásá­ra. A fejlesztési tervek szerint az almatermelés 1990-ben megha­ladja a 2 millió tonnát, a kivitel pedig több lesz 500 (HM) tonnánál. Sor kerül az almásker­tek átfogó rekonstrukciójára is. Az ország 21 millió almafája közül egyelőre 14 millió még a hagyományos, koronás növény, vagy pedig gyenge talajon terem. MAGYAROK A NAGYVILÁG BAN MAGYAR ISKOLÁBAN NÉMET FÖLDÖN BURG KASTL, Bajorország — Az oberpfalzi dombok egyikén működő magyar vár-is­kola, a Kastl-i magyar gimnázi­umban pünkösdkor 22 ballagó diák járta végig a régi osztályter­meket. Velük együtt eddig 485 diák érettségizett a magyar gim­náziumban 1958 óta. Mi van a számok mögött? A diákoknak több mint a fele al NSZK-ból érkezett Kastlba. Érdekes, hogy az úgynevezett ..vendégmunkás” szülők gyer­meke ebből mintegy 30. Az Egyesült Államokból 38-an. Svájcból 32-en tanultak az idén a magyar gimnáziumban. Auszt­riából 12-en. A többi Európa más országaiból jött, Ausztráli­ából is érkezett egy diák. Nagy esemény volt az iskola falai között a bajor pénzügymi­nisztérium és a legfelsőbb Állami Építészeti Hivatal látogatása. Nagyon jó benyomást nyertek az Intézetben folyó munkáról. Kilá­tásba helyezték egy uj iskolarész építését a nagy teremhiány csökkentésére. Az ódon, iskolá­vá alakított vár tehát újabb épülettel fog gyarapodni. Lega­lábbis a hivatalos látogatók megígérték, hogy ennek érdeké­ben mindent el fognak követni az illetékes pénzügyi hatóságnál és továbbra is szívügyüknek tekintik a gimnázium sorsát. Az iskola diákjai már sok szép elismerést kaptak néptánc­­csoportjuk és énekkaruk szerep­léséért. Idén az énekkar legkie­melkedőbb sikerét az esseni magyarság ünnepségén érte el. A népitánc-csoport pedig a legna­gyobb közönségsikerét aratta a müncheni ,.Olympiatag, 1975” keretében. A bajor iskolák és sportegyesületek legjobb sporto­lói részvételével megtartott ün­nepségen cca. 5 ezer néző előtt a kultuszminiszter jelenlétében 16 magyar táncospár a közönség szűnni nem akaró elismerését váltotta ki. A gimnázium vezetősége állandóan kénytelen tekintettel lenni arra az anyagi megterhe­lésre, amely sok. messziről jött emigráns diák szüleire hárul gyermekük iskoláztatásával kap­csolatban. Ezért sem tudja követni az áremelkedéseket és nem tudja emelni az internátusi dijakat megfelelő arányban. Ez sok nehézség és gond forrása, amelyet kevesen ismernek és még kevesebben méltányolnak. Az, intézet nagy építkezések előtt áll. A költségek jelentős részét ugyan a bajor állam szándékozik fedezni, de nem az egészet. Az építkezések során moderni­zálják a régi várépületet és egy uj épület terve is készen áll, amely lehetővé tenné a párhuzamos osztályok bevezetését az alsó osztályokban. A tanteremhiány miatt például az idei 7. osztályban 53 tanuló ült a padokban.! A bajor állam hathatós anyagi és erkölcsi támogatása ellenére a gimnázium még mindig nem kapta meg a német iskolákkal azonos jogi státust, jóllehet érettségi bizonyítványa azonos értékű bármelyik nyugat­német gimnáziuméval. Mindenesetre megnyugtató a bajor kultuszkormány ezúttal is elismeréssel nyilatkozott a magyar iskolában folyó munká­ról s biztosította az igazgató­ságot további támogatásáról. A tanári karból az idén kivált a németországi magyar gimnázi­um két alapitó tagja: Fekete Sándorné és Pajor Elemér. Mindketten tanítottak már a Passauban megalakult „barakk­­iskolában” 1946 folyamán és végig kisérték a magyar gimná­zium küzdelmes, változatos éle­tét Lindenbergen és Bauschlot­­ton keresztül Kastl-ig. A nagy hivatástudattal dolgozó régi tanárok kiválásával évek során az. intézet meglehetősen nehéz feladat elé került: uj tanárokra lenne szüksége, akik nemcsak jó képzettséggel és szaktudással rendelkeznek, hanem a magyar gimnázium célkitűzésének és rendeltetésének megfelelő szék lemben tudnak tanítani és ezen kiviil vállalják mindazt, amit az intézet, a munkáját irányitó iskolabizottság és a Szülők Szövetsége a gimnázium minden tanárától megkövetel. A nehézségek és a gondok ellenére is a kastli magyar gimnázium sikeres tanévet zárt. A bajor kultuszminisztérium az idén is elismeréssel nyilatkozott az iskola működéséről. A tanulmányi eredmények a leír­hatatlan nehézségek ellenére vetélkednek az összehasonlítha­tatlanul előnyösebb helyzetben lévő német iskolák teljesítményé­vel. Dr. Radics János igazgató a tanévről szóló beszámolójában hálát és köszönetét mond a szülök és a külföldi magyarság

Next

/
Oldalképek
Tartalom