Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-10 / 28. szám

16. oldal MAGYAR HÍRADÓ A PAN AMERICAN SAJTÓ KARAVÁNNAL Irány: LAJOSMIZSE ÍS A‘PUSZTA’ Budapest, junius hó. igyekeztek. A Pan American légitársaság nácsterem "első" budapesti járatának ame­rikai. angol és nyugatnémet újságírókból álló sajtókaravánja érthető várakozással készült az egyhetes magyarországi túra utolsó napjára. ’’Kirándulás Lajosmi/sére... puszta... csikó­sok... lovasbemutatók... ebéd a Tanyacsárda cimű borozóban” — jelezte a programfüzet. Sötét felhők gyülekeztek Budapest felett, amikor beszáll­tunk az „utóbuszba. Soroksáron már javában zuhogott. Minda­­zálta! Gasztonvi Zsuzsa Útikala­uzunk megnyugtatott, hogy aho­va megyünk, a pusztán ritkán esik az eső. Az ország egyik fontos éléskamráján, gazdagon termő vidéken hajtottunk át. Búza. árpa. rozs, gyümölcsös, főképpen kajszibarack, amerre csak a szem ellát. A földeken mindenütt szorgalmas munká­sok. Az újságírókat meglepte, hogy nagyobbára nők, fiatalok és öregek művelték a földet. A bugyi puszta közelében megáll­tunk néhány percre, mert a fotóriporterek egy gémeskutat akartak lefényképezni. Délfelé érkeztünk Lajosmi­­zsére. Autóbuszunk leparkolt a községháza előtt és a karaván bevonult a népművészet remeke­ivel feldiszitett tanácsterembe, ahol dr. Havasi László polgár­­mester fogadott bennünket. Dr. Havasi ügyvédi gyakorlatot foly­tatott. mielőtt politikai állásra pályázott volna. Látható élvezet­tel alakítja a polgármester szerepét. ' Adatokkal sűrített beszédében, amit kalauzunk, Gasztonvi Zsuzsa fordított precíz angolsággal, felsorolta Lajosmi­­zse nevezetességeit, amelyek között első helyen áll a lótenyész­tés és idomitás. Az állami gazdaságban és a szövetkezetek­ben tenyésztett és felnevelt lovak iránt nagy az érdeklődés. A világ minden részéből, különösen Angliából. Nyugat-Németor­­szágból. igen gyakran Ameriká­ból is jönnek vásárlók. Egy-egy versenylóért néha 100,000 forin­tot is fizet a külföldi. Dr. Havas tartalmas és élvezetes előadását nag, figvelemmel hallgattuk. Bizonyára többször is elmon­naponta, mert távozóban egy .••met turista csoportba ütköz­ünk: ők is a tanácsterembe Lementünk a ta­­alatti borpincébe, részünk volt cirkuszi mutatvány­nak beillő lovaglásban. A csikósok jó kiállású fiatalembe­rek voltak, köztük Terényi Zoltán és az alig 17 éves Nyúl János, akik országos versenye­ken dijakat nyértek. Most már Ugrin Bélával, a Houston Post munkatársával a lajosmizsei községháza előtt Terényi Zoltán, a sokszoros díjnyertes csikós ahol a polgármester bemutatta, hogy hogyan kell egy stamperli barackpálinkát egy szuszra le­hajtani. Az amerikai újságírók megcsodálták dr. Havas techni­káját, de mint óvatos duhajok, meglehetősen lassú tempóban eresztették le torkukon az erős pálinkát. A polgármesternek köszöne­tét mondva a szívélyes fogadtatá­sért, átautóbuszoztunk az államgazdasági telepre, ahol már fel voltak sorakozva a fogatok, köztük egy szamárfo­gat, a ménes és a csikósok. Az eső miatt rövidre fogták a bemutatókat, de még igy is úgy esett, mintha dézsából öntötték volna és a csikósok is az istállóba menekültek lovaikkal. Mi meg a bokáig érő vízben átevickéltünk az autóbuszhoz. A következő megálló a Tanyacsárda cimű borozó volt. Ebédidő lévén, a vendéglő tágas alsó és felső terme zsúfolt volt tanyai emberekkel és turistákkal Mintha a turisták többségben lettek volna. Alig foglaltunk helyet a sajtókaraván részére fenntartott asztalnál, amikor rázendített a banda. Már ötödik napja jártuk az országot és a fülünkön jött ki a bográcsgulyás, meg a cigányzene. Így tehát RÓMÁM BMRTOKKÖZPOXT KÖVÁGÖSZÖLLÖS, Baranya megye — A Mecsek al­ján egy római birtokközpont, úgynevezett villa maradványai megértettük angol kollégánkat, aki a zene hallatára ilyenképpen hördült fel: ”No! Not those bloody gypsies again!!!”... A prímás brillírozni akart és főleg Strauss, Lehár, Kálmán operet­tekből játszott," egy-két népdallal keverve; és leutánozva a pesti prímásokat, a ’’Pacsirta” cimű román számmal végezte be műsorát. A "népi demokrácia” sem tudta eltörölni a borravaló­rendszert és a "népművészek”, ahogyan manapság a cigánymu­zsikusokat nevezik, elvárják a vendégtől, hogy megjutalmazza őket. Azonban ez volt az első eset, hogy a cigány, ezúttal maga a prímás, kalapozott. Mire hozzánk ért a kissé zsíros kalap már majdnem tele volt kemény valutával, főleg dollárosokkal. Egyébbként, ha az elovasót érdekli, remek marhapörköltet ettünk, ára 15 forint volt, vagyis 75 cent. Az étlapról jegyeztük le: "Idei borsóleves 5 forint — 25 cent —; bográcsgulyás 13 forint — 65 cent —; vegyes halászlé 23 forint — 1 dollár 15 cent —; ropogós malacsült 25 forint — 1 dollár 25 cent —.” A Tanyacsár­da 2. osztályú borozónak van elkönyvelve, azért ilyen méltá­nyosak az árai, de a konyhája felveszi a versenyt a sokkal drágább pesti éttermekkel. A szakadó esőben csak lassan haladhattunk és estefelé érkeztünk vissza szállodánkba... A bucsuestén az IBUSZ vendégei voltunk a Hármashatárhegy cimű kitűnő vendéglőben, ahol megint remek vacsorában és cigányzenében volt részünk. Olvasóinkat ezúttal nem untat­juk részletekkel, de szebb keretek között és jobb hangulat­ban nem is búcsúzhattunk volna Budapesttől. Miután vendéglátó gazdáink­nak, különösen Jeff Kriendler­­nek aki a Pan American World Airways képviseletében a turave­­zető szerepét elejétől végig körii hetin tőén és figyelmesen töltötte, be, megköszöntük a vendéglátást, másnap reggel azzal az érzéssel szálltunk be a Pan Am hatalmas ”jet”-jébe, hogy Magyarország még min­dig a turista ”bargain”-nok közé tartozik. Gombos Zoltán kerültek napvilágra. Kővágó­­szöllös határában fölmunkák so- • rán rendkívül masszív falakra bukkantak. A pécsi Janus Pan­nonius Muzeum régészei eddig kiásták a főépület egyik szárnyá­nak alapfalait és a belső udvarba vezető oszlopcsarnok négy oszlo­pának alapját. A villa nagyságá­ra jellemző, hogy mintegy 50 e­­zer négyzetméternyi területen fekszenek az épületek, gazdag­ságáról pedig a földalól előkerült mozaikszernek és freskómarad­ványok tanúskodnak. Valószínű­leg az I. században épült és a II. században pusztult el a barbár betörés következtében. Az ásatások során kiderült, hogy ez a hely a legősibb időktől lakott volt. A villa feltárásakor vaskori település nyomaira buk­kantak. A földbe vájt házacskák és egy fazekaskemence az i.e. 10-8. században keletkezhettek, a halstatti kultúrához tartoztak. A római villa pusztulása után is fennmaradt az élet a Jakab-hegy lábánál. A III. században egy fa­lusias jellegű római település ala­kult ki, amely felhasználta a villa maradványait. A falucska a IV. században pusztult el. Uj lakótelep GYŐR, Győr-Sopron megye — Készül Győr uj városrészének beruházási programja. A tízezer lakást magában foglaló lakóne­gyed két ütemben, több szakasz­ban épült fel, s 40 ezer embernek ad majd otthont. A lakóházak­kal egy időben hozzák létre a bölcsődéket, az óvodákat, az is­­koláakt és a szolgáltató egysége­ket. Az első ütemben három is­kola, négy bölcsőde és négy óvo­da épül. A lakónegyed önálló egységeit tágas zöldövezetek kö­tik majd össze. Az előkészítési munkálatok már megkezdődtek. Épül Komárom TATABÁNYA^ Komárom — Komárom megyében eredeti­leg úgy tervezték, hogy másfél évtized alatt 35 ezer uj lakást építenek. Ezzel szemben még az idén átadásra kerülőkkel együtt 37 ezer készül el. Ez azt jelenti, hogy rövid időn belül a lakosságnak egyharmada — mintegy 130 ezer ember — uj lakásba költözött, illetve költö­zik. A következő öt évben 14 ezer uj lakás létesítését tervezik Komárom megyében. Az előké­születek már megkezdődtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom