Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-09-04 / 36. szám
4. oldal MAGYAR HÍRADÓ ANDORRAI KÉPESLAP AHOL AZ TERMÉSZETBEN ANDORRA-LA-VELLA, Andora — A mosolygó hotelinas ..bonjour"-ral köszönti a vendéget, majd amikor a névjegyre tekint hirtelen ..buenos dias”-ra ,,ALLAMFO” KAPJA FIZETÉSÉT spanyol zászlót is tépni kezdte. Andorra lakossága mindöszsze 26 ezer, ebből 16 ezer idegen, vagyis ideiglenesen ott tartózkodó. A kormány neve a „Völgyek csercli a köszöntést. Andorra egy kicsi ország Franciaország és Spanyolország közé beckelve. Ezért tanulták meg az andorraiak, hogy pillanatok alatt átváltsanak franciáról spanyolra, ha a helyzet úgy kívánja. ,. Kis ország vagyunk, mondja egy andorrai, és létkérdés, hogy alkalmazkodni tudjunk két hatalmas szomszédunkhoz.” Ez az alkalmazkodás persze nemcsak a két nyelv tökéletes tudása hanem az üzleti lehetőség felismerése: mit akar venni a spanyol vagy francia látogató. Sokmindent! Olyannyira, hogy pl. az elmúlt év novemberében a spanyol hatóságok nem engedtek át turistákat, akik 3000 pesetánál (55 $-nál) többet akartak átvinni. Ennek persze politikai okai is voltak. Spanyolországból egy csoport hippi táncdalénekes Franko ellenes dalokat énekelt itt. Az andorrai kormány nem örült ennek, különösen annak nem. amikor a hallgatóság a Parlamentje”, feje Urgel püspöke. Fizetése a kicsi készpénz mellett 12 kerek sajt, 12 csirke, 12 fogoly (madár) és 6 sonka évente. A kis városállam nemrég alapította meg első önálló újságát katalán nyelven. . Annak ellenére, hogy a turisták ezrei jönnek-mennek, a „benszülött” andorraiak élik az ő megszokott, kispolgári életüket. mintha észre sem vennék a világ változását. Anita Ekberg , az „édes” élet áldozata RÓMA — A „tegnapi nagy emberek” között szerepel a hires svéd filmsztár, Anita Ekberg is, aki 1959-ben Marcello Mastroiannival alakította a „La dole« vita”, Az édes élet egyik főszerepét. Anita Ekberg 14 éves volt, amikor Malmőben felfedezték, s így évtizeddel később — mint íj Két felvétel: ahogyan Anita filmsztár korában és ma, 43 éves korában. Eissinger megegyezést akar a partvidék ügyében MONTREAL — Henry Kissi ígér amerikai külügyminisztei ■ íemzetkö/i külpolitikai jogról t rtott beszédében felszólította r iíág népeit, hogy egyezzenek eg az óceánok és ezek ' artvidékeinek használatát ille>U’C. hogy későbbi konfliktusok lkerülhetők legyenek. A kontinens ügyvédei előtt beszélt. Kissinger a következő célokat tűzte ki. melyeket Amerika szeretne elérni: A jelenleg érvényben tAyo 3 mérföldes partvidéki felségjogot kiterjeszteni 12 mérföldre és az úgynevezett gazdasági jogot 200 mérföldre. Ez utóbbi a partvidékkel rendelkező országoknak 200 mérföldnyi zónában kizárólagos halászati jogot és ásványok kiaknázási jogát adná. Nemzetközi megegyezést a mélytengeri ágyak kutatása ügyében. Irányvonalakat, melyek több nemzet részvételevei kutató társaságokat, vállalatokat hoz létre a világ gazdaságának fejlesztése érdekében. Kissinger szerint a technika fejlődése a régi törvényeket elavulttá tette és uj törvények nélkül nem lehet fejlődést várni. Az óceánok ügyében uj törvényelőterjesztéseket hivatott lesz tárgyalni jövő áprilisban New Yorkban esedékes konferencia, melyen 140 tengerparttal rendelkező ország képviselete jön össze. Kissinger szerint Amerikr hajlandó a 12 mérföldes meg hosszabbítást elfogadni, há egyidejűleg mindenki garantálja a használt viziutakkal való szabad hajózást, mert e garancia nélkül az országok körülbelül 100 hajóutat tudnának* ellenőrizni a 12 mérföldes határon belül.-♦ Ä.Kissinger ellene van az amerikai kongreSsWs törekvésének, mely egyoldaliilag kimon-’ ianá, fiogy Amerika 200 mérföldön belül kizárólapos halászati joggal bir. A 200 mérföldes törvénynek nemzetközileg elfogadottnak kell lenni-. A mélytengeri medttí-VILÁG, HÍRADÓ, SZABADSÁG, NÉPSZAVA rejtvenypAlyazat Munkatársunk fantáziája megalkotta szerkesztőségünk “CSODAMOBILJÁT". Milyen és hány jármű részét használta fel a “csodamobil” szerkesztéséhez? Megfejteni határidő Szept. 30. NMDESSEN LAPJAINKBAN! ötvenes évek szexszimbóluma — kasszasikert hozott a filmgyártóknak. Sophia Loren, Gina Lol lobrigida, Brigitte Bardot és Ma rilyn Monroe vetélytársának tar tották. Mit csinál ma Svédország egykori szépségkirálynője? Anita Ekberg Az édes életet valóban „édes élettel” cserélte fel, nem mondott le a finom, s főként a hizlaló, cukros falatokról és az utóbbi években 25 kilót szedett magára... Az egykori malmöi szépség ma 43 esztendős, az olaszországi Castelfusanóban él és autókölcsönzéssel foglalkozik. A hires filmrendezők megfeledkez-i tek róla... Csak pomofilmekhez hiviák... cék ásványai után való kutatás uj világot nyitott meg és ebben a kérdésben is nemzetközi megegyezésre van szükség, melyből nem lehet senkit sem kizárni. Kissinger szerint parancsoló fontosságú, hogy nemzetközi jog *s ne politikai rivalitás kormá-i nyozza a jövőt. Cfyre kevesebb mx Amerikai turista Franciaországban PÁRIZS — „A baj az az amerikaiakkal, hogy nem veszik figyelembe a dollár értéktelenedését. A pénzük 20 százalékkal .kevesebbet ér, mint múlt évben, j mégis a mi árainkat szidják, ahelyett, hogy saját dolláijukat” — jegyezte meg egy hotel tulajdonos a Champs-Élysées környékéről. Bármi is az ok, a tény az, hogy 11 százalékkal csökkent az amerikai turisták száma. Hotelek és ajándék boltok érzik ezt egy kicsit elsősorban. Nagy általánosságban nem csökkent a turisták száma, mert az amerikaiakat pótolták a német és japán turisták, sőt sok látogatótkapott Franciaország az olajban gazdag államokból, mint Venezuelai diám és Szaud-Arábia. Hivatalos szervek szerint csak 1 százalékos lesz az emelkedés a turisták és üzletemj berek számában az 1974-es t évhez viszonyítva. Különösen a német turisták I száma volt magas, mert ott erősebb volt az áremelkedés, s i igy a francia árak viszonylag ; olcsónak tűntek. ■( Mrs. Cuy Morissee, a párizsi turistaközpont egyik vezetője szerint a középosztályu hotelek szenvedtek anyagi károsodást és az ajándéküzletek, mert pont az amerikaiak azok, akik többet költenek, extra dolgokat megvá- Ijsárolnak. „A gazdag amerikaiak ter' mészetesen nem érzik a dollár ; válságát és utaznak igy is úgy is. De az olyan emberek, akiknek l megszabott idő és pénz áll rendelkezésre lemaradnak az utazásról, mert a repülőjegyek is megdrágultak a dollár romlása 1 mellett” — mondotta Mrs. 5 Morissee. VESZÉLYES „UTICSONIAG” r BERLIN — A nyugat-berlini i belügyminisztérium jelentése • szerint 1975 első felében az j NSZK-beli repülőterek utasaitól t- egész arzenátíiyi fegyvert koboz- 1 tak el. A „leltárban” 284 puska,- 222 gáz- és riasztó pisztoly, 894 egyéb fegyver, 9875 lövedék, 293 t különféle robbanótest mellett i 1421 kasza és halászszigony- szerepelt, mint „uticsomag”.
