Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)

1975-09-04 / 36. szám

Amerikai szellemű magyar újság American in spirit Hungarian in language EGYESÜLT MAGYAR HETILAPOK MAGYAR HERALD _______ • UNITED HUNGARIAN WEEKLIES New Brunswick MAGYAR HERALD. Perth Amboy HERALD. Passaic FREE PR ESS, Trenton FÜGGETLENSÉG and JERSEY HERALD, Bethlehem. Pa. HÍRADÓ VOL. 67. ÉVFOLYAM — No. 36 SZÁM SINGLE COPY 30c — NEW BRUNSWICK, N. J. -Thursday, September 4, 1975 AZ EGYEZMÉNY „KULCSA” MM A LÉNYEGE A KISSINGER 9.LEHALLGATÓ SZISZTÉMÁNAK? WASHINGTON — Mi volt a fordulópont a Közel-Keleten Izrael és Egyiptom között, ami végre is mindkét fél számára elfogadhatónak látszott és amely köré azután formába öntik a végleges megállapodást, amely bizonyára még az aláírás után is ki lesz téve bizonyos változások­nak? A fordulópont Kissinger | Ígérete, hogy amerikai polgári technikusok látják el a kompli­kált lehallgató és ellenőrző állomásokat, melyek a Sinai félszigettel történő minden meg­mozdulást észlelnek és azt három irányban jelentik, Izrael­­! nek Egyiptomnak és az ENSZ- j nek. Előzőleg az volt a javaslat, ! hogy amennyiben Izrael vissza- i vonul a szorosoktól és az j olajföldről, akkor a kritikus zónát az ENSZ csapatok, illetve semleges országok képviselői ellenőriznék. Ezt azonban az izraeliek nem voltak hajlandók elfogadni. Csak az amerikaiakban hajlan­dók megbízni. Ez a kívánság legalább 200 amerikai polgári szakember állandó jelenlétét kívánja. Annak ellenére, hogy ezek az amerikai szakemberek kizárólag polgári technikusokból rekrutá­­lódnak, mégis az amerikai kongresszus jóváhagyása szüksé­ges. Kissinger két-három tucat képviselővel, szenátorral tárgyalt az elképzeléséről, és az lett a meggyőződése, hogy a kongresz­­szus, ha nem is lelkesen, de jóváhagyja a tervet. A kongresszusnak ugyanis í élénken az emlékezetében van az első polgári tanácsadó csoport, i mely annak idején Dél-Vietnam­­ba ment és ami elindítója volt a vietnami háborúba való nagymé­retű beavatkozásnak. Kissinger azonban hangsú­lyozza a különbséget, mely miatt a kettőt nem szabad összehason­lítani: a 200 amerikai technikus nem azért megy, hogy az egyik oldal érdekeit szolgálja, hanem, hogy mint fentebb említettük, hogy három irányban is minden észlelt mozdulatról jelentést tegyen. A másik lényeges kü­lönbség, hogy mindkét fél beleegyezésével látnák el felada­tukat. mények díjszabása is valószínű­en emelkedni fog, de nem olyan mértékben, mint a leveleké. IJJ FEGYVEREK BÁROKÉHOZ VEZETHETNEK OXFORD, Anglia — Cris­­toph Bertram, Anglia egyik ismert hadászati és fegyversza­kértője szerint az uj modern fegyverek gyártása és a bizonyta­lan katonai szövetségek komoi­­nációja újabb háborúkhoz vezet­hetnek az elkövetkező 15 év alatt. Bertram 10 napon keresztül tartott előadássorozatot, mely­ben kifejtette, hogy az 1950-es és 1960-as évek nukleáris fegyverei „elrettentőek” voltak, de a hetvenes években gyártottak és a jövő évtizedben gyártandó fegy­verek már inkább olyanok, melyek „használatra kisértik" a gyártóit. A 37 éves Bertram egy ideig a Nyugat-Német honvédelmi mi­nisztériumban dolgozott, jelen­leg igazgatója a Londonban székelő INTERNATIONAL INSTITUTE FOR STRATEGIC STUDIES, — Nemzetközi hadá­szati tanulmányi intézetnek, mely kiadja a „THE MILITA­RY BALANCE" című évenként megjelenő könyvet a világ hadseregiről melyet széltében­­hosszábban használnak a diplo­maták,katonák mint a legmeg­bízhatóbb kutforrást. Dióhéjban... CASTELGANDOLFO — Vatikán VI. Pál Pápa az elmúlt héten elitélő beszédet mondott az az elburiánzott emberrablá­sok társadalmi zavargások, er­kölcstelenség és politikai bizony­talanság miatt. Több mint 12 000 Szentévi zaránsok előtt beszélt. I 13 CENT LESZ A LEVÉLBÉLYEG ÁRA WASHINGTON — A posta-! díjszabási szövetségi bizottság, amely független a postaügyi j minisztériumtól megtette javas­latát az uj díjszabásra vonatko­zólag, mely szerint a levelekre 13 centes bélyeget kell ragasztani. A bizottság figyelmen kívül , hagyta Seymour Wenner biró javaslatát, mely szerint az elsőosztályu levél bérmentesítési diját le kellene szállítani 10 centről 8 centre és ezzel szemben ilényeges emelést behozni a másod, harmad és negyedosztá­­lyu postai küldeményeknél. Különösen a javaslat utóbbi j része az ipari és üzleti világ _ részéről igen nagy ellenkezést váltott ki, mert például az amúgy is magas postadijszabá­sok miatt eddig is számos újság és folyóirat kiadását beszüntet­ték. A jelenlegi 10 centes levélbé­lyeg használata „ideiglenes” alapon áll, melyet a bizottság intézkedése alapján a postaügyi | miniszter valószínűleg azonnal felemel 30 százalékkal, hogy a veszteséget csökkentsék. A posta alkalmazottak uj munkaszerződése 2 billiós több­letkiadást jelent, melyet vala­honnan elő kell teremteni. A kevésbé fontos postakülde­len belekeveredhet egy Izrael- Egyiptom ellenségeskedésbe, mégis az amerikai többség helyesli a tervet, mely szerint a Sinai félszigeten a felügyelet felelőssége amerikai polgári technikai személyzet kezében lesz. Az amerikaiak többsége jó­váhagyta a megegyezés többi pontját is, mint az izraeliek visszavonulását a szorosoktól és az Abu Rudeis olajföldről. Ez utóbbival kapcsolatban Amerika ugyancsak garanciát ad Izral­­nek, hogy elegendő olajat kap máshonnan. Az izraeliek visszahúzódása a szorosoktól és az egyiptomi hadsereg 10-12 mérföldes távol­­maradása körülbelül egy 15 mérföldes semleges zónát bizto­sit a két ország hadserege között. WASHINGTON — Ford elnök kijelentette, hogy a termé­szetes gázt használó államok komoly krízis előtt állnak, mert az Egyesült Államoknak 30 százalékkal több természetes gázra lesz szüksége a tél folyamán, mint amennyit ter­mel. 16 gáztermelő és gázfo­gyasztó állam kormányzója vett részt a Fehér Házban rendezett energia konferencián. • ATHEN — A görög kormány rendkívüli kabinet gyűlésen egy­hangúlag életfogytiglani börtön­­büntetésre változtatta át GEOR­GE PAPADOPOULAS és két tábornok társa halálos Ítéletét. A határozat ellen a baloldal tiltakozott, követelve az Ítélet végrehajtását. WASHINGTON — Az Egye 1 sült Államok export-import e­­gyensulya megint javulást mutat. Julius havában 11 billió dollárral több árut adtunk el külföldnek, mint amennyit külföldön vásá­roltunk. habár az araboknak fizetett magas olajár még mindig veszélyezteti gazdasági egyensú­lyunkat. PITTSBURGH — A Harris közvéleméaykutató intézet még mielőtt az Izrael és Egyiptom közötti megegyezés aláírására sor kerülhetett volna, már körkérdést tett fel Amerika népének, hogy megállapítsa miképpen fogadja az átlag amerikai a Közel-Kelet békéjé­hez vezető első komoly lépést. A jelentés szerint 42 százalék jóváhagyólag nyilatkozott a me­gegyezés feltételeinek Amerikára vonatkozó részével, mely szerint amerikai polgári technikai sze­mélyzet segít a békére felügyelni. 28 százalék ellenzi az amerikai személyzet részvételét. Minden 10 amerikaiból 4-en tartózkodnak egyelőre a véle­ménynyilvántartástól. Arra a kérdésre, hogy milyen tartós lesz a megegyezés, 46 százalék pesszimistán válaszolt. Szerintük egyik oldal sem tartja meg a szerződés feltételeit végig arra az időre, melyre elkötelezik magukat. Annak ellenére, hogy az amerikai technikai személyzet jelenléte magában hordja a veszélyt, hogy Amerika közvet-REJTVENYPALYAZAT E héten képrejtévények mind a négy lapban a 4-ik oldalon. 4 közrálemáag igazságosnak tartja a közel-keleti megeggezíst

Next

/
Oldalképek
Tartalom