Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-07 / 32. szám
MAGVAK HÍRADÓ 17. oldal A VÁLTOZÓ PUSZTA Riport a kiskunsági pásztomapokról APAJPUSZTA, Pest megye, julius hó... Apajpuszta: neve, hire nemzetközi. Hagyománya: minden •év júliusának utolsó hétvégén itt — a Kiskunsági Nemzeti Park területén — szervezi-rendezi a pásztor- és lovasnapokat a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal. Reggel: rónaság. Déltájt: délibáb. Naplemente: éledő pásztortűz és fortyogó gulyás. Közben? A tanú, Petőfi 131 éves vallomása: ’’Méneseknek nyargaló futása /Zug a szélben, körmeik dobognak, s a csikósok kurjantása hallik,/ S pattogása hangos ostoroknak.” — Közben — másfél század alatt — változott a puszta. Az eredeti, ami megmaradt: féltve őrzött kincs. Fehér István, a nemzeti park 31 ezer holdjából 12 ezernek felügyelője, mondja: — Termővé tettük a sziket, csatornába tereltük a zsombék vizét. Hasznos legyen, ami hasznot hoz. A haszontalannak látszót viszont nem engedtük pusztulni. Ritka madár a túzok, errefelé fészkel. Darvak vonulnak, itt pihennek meg. Őrzött növény az orvosi székfű, a csenkesz, a sziki ballagófű. Ennyi maradt... S a nyargaló ménesek? A csikósok kurjantása? — Ne ide! Ne! Kiugrattam az oldalra. Csattintottam a karikással. Fordult a ménes. Harmath József ötven éve rajzolja ostorával a vezényszavakat. ’’Ustornak mondják errefelé, de írja csak a köznyelven.” — Szabadban éltünk; a számadók, a csikósok a bojtárok. Hónapokig. A vasalóban, szóval olyan hosszukéményű, nyitott tűzhelyen főztük a mindennapit. Utolsó kanálig elfogyott a lebbencs, mikor az égbolt csattant. Mire lóra kaptunk, szétszaladt a ménes. Harmadnapjára kezdtük összegyűjteni. — Ma is lenditi karikását? — Ha úgy kívánja a produkció. Inkább készítem, mert a csikósnak ehhez is értenie kell. Marhabőrből hasítom, négy méter hosszú, nyolc ágból fonom össze. Tanuljanak vele a bojtárok... Magam is igy kezdtem. — Bojtártanitványai? — Hármat mondok, ebből kettő a vejem. A harmadik, a Szalai Gábor, hűtlen lett a lóhoz, de nem a lóerőhöz: hivatásos gépkocsivezető. A Kiskunsági Állami Gazdaság — nevét lótenyészete is fémjelzi — üzemmérnöke Hausenblasz József. Két éve diplomás: az általános állattenyésztési szakon végzett. — Ha nyerne valahol: a Zsigulit választaná vagy a lovat? — A ló tartása többe kerül egy kocsiénál. És kihasználni sem lehet úgy. De mellette döntenék. — Mérnök az istállóban: mi a feladata? — A csikónevelésnek évekre szóló ütemterve, naponta ismétlődő munkarendje van. Kora hajnali kihajtás, legeltetés, délelőtti abrakolás itatás, pihentetés a karánban. Délutántól estig ismétlődik a napirend. Egy-egy csikónál három évig. Azután dönt a sokoldalú vizsgálat: nyereg alá vagy fogat elé kerül a ménesből kifogott. — Kifogott? — Ahogy mondom: lasszóval. Vadóc még a csikó, jóformán embert sem látott. Kényszeríteni az ismerkedésre: külön tudomány. Az elsőként ’’bemutatkozó” — 25 éve — Bábel Ferenc. A Balatonfüred, julius hó... A füredi Anna-bálon megjelenni, nem akármilyen társadalmi attrakcónak számit. Jöttek tehát Johannesburgtól Ausztráliáig, a világ minden részéből, tizenhat országból — hajdanvolt magyarok —, nosztalgia és pazar ékszermutogatás céljából. Tizenhatot alig betöltött leánykák — szülői kordon között — a nagylánykorba lépést ünnepélyesen megszentelendő; jeles érettségi bizonyítvány jutalmául Annák és nem A%nák; parádéra éhes sznobok Pestről és Debrecenből; szövőlányok Pápáról (soha nem lehet tudni, mi történik egy ilyen hires bálon...); helybeliek mert tavaly is voltak; brigádverseny győztesei, jutatalomként — szóval az Anna-bál nagyszerű szórakozás akár a bálozó, akár a bámészkodó néző szempontjából. sportlovaglás háromszoros magyar bajnoka, a gazdasági lovasedzője. — Harminc napig kölcsönös megbecsüléssel barátkoztunk. Nehéz a csikónak a lekötést, az etetés uj módját, a puszta szabadja helyett a keringést a végtelen körkarámban, ahol még az akadályokat is át kell ugrani. — Harminc nap után? — Kölcsönösek a megpróbáltatások. A csikó kantárt kap, nyerget a hátára. A nyeregbe meg — mindegyiknél egyszer elsőként fel kell ülni. Félév teltével — ez már rajtunk is múlik — paripa lesz a csikóból. — És következnek a látványos produkciók. Az öles plakát: tessék, kérem tessék, meghajtják a ménest! — Több ez a félreértésnél, ez már a lebecsülés. A puszta nem porond. A ménes nem gombnyomásra indul, a csikók nem tanulják be a szerepet. A kottát csak a csikós ismeri: ha félre vezényel... a közönségnek talán tetszik a zűrzavar, tapsolnak, rólam patakzik a verejték. A VIII. kiskunsági pásztor és lovasnapok vendégei sok mindennel találkozhatnak: a csikósok kuijantásával, az ostorok pattogtatásával. Kivéve a pusztai élet álromantikáját. Amit láthatnak, aminek tapsolnak: részlet a mindennapokból. ...Amiből több ezres tömeg gyűlt össze, díszes kötélkorlátok mögé szorítva, a SZOT-szálló előtt már kora délután, székekkel és némi elemózsiával felszerelve, hogy az este fél kilenckor nyíló bál díszes társaságát megszemlélhesse. Volt is néznivaló! Gyöngyök és flitterek, csipkék és selymek, fodrok és dekoltázsok olyan felvonulása, hogy viselőik mind az őszinte csodálatra, mind az egészséges kacagásra joggal rászolgáltak. Soha ilyen Anna-bált még nem rendeztek Balatonfüreden — ha másért nem, mert kereken 150 évvel ezelőtt, 1825-ben tartották az elsőt, a hagyományteremtőt. A hagyományról... Egy dunántúli nagy família, a Szentgyörgyi Horváthok vendégszeretetének (és vagyonának) köszönhető, hogy 74 szobás házuk (a mai Bányász-üdülő) otthont adott „a füredi társaságnak”, S miután e családban az a szokás dívott, hogy az elsőszülött lánygyermeket Annának keresztelték, s miután akkoriban az is szokás volt a jómódú nemesi családoknál, hogy eladósorba került lányaikat afféle házimulatságon mutatták be a társaságnak — megnyitva előtte a férjhez menés lehetőségét — Szentgyörgyi Horváth Fülöp János 1825-ben hagyományt teremtett azzal, hogy Anna Krisztina nevű leányát julius 26-án, nevenapján megbáloztatta. Azóta is, néhány történelmi évtől eltekintve, évente felújítják Füreden az Annákat köszöntő bálok szép szokását. ...Ami Anna Krisztina esetében eredménnyel zárult egy nyalka huszár jóvoltából... A krónikák arról is beszélnek, hogy sok regényes szerelem szövődött már e jeles napon és helyen, amely gyakorta házassággal pecsételődött meg. Ezen a százötvenéves jubileumon is ott. settenkedett Ámor a Félezres vendégkoszoruban, de az igazsághoz tartozik, hogy sok szép lány várta a kis szerelmi cselszövő nyilától sebzebb álomlovagot — petrezselymet árulva. Mert akik jöttek — többnyire párosán jöttek. A rendezők — mintegy ötszázan munkálkodtak a bál előkészítésén — megadták a módját a látványosságnak. A szemnek és fülnek való gyönyörűségek kárpótoltak minden be nem teljesült várakozásért. A „virágok és hagyományok” jegyében megrendezett jubileumi mulatságon ugyanis virágból és hagyományból a legszebbeket tálaták a vendégeknek. Diszmagyarba öltözött füredi fiatalok palotással nyitották meg a reggel hatig tartó vigadalmat, amelyen három zenekar szolgáltatta a talpalávalót. Az igazi attrakció mégiscsak az Anna-bál szépe megválasztása volt. Az Eris-almával jutalmazott királynő ismét füredi kislány. Bállá Zsuzsa 16 éves gimnazista lett. Úgy látszik, nemcsak jó bor, sok szép lány is terem Füreden: 1957-74 között hét alkalommal nyerik el a bálkirálynő címet a füredi lányok. A második „legszebb” ugyancsak füredi — Zolván Kornélia középiskolás. A zsűri és a közönség szavazatai alapján a harmadik legszebbnek tartott Moór Katalin kaposvári kislány — most érettségizett. S amint már ez szokás, vasárnap délelőtt tízkor bábolnai paripák vontatta négyes fogat vitte körbe a bál királynőit Füred utcáin — a nézők üdvrivalgásától s az újdonsült sztárok zavart pirulásától kisérve. Hírlik, nagyon kapósok a mindenkori füredi bálkirálynők, hamar bekötik a fejüket. Így aztán a mostani bálra díszvendégül meghívott korábbi királynők sajnálkozva mondták le a szives invitálást, nem volt kire hagyni — a gyereket. Hát... ez is királynői sors. Antal Anikó SZOLNOK ÜNNEPE SZOLNOK, Szolnok megye — Ünnepséget rendeztek Szolnokon a város 900 éves jubileuma alkalmából. A megye hat városának és négy járásának küldötteit ünnepélyesen fogadták a tiszaligeti sportcsarnokban. Szolnok város vezetői ezúttal mondtak köszönetét a sokrétű társadalmi segítségért, amellyel a járások és a városok járultak hozzá a megyeszékhely gazdagodásához és szépüléséhz, nagyvárosi rangjához. Kukri Béla a városi tanács elnöke ”A 900 éves Szolnokért” plakettet adta át Jászberény, Kisújszállás, Mezőtúr, Törökszentmiklós, Turkeve, valamint a jászberényi, a kunszentmártoni, a szolnoki és a tiszafüredi járás képviselőinek. íj gyógyfürdő SOPRON, Győr-Sopron megye— Szeptember elején fogadja az első vendégeket a soproni állami szanatórium balfi gyógyüdülője. A balfi gyógyvíz kiválóan alkalmas a reumatikus betegségek gyógyítására. A 186 személyes gyógyszállót azért építették, hogy az ország más vidékéről érkezők is minél nagyobb számban élveshessék a gyógyvíz jótékony hatását. A szálloda mellett felépült fürdőben medence és 21 kád áll a gyógyítás szolgálatában. A fürdőkombinált építésére 136 millió forintot költöttek. HIRDESSEN LAPUNKBAN! Polgár Tamás KIRÄL YN ÖV ÄL ASZTÄS Anna-bál Balatonfüreden
