Magyar Hiradó, 1975. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-03 / 27. szám
MAGYAR HÍRADÓ 18. oldal INDIÁN ORSZÁGOK FELÉ? Irta: KUTASI KOVÁCS LAJOS Peruban az ország második hivatalos nyelvének deklarálták a quecsua nyelvet, mely több mint öt millió indián anyanyelve az országban. A világesemények sodrában nem nagyon figyeltünk föl erre az eseményre, holott egy történelmi folyamat fontos állomását jelzi. Egy amerikai ország erőteljes lépését, hogy valóságos „indián országgá” váljék. Lássuk a történelmi folyamatot! A 16. században megkezdődött a hatalmas amerikai kontinens, az Újvilág meghódítása és gyarmatosítása. Észak-Amerikát angolszász és részben francia gyarmatosok vették birtokba, Mexikót, Közép és Délamerikát a spanyolok, illetve a Tordesillasi-szerződés értelmében, majd azon magukat tultéve a portugálok. A gyarmatosítások és hódítások története nem tartozik a nyugati civilizáció dicsőséges lapjaira, mégha a hódítók elszántsága és bátorsága némi tiszteletet ébreszt is bennünk. Vér és arany: e két szó jellemzi a hódítások korát. Egy pápai bulla ugyan már a 16. század első harmadában leszögezte, hogy Amerika őslakói, az indiánok nem állatok, hanem lelkes lények, vagyis emberek, a hódítók vajh’mi keveset törődtek a pápai bullával és szószerint tűzzel-vassal irtották az indiánokat. Aligha tudnánk megmondani, hány millió indián esett áldozatul a fehér ember mohó és kapzsi hódításának. A Karibi-szigeteken az indiánoknak nyomuk se maradt. Ám a legelgondolkodtatóbb mégis az, hogy az egész amerikai kontinensen egyetlen indián ország sem alakult ki! S még csak azzal se lehet érvelni, hogy a nomád indián törzsek alkatuknál, nyelvi és kulturális megosztottságuknál fogva nem voltak alkalmasak államok megalkotására. Hiszen éppen a spanyolok három magas indián kultúrát, nagyszerűen fölépített birodalmat semmisítettek meg és pusztítottak el: az azték, a máya és az inka birodalmat. E három indián impérium kitűnően szervezett, osztály-társadalommá fejlődött, magasrendű építészetet, páratlan művészetet,, gazdag mitológiai világot alakított ki. A máyák zseniális matematikai és csillagászati ismeretekről tettek tanubizonysgot. Az aszték piramisok az egyiptomiakhoz mérhetők; az inkák ciklopsi építészete páratlan. Gondolunk csak a Machun Picchu kötőanyag nélkül óriási kövekből ESŐ SUHOG Eső suhog, ég h^ja tenger-ágyra bomlana, betakarna hűvösen szivárványos szerelem tölelve sorsomat felhőmben te légy a nap, utam fölött csillag-ág, szemed rámnyiló virág. Balipap Ferenc fölépített falaira, amelyek az Andesekben oly gyakori földrengéseknek hosszú évszázadok óta ellenállnak. A nagy indián kultúrákat a spanyolok egyszerűen lefejezték: kiirtották a vezetőréteget. Ám, ha a spanyolok még ma is indulatot keltő véres hódításaira, Cortez és Pizarró hadjárataira gondlolunk,, az is szembe tűnik, hogy az egykori indián birodalomnak népét megtizedelték ugyan, de nem irtották ki úgy, mint Brazília és Argentina indiánjait — és folytathatnánk a szomorú felsorolást... Mexikó, Közép-A- merika, Peru és Bolivia indián őslakossága szolgasorsba süllyedt ugyan, de túlélte a hódítást és túléli a hódítókat! Bolíviában, de különösen Peruban figyelhetünk fel a történelmi fejlődésre. Mindkét ország spanyol gyarmat volt és a politikai hatalom függetlenné válásuk után is a spanyol hódítók leszármazottainak kezében maradt. Azonban a számszerűleg vékony spanyol réteg alatt két hatalmas, számban jelentős, sőt döntő réteg alakult ki: a félvérek, indián-fehér meszticek és a tisztavérű indiánok hatalmas tömege. Kényszerből ugyan fölvették a kereszténységet, de őrzi! nyelvüket és bizonyos ősi hagyományaikat. Az elmúlt fél évszázad során a zömben indián lakosú Peruban a politikai hatalom a spanyolok kezéből a meszticek kezébe csúszott át és mögöttük egyre nagyobb súlyt kapnak az indiánok. Indián vezetőréteg van kialakulóban. Peruban a történelmi lomtárba kerültek a Pizarró-képek, hogy helyt adjanak azoknak a legendás indián hősöknek,, akik a spanyol gyarmato-KI A SAKK VILÁGBAJNOK? (Folyt, a 8. oldalról) lehet. Mint a bevezetésben mondottam: ezért nem jelentéktelen kérdés az, hogy ki ma a sakkvilágbajnok. Semmiféle oklevéllel nem lehet Karpowal elhitetni, hogy ő a világbajnok, akárhogy haragszik is Bobby Fisherre. Voltak, akik azt állították, hogy Fisher fél Karpovtól, de addigi eredményei után nem sokan hiszik ezt. A fogadók szerint Karpovnak nem sok esélye volna arra, hogy Bobby Fishert megverje. De ez nem fontos kérdés. A lényeg az, hogy még a törvénynek is van határa... Nem lehet törvénnyel elrendelni, hogy ki a sakkvilágbajnok. Nem lehet törvénybe hozni, hogy ki tud többet. A sakkvilágbajnokság esete csak kapóra jött példa: A nagy kérdés, ami fontossá teszi, az, hogy hol a határ, amelyen túl a törvény sem mehet. Mikor Magyarországon a kommunista világ elkezdődött, szájól szájra járt egy tréfa, amely mulatságosan példázta ezt az igazságot. A faluban bírónak megválasztották János bácsit, akit a legokosabb emberenk tartottak. Szóval volt már biró, de nem volt kisbiró, aki a híreket kidobolja. Miért ne legyen János bácsi? Megválasztották annak is. Most már volt kisbiró is, de ki legyen a tanító? Természetesen, János bácsi. De most meglepő fordulat történt. János bácsi nem fogadta el az állást. Szép, szép, mondotta, köszönöm a bizalmat, de tulöreg vagyok ahhoz, hogy most elkezdjek tanulni imi-olvasni. Mert mindent el lehet rendelni, de azt nem, hogy valaki tudjon valamit, amit nem tud... sitók ellen harcoltak. Peru és Bolivia lakosságának több mint fele tisztavérű quecsua, aymara és csibcsa indián. A középamerikai köztársaságok lakosságának zöme is indián és Mexikói, bár egy sajátos mexikói atitűdöt és szellemiséget alakított ki, karakterében mégis erősen indián jellegű. Amikor a tegnapi afrikai és ázsiai gyarmatok népei nemzeti öntudatra ébrednek, amikor az Afrikából erőszakkal elhurcolt rabszolgák utódai kiharcolják az őket megillető szabadságot és emberi méltóságot, egyféle „indián reneszánsz”, indián újjászületés is kezd kibontakozni. Mintha ez a megtizedelt és kifosztott nép magára találna s nem csupán számon kérné a történelmi gaztetteket, melyeket velük szemben a fehér ember lelkiismeret furdalás nélkül elkövetett, de történelmi elégtételként kezdi maga irányítani sorsát. Hogy ez miképpen sikerül, az a jövő titka. Nyilván az egyes amerikai országok sajátos társadalmi struktúrája, történelmi tradíciója, etnikai képlete rajzolja föl a lehetőségeket és a határokat. Ám az, hogy Peruban a quecsua nyelv, az egykori Inka Birodalom nyelve az ország második hivatalos nyelvének deklaráltatott azt bizonyítja, hogy a legyőzőitek túlélték a győzőket! (London) NEVESSÜNK ORVOSNÁL Vizsgálat után a főorvos kijelenti: — Asszonyom, ezekből a tablettákból vegyen be naponta háromszor két-két szemet és egy évig nem szabad zongoráznia. Amikor a páciens elmegy, az asszisztensnő csodálkozva megkérdezi: — Főorvos ur, miköze a zongorázásnak a betegséghez? — Semmi, de ez a nő pont a felettem levő lakásban lakik... VÁMVIZSGÁLAT — Százötvenezer darab borotvapengét találtunk a táskájában. — Igen. Rendkívül gyorsan nő a szakállam. ÉLETMENTÉS — Halló, klinika? A gyerek gipszet evett, mit csináljunk? — Ne adjanak neki vizet! VISZONYLAGOSSÁG Ürhajóséknál cseng a tel .fo~; egy kislány veszi fe’ kagylót: — Papa nincs itthon, az űrbe van, fél óra múlva érkezik. — Nem, mama sincs itthon. A fodrászhoz ment, körülbelül három óra múlva jön haza. MAI IDŐK — Pista, már két órája itt ülök magánál. Ha nem él vissza a helyzettel mondja meg és már itt sem vagyok! UDVARIASSÁG — Mit gondol, hány éves vagyok? — Azt ugyan nem tudnám megmondani, de hogy annál sokkal fiatalabbnak látszik, az biztos! PILLANATNYI AKADÁLY —Akar a feleségem lenni? Asszony vagyok, de ha komolyan érdekli az ügy, keressen fel három hónap múlva... Kutasi Kovács Lajos
