Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-02-20 / 8. szám

17. oldal MAGYAR VIDÉK Komárom megye Magyarország legkisebb megyéje TATABÁNYA, Komárom megye — Az ország legkisebb megyéje. Területe 2250 négyzet­­kilométer, lakóinak száma 309,000. Székhelye: Tatabánya. Komárom megye területe az ország 2,4 százalékát foglalja el. Pest megye után az ország legsű­rűbben lakott területegysége — 1 négyzetkilométerre 131 lakos jut. A megyének öt városa: Esz­tergom. Komárom. Oroszlány, Tata. Tatabánya és hetvenként községe van. Komárom megye jelképe a városok, falvak fölött futó csille­sor. Már a XIX. század második felében hatalmas szénvagyont tártak fel itt. A dorogi és tatabá­nyai szénmedencében a bányá­szat első nyomai még a XVIII. század hetvenes éveire nyúlnak vissza. A munka 1896-ban kez­dődött. A legfiatalabb szénterü­let a századunk harmincas éve­iben feltárt oroszlányi medence. Egy évtizeddel ezelőtt talán egy kicsit elhamarkodottan, alábe­csülték azt a szénkészletet. Ma már világosabb, hogy Komárom megye az ország talán legfonto­sabb bányavidéke. Az itt talál­ható nagy mennyiségű, magas fütőcrtékű szén az ország ener­giaszükségletének pótolhatatlan eszköze. Az urbanizációs folyamat Omtánsági templom DRÄVAIVÄNY, Baranya megye — Megújult a baranyai Ormánság becses műemléke, az országhatáron túl is ismert drá­­vaiványi református templom, a­­melyet több éves munkával állí­tott helyre az Országos Műem­léki Felügyelőség. A XVIII. szá­zad utolsó évtizedében emelt egyházi épület festett díszítésű kazettás deszkamennyezete, kar­zata és szószéke akkori idők is­meretlen asztalosmestereinek műve. Szépségét, értékét növeli, hogy minden kazettában külön minta látható. Az idő viszontag­ságaitól megrongálódott temp­lom helyreállítása 1967-ben, to­rony felújításával kezdődött, majd a templom külső-belső homlokzatának restaurálása kö­vetkezett. Közben a festett fa­mennyezetet lebontották, Bu­dapesten korszerű eljárással ke­zelték. tartósították a festést, majd visszaépitették. A falakat osztrák szabadalom felhaszná­lásával szigetelték. A kivül-beliil megújult mű­emléktemplomot a közelmúlt­ban ünnepélyesen átadták ren­deltetésének. hatására a megyében kialakult uj városokban az elmúlt két és fél évtizedben nagy arányban nö­vekedett a népesség száma. (1949-ben a lakosság harminc­kilenc százaléka, jelenleg kö­rülbelül ötven százaléka él a vá­rosokban.) A megye mai területe az ötve­nes években alakult ki. Uj váro­sok születtek: Tatabánya, Tata, Oroszlány. A hatvanas években Esztergom fejlődése erőteljes lendületet vett. Ipara — különö­sen a gépgyártás és műszeripar — fejlődött. Az iparosítás során Dorog. Tokod, Nyergesujvalu körzetében az ország egyik komplex iparvidéke alakult ki. A megye gazdasági jellegét elsősorban a bányászat, és az erre települt energiaigényes alap­­anyaggyártó ipar határozza meg. Komárom megye iparának jelen­tős szerepe van az ország gaz­dasági életében. A megye az ország barnaszén termelésének harminc százalékát adja. A szén­­bányászatra jelentős erőművek (Tatabánya, Dorog, Oroszlány), továbbá vegyipar, kátrány- és karbidgyár (Tatabánya, Dorog), valamint alumíniumkohászat (Tatabánya) épültek. A „vörös márványának nevezett mészkő (Siittő), a cement- és mészmű­vek (Tatabánya, Lábatlan, Do­rog), az eternitgyár (Lábatlan) az építőipart látja el nyersanyag­gal. Lábatlanon épült Közép- Európa egyik legkorszerűbben felszerelt papírgyára. Tokodon üveggyár, Almásfüzitőn és Szőnyben kőolajfinomitó talál­ható. Az almásfiizitői timföld­gyár egyike a legnagyobbaknak Közép-Európában. A megye könnyűiparából a bőr-, cipő (Tata), a lenfonóipar (Komá­rom), továbbá a malomipar (komárom) és a cukorgyártás (Ács) jelentős. Harminc-negyven évvel ezelőtt még a szántóföld felén, ma már alig egyharmadán termelnek kalászosokat, ugyanakkor a ku­korica vetésterülete csaknem megkétszereződött. A lejtős hegyoldalakon szőlő- és gyü­mölcstermesztés folyik. Neveze­tes borvidék: Neszmély és Bár­sonyos környéke. Az állatte­nyésztés terén a sertés-, a szar­vasmarha- és a lótenyésztés je­lentős, az utóbbiról külföldön is jól ismert Bábolna törzstenyé­szete. A lakosság életkörülményeit szinte elsődlegesen meghatározó lakáshelyzet óriási változáson ment keresztül. A lakásállomány növekedése 1949-től legmaga­sabb volt az ország megyéi kö­zött. Sajnos, bányaművelés mi­att szanálni is sokat kell. A la­kásépítés főleg a városokban volt nagyobb és jóval meghaladta az országos szintet. Az állami épít­kezések mellett igen jelentős és évről évre fokozódik a magáne­rőből történő építkezés. TOPAZ LAKODALOM KEVERMES. Békés megye — Meg a múlt században esküdött hűséget Bán István és Balog Má­ria. Advent első vasárnapján a kevermesi templom oltára előtt 75. házassági évfordulójukon megújították esküjüket. Körül­vette őket a család: gyermekek, unokák, a dédunokákból tizen­hét, de amint elmondták, már két ükunoka is van. István bácsi, a volt községgaz­da korához képest friss járású. Egyedül rendezte el az ünnepsé­get. Önálló gazda 5 most is. Melyik gyerekével él? — Magunk vagyunk az asz­­szonnyal, ellátjuk magunkat. A kertet is én ásom. Mindketten a 97-ik esztendőt tapossuk. Szép lassan eldolgozgatunk. Idevalósi lányom vasárnap a mise után benéz, van-e szükségünk vala­mire. Mi a bánata? — Fáj, hogy néha kinevetnek a fiatalok. Az egyik nap fekete cérnáért mentem a boltba. Fehér papírba volt csomagolva. Oda­szólok a kiszolgálónak: feketét kértem. Fekete az, csak fehérbe van csomagolva — mondja nevetve. Aztán mindenki neve­tett. Nem tudom, 97 éves koruk­ban majd jobban látnak-e ná­lam... Mit csinál legszívesebben? — Délután kártyázgatok. Hár­­man-négyen belátogatnak hoz­zám. Nagyokat nevetünk, ahogy a lap jár... Este meg imádko­zom, sokat. Kézzel irt, megkopott köny­vecskét húz elő kabátja zsebéből és kéri: olvassak belőle. Szarka­­lábas betűkkel irt imádságokat látok összegyűjtve az első világ­háború idejéből, amikor István bácsi frontszolgálatos volt, a közeli évekig. Kifejező, költői imádságok ezek. Olvasás közben egyiket-másikat elhibázom. Ö azonnal kijavít. Az egész könyvet kívülről tudja. Aztán hozzászól a múlt vasárnapi prédikációmhoz. Mi a kérése? — Hogy szép legyen a másnapi beszéde... A topázmenyegzős áldás után úgy vezetem ki a két öreget a templomból, mint a fiatal háza­sokat. Könnyező sorfal bókol. A „vőlegény” és a „menyasszony” erősen kapaszkodnak a karom­ba. Nem csupán gyámolitást kérnek. Istenhez, egyházhoz ka-ÓHAZAI SZÍNFOLTOK Cigányszinpad Zalaegerszegen ZALAEGERSZEG, Zala megye — Horváth István segéd­munkás, ifjabb Székely József alkalmi munkás. Vajda Anna háztartásbeli. Kolompár Mária takaritónő, Dömötör Zoltán hivatalsegéd, Horváth Dezső segédmunkás, Kolompár József tanuló — sorjáznak egymás után a nevek a zalaegerszegi Ifjúsági Ház cigányszinpadának munka­naplójában. s e színpad har­minckét tagja be nem vallott iz­galommal várja első előadása közönségét. Bemelegítenek ép­pen, hisz a mozgáshoz, a tánchoz laza izom szükségelte­tik. A Kali jag (Fekete láng) című műsor próbájára már nincs idő. a közönség — lévén öt óra — bebocsátásért türelmet­lenkedik. Zsuzsi rekedtes, szép mély hangján énekel — természetesen produkció, melynek irodalmi keretet Bari Károly versei adnak. Az idősekből, de főként fiatalokból álló társaság műso­rából természetesség árad: ősi szokások elevenednek meg, cso­dálatos dalok, talpalávaló nóták csendülnek fel. A legőszintébben talán akkor, amikor táncukat ropják, amibe az idők folyamán magyar, illetve modern táncmo­­tivumok is keveredtek. Önfe­­ledtségükért, üde bájukért nem­egyszer nyiltszini tapsot kapnak, s mi tagadás, ez még feszélyezi őket, bár látszik az arcokon: jólesik nekik. Hasonló a siker a második előadáson is, a cigány és a magyar közönségnek egya­ránt tetszik a bemutatkozás. Editnek, a szólóénekesnek még szegfűt is dobnak fel a színpad­ra. Mi eleinte arra gondoltunk, a cigányul. „Nincsen olyan kis­lány. kiben hiba nincsen. Benned is van hiba: fekete a sze­­szemed” — dalol azért egy szakaszt magyarul is. Integetve búcsúzik, s a függöny előtt ott áll a villogó szemű, szépséges Anna és testvérbátyja. Dezső. Szinte i­­rigylcsre méltó szép kiejtéssel e­­redeti. ősi cigányballadát szaval­nak. „Elaltat a bánat, betakar az álom. fekete nap után, fekete az álom” — jósolja az asszony, s valóban: menekülőben vannak, amikor feltűnnek a csendőrök. „Jönnek bizony, jönnek, éppen ketten vannak — feleli urának az asszony, — ...hideg láncot hoznak, aki gyilkolt, annak.” A félj bosszút esküdik: „Féljed a jó Istent, kedves feleségem, ha kiszabadulok, leszámolok vé­led.” bemutatkozásból nem lesz sem­mi. mert hogy nem érdeklődnek majd — mondja Székely Edit. — Az biztos, hogy ilyen sikerre nem számítottunk — fűzi hozzá Horváth Anna. s mindketten ki­pirultam de elégedetten moso­lyognak. Székely Józsefné. a színpad Julcsája 44 éves. háztartásbeli: — Hogy miért alakítottuk ezt a cigányszinpadot? Tulajdonkép­pen azt akarjuk, hogy ne éljünk úgy. mint teszem azt, harminc évvel ezelőtt, ne legyen mindig ez az elmaradottság. — Nem akarunk mi művészek lenni — mondja Horváth Dezső —. csupán a cigányság érzéseit, gondolatait szeretnénk színpad­ra vinni, nézőinknek a cigány­­kulturát akarjuk bemutatni. S máris kezdődik a tényleges Csapó Ida paszkodásuknak is a jele ez. _____________Kevermesi József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom