Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-30 / 5. szám
17. oldal ÍUDAI KÉPESLAP Mátyás malma, Gül Baba türbéje és a Lukács-fürdő Budapest, 1975. január hó... A sétáló pár Budán, az 1800-as évek közepén még láthatta a romantikus képet: a négytornyu Császármalmot, előtte a kis falúdat, a vízben úszkáló kacsákat. Az utókornak néhány metszet üzen a tájról, a mai Lukácsfürdő környékéről. Egy rajz 1864-ben a Vasárnapi Újság hasábjain mutatja be a Császármalmot. Az épülettömb a Duna felé nyitott volt; még régebbi képen kicsiny épület látható mellette: Gül Baba türbéje... Dr. Zolnay László, a Budapesti Történelmi Muzeum kutató régésze, mint mondja, a Lukácsfürdő hűséges vendége. Az emeleti napozóból már régebben felfigyelt egy kőből rakott falmaradványra. Eszébe jutottak a környéket ábrázoló régi rajzok... — A meredek hegyoldalon, a Lukács-fürdő hajdani szállodája, a Frankel Leó utca 46. számú ház felett húzódik ez a fal — mondja dr. Zolnay László. — Munkatársammal, Tóth Attilával elhatároztuk, hogy megnézzük a romot. Nyaktörő utón jutottunk el a fürdőteraszról látott kövekhez. Nagy volt a meglepetés: harminc méter hoszszan, helyenként két, két és fél méter magasan, kétségtelenül középkori falszövetű nagy épület keleti zárófalát találtuk meg. Oldalát máig három támpillér erősiti. Mi lehet ez a rom? Erre talált utalást a régész Kubinyi Andrásnak a Felhéviz múltját feldolgozó tanulmányában: „...nagyjából pontosan meg tudjuk határozni az ispotály helyét. Az adatok egybehangzóan a hévizfőnél, a Málomtó felett, ott, ahol a meleg vizek előtörnek, helyezik el. Ezek szerint csak a Malomtó oldalában épülhetett fel, részben a hegyoldalra támaszkodva.” — Gondosan megvizsgáltam a régi metszetet — mondja a virít a gólyahír KISKUNHALAS, Bács-Kiskun megye — A meleg januári napfény megbontotta a - természet rendjét a Kiskunság vidékén. A homoki erdőben megjelent a barka, s a mocsaras réteken virít a gólyahir. A szokatlan időjárás nyugtalanítja az állatvilágot is: fészkel a balkáni gerle, s megszólalt a széncinege. Az összes szokatlan jelenségek közül az a legpéldátlanabb, hogy a déli napon a mocsári békák is sütkéreznek. kutató —; s azon jól látszik Gül Baba türbéje, a Malomtó, az akkor még négy saroktornyos várként jelzett mai Lukács-fürdő, ettől északabbra a Császárfürdő területén máig álló törökfürdő. S látszik Gül Baba türbéje és a Malomtó közötti részen — pontosan ott, ahol a most megtalált és hitelesített középkori rom van — egy hatalmas romterület. A metszeten jól lehet látni egy hosszú épületet a hegy lejtője felé — ennek a keleti oldalát találtuk meg most. A házhoz a rajzon két nagyobb, akkor még emeletmagasságban álló rom, valószínűleg az 1330-ban épített Szentlélektemplom csatlakozik. A törökök ezt derviskolostorrá alakították át. Ebből következtetve ez az épület lehetett Gül Baba otthona. Régmúlt időben Alhéviznek a gellérthegyi gyógyforrásokat, felhéviznek a mai Lukács- és Császárfürdő vidékét nevezték. Hires volt a felhévizi Szentlélekről nevezett ispotály: templom, szegényház, kórház és fürdő. — A XV. században a Szentlélek ispotályt Budavárosa gondozta. Ezt a régészeti objektumot is a Lukács-fürdő környékén kell keresnünk. De volt ezen a tájon még egy nagy épület, a négy saroktornyos erődítmény; alighanem Mátyás király felhévizi vashámorával és puskapormalmával azonos. Kubinyi kutatásaiból vált világossá, hogy ez a felhévizi erőd nem török kori építmény, hanem Budapest első gyárnak nevezhető intézménye: Mátyás király vashámora. így jutottak el a Lukács-fürdő addig ismeretlen múltjához, elődjéhez. A régi Császármalmot ábrázoló képen a malom mellett facsatorna is látható, amely magasított dombra vezet, s szabadtéri fürdőt vesz körül. — Buda és Pest egyesítésének idején készült a metszetsorozat utolsó képe. Akkor még mind a négy torony állt, a képen belátni a nyugati szárnyba. A földszinten és az emeleten félkörives árkádok a pihenő fürdőzőknek: a hajdani királyi lőporörlő malom — a török időben Arszlán pasa puskapormalma — ekkor már fürdő. Az épületen 1865-ben Kimnach Vilmos csak kisebb átalakításokat végzett. Húsz évre rá ütött a Császármalom végórája. Palotai Fülöp, a Lukácsfürdő megalapítója lebontotta az akkor már több mint háromszázados épületet, helyén emeltette a mai fürdőt. A Lukács-fürdő tulajdonosa tehát az egyik legszebb középkori épületet semmisítette meg. De feljegyezték, hogy a régi Császármalom egyik oldaltornyának megkegyelmezett a bontócsákány. A régi Írás szerint e torony földszinti részét meghagyták, s benne az uj épület egyik fürdőmedencéjét helyezték el. S ekkor eltűnt a keletebbre álló szabadtéri fürdő, amelyről feljegyezték: a Császármalom udvarán működött, ,,... felette csekély számú kádjai leginkább a vidékről érkező földmivelők által szoktak gyógyul használ-ÖHAZAI ARCOK A KAPTAFÁS PÁPA, Veszprém megye — A helyszín Pápa, Berta Kálmán kaptafakészitő üzeme. Több mint száz éve, 1870-ben alapította ezt az üzemet a nagyapa, idősebb Berta Márton, az akkori idők nagy szaktudású kaptafása. A mesterséget ma az unoka, Berta Kálmán folytatja. Ahogy mondja, kb. 4-500 éve már készítettek kézzel faragott kaptafákat. A mesterség gyökerei a Német-Alföldre vezethetők viszsza. A nagypapa Weimarban tanult. Itthon bognárként dolgozott, 1830-ban ment ki világot látni, mint az akkori mesterlegények legtöbbje. „Mikor hazagyütt, azt mondta, megtanítalak benneteket kaptafát készíteni.” A legjobb alapanyag a gyertyán, a bükk, az éger és a hársfa. Ezt feldarabolják, pajtában kiszárítják (ma már kigőzölik). A fa két végét leviaszolják, így válik megmunkálhatóvá. A darabokat előnagyolják, vonyókéssel, baltával. (Ma ez annyiban modernebb, hogy gépi fűrész alatt, szabadkézi vezetéssel alakítják ki a nyers formát.) Erről a mintadarabról durva, illetve finom „kopirozással”. lemásolják az elkészült kaptafamintát.' Azután a befogócsapokat levágják, csiszolják, fényezik és tulajdonképpen kész a kaptafa. Az országban ma három kaptafakészitő működik. A legrégibb hagyományokkal rendelkező műhely Berta Kálmáné. Büszkén meséli, hogy nagyapja, apja is ezt a mesterséget űzte és az utánpótlás is megvan. Fiai közül a kisebb már ma is le-lejár a műhelybe és ezt a szakmát szeretné folytatni. — Van ennek a szakmának ma még létjogosultsága, jövője? — Nézze, ma a gyári termelés nem tud speciális méreteket A letűnt idők kutatója a jelenre, s a jövőre is gondol: — Most, amikor hire jár, hogy az immár újra ódon Lukács-fürdő átépítése a tervezés stádiumába jutott, kötelességünk idejében felhívni a figyelmet, ne ismételjük meg Palotai Fülöp kilencven esztendő előtti barbárságát. Ne semmisítsük meg a Lukács-fürdő alapfalaiban rejtező Mátyáskori lőportörő utolsó maradványait. Nagy történeti értékeket menthetünk meg. S milyen szép lenne a Lukács tervezett modern köntöse alatt itt-ott felvillantani a középkori épület falainak egyegy részletét! ba önteni. A megrendelők cipészszövetkezetek, gyárak és privát emberek is. — Ide figyeljen, én az anatómiát is megtanultam. Hogy tudjak ortopédcipőhöz is kaptafát csinálni. Tudom milyen a dongaláb, lóláb. Hasraütéssel ezt nem lehet megcsinálni. Ma már Berta Kálmán is „gépesített”, de azért még használja a baltát és a régi nyesőkést. Megszállottja hivatásának. — Tudja, büszke vagyok, mert nincs konkurrenciám, hozzám, külföldről is jönnek. Az országban kaptafában én vagyok a bajnok. Szebeni András Jubileum TÁPIÓBICSKE, Pest Megye — Jubileumra készül Tápióbicske. A jövő évben ünnepük a község fennállásának 700. évfordulóját, s megemlékeznek az 1848- as szabadságharc egyik jelentős győzelméről, a tápióbicskei csatáról. Az évfordulókra ünnepségsorozattal készülnek. Kiállításokat, kulturális eseményeket rendeznek, s könyvben megjelentetik a község történetét. A már készülő monográfia ismerteti többek között, hogy Tápióbicske 'erülete már több ezer évvel ezelőtt lakott hely volt. A ZRÍNYI-VÁR VÉDETT SZIGETVÁR, Baranya megye — A szigetvári Zrinyi-vár környékét védetté nyilvánították. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség már korábban műemléki környezetté nyilvánította a várat övező területet és ezt egészítette most ki a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának természetvédelmi határozata. Ez utóbbi a város gyors ütemű fejlődése, terjeszkedése miatt vált szükségessé. Rekonstrukciós tervet dolgoznak ki amelynek megvalósítására 1975-től évente 50 ezer forintöt fordítanak.. Hortobágyi körszin DEBRECEN — Rövidesen fölépül a csárdával szemközti területen a hortobágyi körszin. A negyven méter átmérőjű, kör alakú épületben színes felvételeken, tablókon, eredeti kiállítási anyagon mutatják be a puszta történetét, és mai életét. Állandó dia-filmvetitések segítik majd az idegeneket a puszta értékeinek megismerésében. SPORTKÖZPONT A VÁROSLIGETBEN BUDAPEST — A Nemzetközi Vásár elköltözése lehetővé teszi, hogy a Városligetben a megmaradó pavilonok átépítésével sportközpontot létesítsenek. A VII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága elé terjesztett tanulmányterv szerint a ligeti sportközpont építési költségei 40-42 millió forintra becsülhetők. Terveznek egy 30 méter átmérőjű tornacsarnokot, egy 1056 négyzetméter alapterületű nagy, s 16 más tornatermet. Természetesen megjelelő számú öltözőt, valamint hőközpontot is építenek. Környékén szabadtéri s por tpál yák leszne k. A végrehajtó bizottság megvitatta a kerületi sportlétesítmények . beszámolót. Hat kispályát terveznek: a Holló utca 5. és 9., a Nagydiófa utca 12., 24., 28., a Szövetség utca 17., s a Dob utca 101. szám alatti telkeken. A Százház utca és a Jobágy utca helyén versenysportolásra is alkalmas sporttelepet építenek. Egy kosárlabda-, egy kézilabda- és két röplabdapályát. A munkálatok már megkezdődtek. Az építést akadályozza, hogy a területen egy magántulajdonban levő házat még nem bontottak le. A VII. kerületi Tanács Budakeszin — 2000 négyszögöl területre — ifjúsági tábort tervez. A terület megvételéről most tárgyalnak a községi tanáccsal. Az uj ifjúsági tábor enyhítené a Vörös Hadsereg utjai tábor zsúfoltságát. PÁRTOLJA HIRDETŐINKET! n>-’ _______________ Sziklai Julia készíteni. Akármilyen világ is lesz, kaptafát nem lehet kokillá-I
