Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

1975-06-12 / 24. szám

8. oldal MAGYAR HÍRADÓ SZIKLAY ANDOR: MAGYAR LÁBNYOMOK.• • „Soha nem meresztettem volna Excellenciádnak udvariamon alázatos levelemmel, ha ez mostani változások nem bátorítottak volna. Jól tudja Nagy jó Uram, hogy már régen Hazámbul kirekesztve majd hogy harminc esztendeje bujdosóvá lettem...” A több. mint két évszázad távolságából igy idehang­­zó felszólalás a legmagasabb katonai rang viselőjétől való, amit magyar ember idegenben valaha is elért. Bizonyos vele kapcsolatos okmányok és tárgyak porlepte ösvényére francia kolléga révén jutottam néhány évvel ezelőtt, amikor a berlini U.S. Mission keletnémet osztályát vezettem. Sokan emlékezhetnek még arra, hogy az agg hadas­­tyán, aki összeomlott hazája vezetését Hitler kegyéből 1940-ben átvette s akit aztán valamikori tanítványa, DeGaulle. kiméit meg a halálbüntetéstől, igy kezdte első beszédét: ..Nous. Pétain, Maréchal de France...” — ..Mi. Pétain, Franciaország marsallja...” Azt a többesszámot alkalmazta önmagára, amely egyébként csak a római pápának, császároknak, királyoknak és az alexandriai kopt pátriárkának adatik meg a ha­gyományos etikett alapján. A fentebb idézett levél­­részlet magyar Írója is igényelhette, mert ő is Francia­­ország marsallja volt, méghozzá a Szent Lajos Rend egyenesen parancsnoki keresztjével, amelynek okából XV. Lajostól kijárt neki a ..kedves rokon" megszó­lítás Nagy francia volt. nagy magyar — és nagy magyar fia: azé a bus nóta szerinti ,,Nagy Bercsényi Miklós"-é, aki ..sirdogált magába” és Rákóczival ment száműzetésbe. Bercsényi László 22 éves volt, amikor francia földre került, apjának egy párisi barátjához. Katona lett és fényes pályafutása végén, a legmagasabb lépcsőfok­ról. még egyet akart lépni: magyar földre. Eperjesen született. Amint értesült III. Károly osztrák császár haláláról, sietve irt gróf Pálffy János nádornak, hogy az utódlás körüli sürgés-forgásban az valahogy soronkiviil, vagy önmaga, intézkedhessék kegyelem kieszközléséről. Folytatva a fentebbi idézetet: ..Ha hogy ezen szerencsétlenségemben lehetne ta­lálni valamely vigaszt, talán én kevesebbet panasz­kodhatni az többi közt. Magas rangommal itten Frantzia .országban s méghozzá édes magam nemzetem regimentjének is, a Királyi Huszárságnak, főkapitánya lévén, alkalmatos pensióm van az itt való Udvartól.” (Bercsényi László a „Hussards Royaux” magyarokból szervezett ezredének alapitója volt.) ..De az szivem s vérem magyar, holtig vonszol édes Hazám felé, szüntelen azt óhajtom. Folyamodom egész alázatosan, s bizodalommal, hogy emlékezzék meg rólam ezen mostani változásban, tédjen velem jót. ha lehet, ne vesse meg kérésemet. Nyughatatlan­­sággal várom Excellenciád tanácsját s parancso­latját. Gróf Bercsényi László, Luneville.” Az aláíráshoz biggyesztett „Luneville” helységnév­ből indulva ki. esetleges helyi nyomok kerestetésére kértem berlini ..opposite number”-emet, Thiollier-t. Néhány hónap múlva olyan igazán francia gesztussal vetett íróasztalomra egy jegyzethalmazt, mint Balzac Rassignac-ja egy halom magas névértékű zsetont a já­tékbarlang zöld asztalára. A Nancy-Páris vasútvonaltól 5 km-re, Meaux püspöki székhelytől 25 km-re fekszik Luzancy község, a Marne völgyében. Ott vett Bercsényi birtokot és kastélyt l725-ben. 36 éves korában. Torchet plébános feljegyezte, hogy az ..officier hongrois” a közeli Thionville-beli fogadóban szállt meg az alku idején s ott megtetszett neki a szobalány. Anne Wiet: feleségül vette és 1926 május 11-én a plébános keresztelte meg ..Lazlo nevű fiukat. A Bercsényi által XV. Lajos különleges engedélyével alapított huszárezredben a hadiszállási adjutáns bi­zonyos ..De Totte" volt — Tóth András. Fontos és érdekes magyar fonal innen — Amerika felé. Tóth lánya a konstantinápolyi francia követ felesége lett: gróf Vergcnncs. a férj. az a későbbi külügyminiszter, aki Beaumarchais titkos akcióin át támogatta az ame-ÉDES ANYANYELVŰNK GONDOLATOK A MAGYAR NYELVRŐL Csak magyar szavak alkotják a magyar nyelvet? Furcsa kérdés. S a felelet talán még furcsább. Nyilván senki sem kételkedik abban, hogy a magyar nyelv leg­ősibb magva a finnugor szókészlet. Több ezer éves szavak ezek: hold. kéz, fej, hal. anya. ég stb. De ez csupán ezer szó. Honnan kaptuk a többi szavunkat? A történelem állandóan fejleszti a világ népeinek a kapcsolatait, s ezek a kapcsolatok mindig gazdago­dással járnak. nemcsak anyagi, kereskedelmi, hanem szellemi, műveltségi gyarapodással is. A honfoglalás előtti időszakot, amikor a magyarság különböző török törzsekkel állt kapcsolatban, számos török eredetű szó őrzi. hiszen akkor az életmódunk jelentősen változott, módosult. Az. uj ismeretekre csak török szavaink voltak. Búza. árpa, szőlő. bika. disznó, kecske stb. Ki mondhatja ezekre a szavakra, hogy nem szerves elemei a magyar nyelvnek? A honfoglalás korából származik sok szláv jöve­vényszavunk: az itt lakó szláv népektől tanult intézmények és tisztségek nevei. Apát. barát, király, megye stb. Az egyház tevékenységével megszaporod­tak a latin szavak is a magyar nyelvben: kórus, orgona, iskola, kréta, tábla, diák stb. Ki akarná kia­­kolbólitani ezeket a szavakat a magyar nyelvből? Még akkor is. ha egy-egy fogalom ma már csak történelmi emlék? A német nyelv rengeteg szava is ..polgárjogot” nyert nyelvünkben. A folyamat már a kalandozások korában elkezdődött s folytatódott évszázadokon át. jelezve azokat a művelődési kapcsolatokat és hatásokat, amelyek révén a magyar nyelv, a magyar­ság lépést tartott a történelmi fejlődéssel, a múlt szá­zadban például a polgárosodással. Ostrom, mordály, céh. kontár, frakk, paróka, púder stb. Hogyan hangzott a kérdésünk? Csak magyar szavak alkotják a magyar nyelvet? De hát hol vonhatjuk meg a határt az ..idegen" és a ..magyar" szó között: Kül­földiül élő honfitáraink aggódó szeretettel figyelik a magyar nyelvet, amely magától értetődően köti őket össze Magyarországgal. Sok levelet kaptunk már ebben a tárgykörben. Sokan kifogásolják a sok idegen szó használatát — még a Magyar Hírekben is. Akik évek óta távol élnek hazájuktól, érthetően mélyen át­érzik az anyanyelv ápolásának, a szép magyar nyelv megőrzésének a szükségét. Ám nyilvánvaló, hogy nem önthetjük ki a fürdővízzel a gyereket is: az idegen szó sokszor nemcsak hogy megengedhető, hanem szükséges is. A különböző témák, tárgykörök meg­szabják a szóhasználatot. Például filozófiai tanulmányokban lépten-nyomon találkozhatunk olyan ..idegen" szavakkal, mint konkrét, absztrakt, dialektika, ideológia, sőt: filozó­rikai forradalmat, majd aláírta Benjamin Franklin­nal a francia-amerikai szövetséget PT-ban. így tehát ennek a kiemelkedő történelmi személyiségnek magyar huszár volt az apósa... (Tóth András fia. Ferenc, mint 195'’-beli ..Daring Diplomacy" c. köny­­\em adatkutatása során véletlenül megtudtam, a Dar­danellák erődítményeinek tervezője, majd kivitelező főlek gyelöje lett.) Bercsényi ezredében 7 olyan magyar huszártiszt volt. aki hősiessége jutalmául megkapta a Szent Lajos Rend lovagkeresztjét. Régesrég elhalványult, késői ■■ dvözletet érdemlő neveik: Palugyay Gábor. Csengery Kováts Márton. Bosnvák Ferenc. Fogarassy Tivadar. Sark: zy Lőrinc. Rádav János és Horváth István (aki (Folyt, a 11. oldalon) fia. Felesleges és sziszifuszi munka lenne elvetni ezeket a szavakat és uj. ..magyar" szavakat kitalálni. A múlt századi nyelvújítási hév létrehozta például az éleny. görcb és más. ma már elfeledett tudományos szavakat. Ezeknek ma már legfeljebb korfestő stilus értékük van. De ne tudományos, filozófiai példát vegyünk, hanem hétköznapit. Ha egy budapesti lakos egy napját le akarjuk Írni. nem boldogulunk ..idegen" szavak nélkül. Taxi (és nem: géperejű bérkocsi), telefon (és nem: távbeszélő), televízió, sőt tévé (és nem távolbalátó vevőkészülék). Folytathatnánk a sort. Minden nyelv tele van ..idegen szavakkal". És ez természetes, ez jelzi az. életképességüket. A nyelv addig él. addig eleven, amig képes és mer kölcsönözn más nyelvekből, s aztán ezeket a szavakat magába ö­­leli. befogadja. Magáénak tekinti. Édesgyermekének. Hozzá igazítva a nyelv általános törvényeihez és szelleméhez. A magyar nyelv is éppen azzal bizonyítja életrevalóságát és erejét, ha a világ más népeinek az eredményeit — anyagiakat és muveltségbelieket — elfogadja és saját életére alkalmazza. Ne féljünk az. idegen szavaktól. Inkább igényesen válogassunk közöttük, s csak akkor használjuk őket, ha a magyar nyelv nem alkotott rá megfelelő uj szót. Az idegen szavak veszélyénél vagy vélt veszélyénél sokkal inkább kell ügyelnünk a nyelv szerkezetére, a szellemére. Apostol András S’Z’E'M T*t A rendőrség és fiatalkoriak bíróságának tagjai kife­jezték azt a véleményüket, hogy a fiatalkorúak mind jobban arra számítanak, hogy a büntetést ki lehet bír­ni. Éppen ezért emelkedik a fiatalkorúak által elköve­tett erőszakos cselekmények aránya. Ehhez természe­tesen az is hozzájárul, hogy sok fiatal nem részesül szülői oktatásban. Természetesen, a bűnüldöző szervek nem azt kívánják, hogy újból hozzák vissza a nádpálcát, de végre már itt az ideje annak, hogy szigorúbban bán­janak a fiatalkorú bűnözőkkel. Eddig már nagyon sokat írtak és prédikáltak a gyer­mekek jogairól, de végre arról is kellene beszélni, hogy a gyermekeknek a felnőttekkel egyenlő a felelős­ségük közösségük békéjének és biztonságának kérdésében. Ugyanis, ha ezeket a feladatokat elha­nyagolják. akkor ennek következményei kiterjednek az egész társadalomra. Itt van annak is az ideje, hogy a szülők a talpukra álljanak, és figyelmeztessék gyermekeiket, amikor az erkölcsi alapelvekkel szembeni tiszteletlenségüket ta­pasztaljak. Csak igy lehetséges a társadalom ésszerű harmóniáját megőrizni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom