Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-15 / 20. szám
M \<;y \k híradó 15. oldal 1UVASZ, KOMONDOR, PULI lila: HALMI DEZSŐ A kínai boxer-láz.adás idején Ponsten porosz így. német diplomata, kormánya részéről Kínába kikúldve. Ebben az időben. 70-80 évvel ezelőtt. az ti és német kormányok nagy klödést mutattak Kina iránt, ielezhctöcn egy oly nagy piacot tak biztosítani, melynek felképessége hosszú időre elcgsélett volna ipari termékeik lyezésérc. A lázadás idején egyáltalában volt biztosítva a külföldiek tessége. Ponsten őrnagy Tibet felé ekéit, mert a nagy kikötők- és városok vidéke vég- i veszélyes volt. Tibet befogadta a menekülteket ousten két évig. mint önkéntes száműzött élt egy ;i kolostorban. Az 1920-as évek vége felé. mint vendég került inkba és megtekintette a Hortobágyot is. Itt megdve látta azt a sok hasonlatosságot, melyeket ti tartózkodása alatt tapasztalt és feljegyzett. Elmesélte, hogy szobatársát, ki szerzetes volt irká"-nak hívták. Ez a madárfaj Tibetben is is. de ugyancsak használják családnévnek is. t nálunk. Olyan kutyafajtákkal találkozott. Iveket a tibeti pásztorok épp úgy a nyáj. gulya lésére használnak, mint a hortobágyi társaik. A ák fajta szerinti nevei. ..puli". ..kuvasz". Ha az t munkaközben balra akarják fordítani, akkor a lé" szót használják, alkalmazzák parancsként, valaki látta a magyar parasztot szántani, latta. amint ..csálé" szót kiált az ökrök felé. hogy balra forduljanak. Sok esetben tapasztaltam, hogy terelőkutyáink ’vei és alkalmazásukkal nem egészen vagyunk than. Én magam is azt gondoltam, hogy a ondor testalkatra nagyobb, mint a kuvasz, pedig n fordítva van. A kuvasz a legnagyobb, legerősebb magyar torkutya, mely gulya-, ménes őrzésénél nélkülözcfeíi. Még a múlt század közepe táján is bőven volt ható az alföldeken, azonban rövidebb szőrzete * szívesen alkalmazták hegyvidékeinken, hol telmeghonosodott. Nem egy esetben veszi fel a ot a támadó farkasokkal, sőt két-három kuvasz a /ével is hatásosan szembeszáll. Magasság 65 n felül van. színe fehér, komondor az alföldek kutyája, hosszú szőrzete .. mely minden faágnak, bozótnak természetes szkodó. nem alkalmas hegyvidéki használatra, 'földi pásztoremberek nélkülözhetetlen munkaa gulya-, ménes-, nyáj őrzésére, terelésére hasz- I;. Magasság 60-65.cm színe fehér. Legismertebb a puli. leghűségesebb társa ixuak. juhásznak és kondásnak. Ménesnél nem használható, mert kisebb termeténél fogva a nem félnek tőle. Nem egy esetben a terelő puli i a rövidebbet. amikor a száguldó, szilaj ló. egy jó zott rúgással küldte másvilágra, a farkába csimvodó pulit. Magassága 25-50 cm. között van. ' a fekete-, fehér, szürke-, barna. Értelmi ■si ge a legfejlettebb nemcsak a hazai, de a m fellelhető összes kutyafajták között, magyar pásztorok néhány vezényszava: ..Erigy lé". ..Emeerc". ..Jól van mán". ..Erigy az. eleha a juhász az anyajuhot lefogatja a pulival-,, ha a/ nem akarja bárányát szoptatni. A puli az anyát az. eikeritett karám egyik sarkába szorítja s mikor az. félelmében mozdulni nem mer. az éhes bárány nyomban szopni kezd. A puli ennél a munkánál nem ugat és nem ugathat, hogy a bárányt el ne riassza. \ puli bátran száll szembe a megvadult bikával. Kiss Miklós elbeszélése szerint, látta, amint két puli lefogta a szilaj bikát. Az egyik az. orrába, a másik a serotumába kapaszkodott s a bika úgy megállt, mintha egy szobor lett volna. Még meg kell emlékeznünk a pumiról. mely testalkatban és vérmérsékletben eltér a pulitól. Nyugatról származott hozzánk, a francia ..chién de Berger". ..Brie" fajták és a puli kereszteződéséből vált magyar pásztorkutyává. MÁTYÁS KOVÁCS (Folyt, a 14. oldalról) asztalon. Eredj asszony, a kocsmába, kérjél egy kancsó kadart, majd megadom az árát. Elment az asszony, de üresen hozta vissza a kancsót. Azt izeni a kocsmáros, nincs több kancsó hitelbe, olyan sok van már a rováson. — Ejnye, csinálom a csinálóját. ilyen szégyent hoz a beste lelke a fejemre! — ezzel a kovácsmester lerántotta az ujjast magáról, odahajitotta az asszonynak: — Vidd el az ujjasom neki. egy kancsó bort csak megér! Az. asszonynak el kellett vinni az egyetlen ujjast: meghozta a kancsó kadart. Iszogattak hárman, mig a borból tartott, iddogáltak. daloltak, a végén úgy megkedvesedtek. a mester is. a vendég is. hogy eljárták az asszonnyal a ropogóst. Reggel elköszönt a vándor, megmondta a mesternek, hogy ő maga is kovács. Budára való. most éppen a királyi palotában van munkája. Kérte a mestert, ha egyszer felmegy Budára, szóljon be a - palotába, csak Mátyás kovács után tudakozódjon, ismerik ötét jól a palotaőrök. Elmúlt vagy három esztendő, akkor úgy fordult, hogy a kovácsmesternek fel kellett menni valamiért Budára. Nem felejtette el Mátyás kovácsot, odaballagott a királyi palota kapujába, megkérdezte a strázsát: — Itt van-e még Mátyás kovács, kérem! — Itt van. hogy ne volna, nagyon várja kigyelmedet. Mindjárt vezették is egyik grádicson fel. a másikon le. egyik aranyos szobából a másikba. Nem győzött csudálkozni a jámbor kovácsmester, hogy ilyen fénybe, pompába tartanak ott egy kovácsot, aki még őnála is szegényebb. Egyszer aztán kinyílik egy szárnyas ajtó. ott ül aranyosnál aranyosabb urak közt Mátyás király, éppen ebédelnek. A kovácsmesternek azon nyomban kiesett a kezéből a kasornva. amelyikben egy mázas szilkét tartott, a szilke összetört a márványpódimentomon. — Kérdi a király: — Mi jót hozott, mester uram? l!gy reszketett a kovács, alig tudott megszólalni: — A feleségem küldött egy kis vajat a Mátyás kovács feleségének, mert gondolta, hogy megházasodott azóta. \ puli. komondor, kuvasz ősi sumir-magyar kutyák, melyek végigkísérték őseinket Mezopotámiubbol a Kárpát-Medencébe. C R C . Thompson angol archeológus számos expedíció vezetője volt Mezopotámiába. I bbek ki /■•' tt o tárta fel ..Jármű" őskori város romjait. Az ásatások egy sumir-ékirásos agvagtáblát lio/tak napvilágra, melynek felső részeli cgv puli van ábrá/olva. \ tábla korát I hompson Kr.e. 45(H) év körül állapítja meg. Könyvében igy ir: ......a sumirságnál igen kifejlett kutya kultusszal áll összefüggésben... mert nevezik ezen állatot.......kud-da". ..kut-ta". ..puli". ..pu-li". ..ku-mund-ur". ..kilássa" szavak használatával." (Ku-niun-ur—komondor. kuassa—kuvasz.) I zek után végérvényesen cl kell fogadni, hogy a magvar pásztorkutyák többezerévesek és mar a sumiroknak-. ősmagyaroknak voltak segítőtársai. ..Őseink múltját egy kócos, kis puli is jobban tudja, mint itt száz tudós". Írja egy magyarországi pulibarát. Forrásmunkák: Anghi Csaba Géza: A magyar pásztorkutyák és külföldi rokonfajták. Természettudományi Közlöny 1036., A Puli 1%7 októberi száma. — No. köszönjük szépen! — azt mondja Mátyás király, és bemutatta a kovácsmestert a királynénak meg az. egész, csillogó-villogó főuraknak. És elmesélte, hogy vendégelte meg őt mint szegény vándorlót a kovácsmester az. ö szűk asztalánál, még az egyetlen ujjasát is zálogba tette, hogy a vendéget borral megtisztelhesse. Azután meginvitálta a kovácsmestert az asztalhoz: — Foglaljon heiyet mester uram. ahun százan esznek, a százegyedik se maradhat éhen. Megetették a legfinomabb pecsenyével, megitatták a legdrágább borral a szegény kovácsot, azt hitte szegény, csak álmodik, de azért nyelt, nagyokat derekasan. Ebéd után pedig felállította Mátyás király a kovácsmestert: — Ételt, italt megadtam, mester uram. hadd adom meg az ujjast is. amit a kocsmába küldött. Ezzel levetette a király a maga gyémántos dolmányát, feladta a kovácsmester hátára. És rácsapott a vállára: — Nézzétek, jó urak. milyen erős ember! Elbír ez még egy-két dolmányt, próbáljuk csak meg! Felkeltek az. urak a király intésére, egymás után vetették le a dolmányt, annyi volt a drágakő mind a dolmányon, mint tepertő a turóscsuszán. És addig rakták a gyönyörű dolmányokat a kovácsmesterre mig csak össze nem akart rogyni. így ment haza Buda várából a szegény kovácsmester: örök életére gazdag ember lett belőle. FALUSI ANYÁK Földs/.inü, nehéz ruhákba öltözködnek, — fiaiknak s lányaiknak ulravalóul a napot babusgatják, — és a szemük könnyező csillag. Mozdulatukban tegnapi alázat s kapához szokott hajlongások. — Lélegző, szabad, táblás mezőinken láthatatlan gyökerű virágok. — Kötényükkel törlik le verejtékük — és szemükből a sűrű könnyet, mikor városi fiaik, leányaik bucsuzásnál visszaköszönnek. I Fazekas Lajos
