Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-08 / 19. szám
16. oldal MAGYAR HÍRADÓ ERDÉLYI RIPORT KOLOZSVÁRI KÉPESLAPOK Van Nagy István önéletrajzi regényének első kötetében egy nagyon megható, költőien szép rálátás a szülővárosra, azaz hát előbb egy ismeretlen, fehér tóra, melyből csak lassan-lassan emelkednek ki a tornyok és házgerincek. Elkeseredett kis asztalosinas indult el gyalog Enyedről, szökve-futva megaláztatásai elől, s a Feleki tetőről pillantja meg rémületére a ködtengert. A tó apadni kezd, s a kisfiú boldogan felujjong. Ma igy emlékezik az élményre: ,,Azt hittem, orditás szakadt ki a torkomon, és a saját hangomat hallom, pedig csak a szivem vert hevesebben. Kolozsvár. de hisz ez Kolozsvár! Vitt már a lábam megint, vitt, vitt lefelé, az apadó ködtó mély fenekére.” Ma ugyanerről a helyről egy vándor kisfiú s bárki más egészen más körrajzot láthat kiemelkeni a Számos-völgy évszakonként változó színeiből. Jobbra, a Palocsay-kert alatt, a Györgyfalvi negyed egymásba toriadó betontömbjei, balra az uj ‘ Monostor fehér betonrengetege, s szemben vele, az Idáig tátongó Törökvágás előtt, a Grigorescu negyed toronyblokkjai és pengeházai. Ebben a betonfoglalatban dobog mint szív, zajong és harangoz a régi kincses város. Meg kell szoknunk, hogy az általános társadalmi fejlődés, az igények és az életszínvonal emelkedése s a mindezek alapjául szolgáló gyors ütemű iparosodás beírja a maga uj körvonalait a tájba, s ami nekünk uj, az utódainknak épp olyan természetes lesz. úgy értem, természetbeli valóság; mint ahogyan mi készen kaptunk egy már falaitól és őrtornyaitól megfosztott, a Hóstát felé elterpeszkedő, gyáraival füstölgő. század eleji Kolozsvárt. S a betonsziluett — az ablakokkal pettyezett. fehéres-szürke falfelületek egymásra tolulása lapos tetők vízszintesei alatt — mindenütt szemünkbe ötlik, szerte az országban. Be-benézegetek a képeslapokba, s még-meginditgatom a képernyő futását: innen tudom, hogy igy van ez ma az egész világon. Ázsiában éppen úgy, mint Afrikában vagy Dél-Amerika egykori pampáin. Nézem, nézem az uj városnegyedek betontorlaszait a táj zöldjében, barnájában vagy hószin fehérjében, s egy sejtelmes gyermekkori emlék motoszkál bennem, nem hágy nyugton. Valahol láttam már ezeket a tetőtlen épületeket igy csoportosulni. Semmi sem uj a nap alatt? A tájszemlélet minden nemzedékben újra rögződik, s ami nekünk gyermekkorunkban még csak csodálatos varázskép, nagy reneszánsz művészek vásznairól hozzánk egyszerűsödött, az'az uj kor uj technikájának jóvoltából s a mi gyors fejlődésünk tervköltészetében megfogható, uj valóság, táj és nép uj viszonylata. Így jött be már előttünk a vasúti sínpár, a mozdony a tájba, a hidak ive, a járda és a villanyoszlop. A táj együtt változik az emberrel. Igen ám, de hová lesz a természet csöndje, a friss levegő, a tiszta források iidesége? A szennyeződés kétségtelenül veszély, az emberiség a táj védelmében fel is vette már ellene világszerte a küzdelmet. No, de nem uj a veszély, sem a harc ellene. Úgy látszik, öregedésemmel jár, hogy újra meg újra a már egyszer voltak visszatérésére. bár magasabb fokon, de mégiscsak ismétlődésére figyelmeztetek. Itt van a Nagy István regényében megelevenedő szülőhely: a fellegvári táj talán nem volt piszkos, miazmás? Az volt. S még régebben, a múlt század vége felé. Petelei István főszerkesztő ur nem itt tajtékozott-e vezércikkeiben az utcák mocska ellen? Annak a nemzedéknek a szennyvízcsatornákért és a vízvezetékért. a dögletes kutak betöméséért és egy-egy park lélegzetvételnyi üdeségéért kellett féllépnie. Ma az uj beton-tájbeliség egészségesebb voltának biztosításáért ám küzdjenek a várostervezők — teremtve erdőgyűrűt. zöldövezetet, szabad kitekintést a hegyekre. Táj és nép harmóniája mindig helyreáll, ha a társadalmi fejlődés felelősei nem engedik a műszaki konstrukciókat az ember s az emberség fejére nőni. Balogh Edgar Sok a veszett róka HÁRMASHATÁR. Komárom megye — A Harmashatár-hegyen veszett róka tetemére bukkantak. A hir meglepő — de nem elszigetelt jelenségre hívja fel a figyelmet. A rókaveszettség járványa a második világháborúban Lengyelország erdőiben jelentkezett először, s néhány év alatt Európa-szerte elterjedt. Magyarországon 1%7-ben találtak először veszett rókát, azóta több mint három és fél ezret ejtettek el. A megfigyelések szerint a kóresetek száma kétéves periódusokban növekszik, illetve csökken. Erre az évre a növekedés a jellemző. Tavaly — az év első negyedévében — 110 veszett rókát fogtak el — az idén ötven százalékkal többet. Különösen nagy veszedelmet jelent, hogy a veszett róka meg-Somogyi tavasz a burgonyaföldeken téves/tőén szelíden viselkedik, bátran sétál be lakott területekre. ember vagy állat közeledtére játékosan kedves — de a játék közben ejtett egyetlen harapása is életveszélyes lehet —. ezért az azonnali orvosi segítség igénybevételére hívják fel a szakemberek a figyelmet. A fertőzést egyébként nemcsak közvetlenül a rókától lehet megkapni, hanem olyan kóborló házi állattól is. amelyiket veszett róka harapott meg. Vörösmarty emlékeknek áldozott PINCEHELY. Tolna megye — Vasútja nincs, műut ugyan átszalad rajta, de letérni róla tilos, mert a kocsi tetejéig fröccsen a sár. A Tolna megyei Pincehelyen mégis tele volt a ,,főtér" autókkal. buszokkal, talán egy hónap alatt sem jár belőlük annyi, mint amennyi ezen az egyetlen napon a ..Kisvendéglő" előtt parkolt. A falu Vörösmarty-emlékiinnepélyt rendezett, felavatta a Szózat költőjének szobrát. Pincehely meghívta az ország legnevesebb irodalomtörténészeit, — professzorokat, akadémikusokat — vendégül látta és részt vett apadásaikon. Az apró vendéglő volt a tudós-találkozó színhelye. Talán maguk sem merték elhinni, hogy valóban lejött a faluba az egyetem, a Tudományos Akadémia. az Irodalomtörténeti Társaság minden általuk meghívott tagja. De az autók egymás útin érkeztek. A parányi főtérre szobrot rendeltek a pincehelyiek. A tanács, a tsz közösen. Ifjabb Szabó István Vörösmarty szobrát nem az egész ország állította kegyeletét leróni, hanm egy kis falu. ahol még csak nem is lakott a költő. Csak a vele félig meddig összeépült Görbőn volt ügyvédbojtár. és mindössze egyetlenegy évig. Ennek az egy évnek az emlékezete — és az itt megkezdett Zalán futása — késztette a falut meghozni anyagi áldozatát, jelét adni a költővel szemben érzett tiszteletének, s tudósainak megbecsülésének. Az avatón egy 84 éves idős ember ..kiskertünknek virágait" helyezte a szobor talpazatára: egy csokor sárga violát. Aztán Görbőn avatták Vörösmarty-emlékszobát. A hófehérre meszelt ünnepi ház egy helyisége tárgyi emlékek híján csak korabeli bútorok és első kiadású Vörösmarty-kötetek gyűjteménye. De a ház előtt áll még az óriási lucfenyő, melynek árnyékában a költő — a görbői szájhagyomány szerint — ezeket a sorokat irta: ,,Rég pihensz, lantom, szerelem dalától...” Ez a szántóföldekkel, tyúkketrecekkel övezett ház gondolatban is tiszteletben többet ad, mint akárhány relikvia. Szép vállalkozás volt, szép feladat. Görbő és Pincehely megmutatta példáját a művelődő magyar falunak, az embert nemesitő hagyományok tiszteletére és arra, hogy egy falu értékét nemcsak az anyagi nyereség méri. hanem kultur igénye is fémjelzi, ami nélkül nem élhetünk emberként. Erőss Ágota Századik születésnap KARCAG, Szolnok megye — Karcag első százévesét, özvegy Vadai Pálnét köszöntötték századik születésnapja alkalmából. Vadai néni negyven évig volt szülővárosában bábaasszony, s ezalat háromezerkétszázhuszonegy ifjú polgárt segitett a világra. A városi tanács házasságkötő termében rendezett szép ünnepségen pezsgővel koccintottak a köztiszteletben álló kedves ünnepelt egészségére. Rákóczi évforduló SÁROSPATAK — Rákócziévfordulóra készül Sárospatak. Jövő év március 27-éri lesz II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója. Ebből az alkalomból az ősi Rákóczi-várban nagyszabású ünnepséget rendeznek. Már megalakult az ünnepséget rendező emlékbizottság. Az elképzelések szerint szoborcsoportot állítanak fel a vár udvarán. Emlékkiállítás keretében mutatják be a nagy magyar szabadsághősünkről készített festményeket. kisplasztikákat és az országban található Rákóczi szobrok fényképeit.
