Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-08 / 19. szám
EGYESÜLT MAGYAR HETILAPOK • UNITED HUNGARIAN WEEKLIES ■•w Brunswick MAGYAR HERALD, Perih Amboy HERALD, Passaic FREE PR ESS, Trenion FÜGGETLENSÉG and JERSEY HERALD. Bethlshem, Pa. HÍRADÓ VOL. 67. ÉVFOLYAM — NoTlíTSZÁM SINGLE COPY 30c — NEW BRUNSWICK, N. J. - Thursday, May 8, 1975 VIETNAM NYOMÁN: FORD ELNÖK: ZÁRJUK SZ0R0SARRRA SORAINKAT WASHINGTON — Az Egyesült Államok két évtizedes vietnami katonai beavatkozása befejeződött, amikor az utolsó helikopterek és hadihajók elszállították a Saigonban maradt amerikaiaka' és mintegy 5,500 vietnamit. . Miután az amerikaiak kilakoltatása befejeződött, Ford elnök egy fehér házi nyilatkozatában közölte, hogy ezáltal az amerikai tapasztalatoknak egy újabb fejezete zárult le: “Minden amerikait arra kérek, hogy zárjuk szorosabbra sorainkat, ne hibáztassuk egymást a múltért, lássuk meg az előttünk levő célokat és dolgozzunk együtt a még meglévő nagy feladatok elvégzésében.” Henry A. Kissinger amerikai külügyminiszter egy sajtókonferencián kij elentette hogy “itt az ideje, hogy gyógyitgassuk a sebeket . . .” Amikor az utolsó amerikaiakat helikoptereken a délvietnami partok közelében levő haditengerészeti hajókra szállították, csaknem 1,000 Li.S. katona állt őrt, hogy kezeskedjék a kilakoltatás biztonságáról. Ugyanakkor a Haditengerészet és Légierő vadászbombázói köröztek a terület felett. A kiköltöztetést Ford elnök azután rendelte el, miután a saigoni repülőteret a megújuló rakétatámadások miatt be kellett zárni. Az elmúlt hetekben mintegy 55,- 000 vietnamit költöztettek el az országból, akik legtöbbje az Egyesült Államokba fog jönni. Ky, akinek ccsaládja már korábban Californiába érke. zett és az ottani Travis légibá,zison taláfftak ideiglenes szállást, — maga is követni fogja őket és reméli, hogy Amerikában tud majd letelepedni, ahol korábbi barátai között majd akad valaki, aki munkát szerez neki. Ky mosolyogva hárította el magától azt a feltevést hogy Washingtonba jön és a_ emigrált, menekült vietnami ak vezéregyénisége akarna lenni. A VOLT KÖVET VELEMENYE Dióhéjban... WASHINGTON — Kissinger szerint Nixon Watergatr miatt állandóan gyengülő helyzete tette Hanoinak lehetővé, hogy megtorlás nélkül elindíthassa a katonai inváziót a békefeltételek figyelmen kívül hagyásával. 1973 január havában nem lehetett előre látni, hogy a Watergate események mind inkább, elvesznek az elnök hatalmából és képtelen lesz autoritását ug.v gyakorolni, ahogy a béke megkötésekor tervezte. FÜLÖP SZIGETEK — Graham Martin, az U.S. volt dél-vietnami nagykövete a Fülöp-szigetek felé haladva kijelentette a riportereknek, hogy ha Amerika eleget tett volna vállalt kötelezettsegeinek, akkor most nem kellene távoznia Dél-Vietnamból. Hussein arab-izraeli háborút jósol WASHINGTON — Hussein, Jordánia királya úgy véli. hogy országa egy uj arab-izraeli háború esetén nem marad távol a küzdőtérről, mint ahogy 1978-ban tette. A király ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Jordánia kész az Izraellel való gépe megteremtésére, ha Izrael visszavonja csapatait a meg szállt arab területekről. A király egy beszédében azt mon dotta, hogy ha hamarosan nem sikerül megoldást talál ni, akitor a háború elkerülhe tétlennek látszik. Valószínű nagyhatalmak is résztvesz. nek. Hussein azzal vádolta Izra élt, hogy teljesen a háborúra rendelkezkedik be és szinte kizárja a békés megoldás utolsó lehetőségét is. Szerinte a zsidó állam visszautasit minden engedményt, és nem akarja tudomásul venni a Palesztinái nép törvényes joga it. Az Egyesült Államok még mindig nagy szerepet játszik azon a területen, mon dotta a király. McGovern Kubában WASHINGTON — Az elmúlt elnökválasztás sikertelen demokrata jelöltje, Mc Govern szenátor Havanába megy, hogy közvetlenül gyűjtsön tapasztalatokat Kub helyzetéről: hova fejlődött, JERUZSÁLEM — Izrael miniszterelnöke, Yitzhak Rabin júliusban meglátogatja Ford elnököt, miután ez Juniqsban Sadattal, Egyiptom elnökével találkozik. Rabin Amerikába tervezett útját röviddel azután jelentette Izrael hivatalos rádióközleménye, amikor az izraeli miniszerelnök újra megerőstette, hogy Izrael nem enged korábbi állásfoglalásából, mely szerint hajlandók visszavonulni az Abu Rudeis olajmezőkről, ha az arabok részéről jelentős hajlamot látnajk a béke érdekében, de minden körülrnénvek között meg akarjá1" tartani a stratégiailag fonto Sharm El Sheikh feletti ellenőrzést mégha végleges békét is kötnek. • WASHINGTON - A 27 éves Nancy Chirdon, aki Sheila Weidenfeld fehér házi sa.i tótitkára volt, most az ország első hölgyének, Betty Fordnak lett a titkárnője. mióta Castro vette át a hatalmat. McGovern négy napot tölt Kubában, ahol előtte Javits new yorki és Pell R.I.-i szená torok ugyancsak látogatást tettek, majd visszaérkezve Amerika—Kuba viszonyának a felülvizsgálását javasolták. McGovern utjával egyidejűleg Kissinger külügyminiszter Washingtonban ülésező délamerikai külügyminiszterekkel tárgyal Kubával szembeni együttes állásfoglalásáról. KY VOLT ELNÖK SZERINT AMERIKA NEM FELELŐS AGANA, Guam — Nguyen Cao Ky, Délvietnam korábbi elnöke, majd alelnöke a guami menekült táborban tar-Nguyen Cao Ky az amerikai haditengerészet helikopterén. tett sajtókonferencián kije. lentette, hogy szerinte nem Amerikát terheli a felelősség Délviatnam összeomlásáért. “Amerika és az amerikai nép az utóbbi 10 év alatt sokat tett értünk, véleményem szerint, túl sokat.” “Amikor Thieu elnök elvesztette a nép bizalmát, nem voltunk elég erősek, hogy lemondassuk és átvegyük tőle a hatalmat”, folytatta Ky, aki elismerte, hogy puccsot tervezett Thieu eltávolításéra, de nem nevezte meg tár. sait. Ky szerint Thieu s társainak a korruptsága okozta országának a tragikus összeomlását és nem az amerikai kongresszus döntése, mely a további segítséget megtagadta. Ky ugyancsak elhárította a felelősséget a délvietnami katonákról, akik szerinte bátran harcoltak hazájukért. Ky úgy véli, hogy az északiak nem fognak masszív vérfürdőt rendezni a déliek soraiban, bár nagy számma1 lesznek kivégzések és tömegével küldik majd az embereket koncentrációs táborokba.
