Magyar Hiradó, 1975. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
1975-04-10 / 15. szám
16. oldal MAGYAR HÍRADÓ HEGYALJAI SZÍNFOLTOK SZERENCS ÉS A RAKÖCZ1VAR SZERENCS. Borsod-Abauj- Zemplén megye — A Hegyalja kapujába települt Szerencs nagyközséget elsősorban cukor- és csokoládégyáráról ismerjük. Ha azonban az állomásról kilépve a cukorgyári park menti utón elérjük a központba vezető Fő vagy Rákóczi utat. a gyár épületeit elhagyva a község központjában. a fürdő és a katolikus templom mellett a Rákócziak több épületből álló várával is megismerkedhetünk. E vár hajdan óriási mocsaraktól övezett szigeteken épült. Éppen ez a mocsár volt a fő védelmi erőssége, ez tette nehezen megközelíthetővé. Ma azonban már csak egy kis tó őrzi a vizi világ emlékét a várárok helyén levő parkban. A nagy kiterjedésű mocsarakat a vár mellett eredő források táplálták. továbbá a Szerencs-patak. amelynek völgye elválasztja Szépítik a somogyi vidéket KAPOSVÁR, Somogy megye — Somogy megyei természetbarátok évekkel ezelőtt saját kezelésbe vették Kaposvár szomszédságában a Gyertyánvölgyi-erdőt, hogy abból turista mintaerdőt, benne pedig ideális turista-telepet létesítsenek. Azóta megépült itt a kedves „Gyöngyvirág” turistaház, foglalták szomszédságában a „Négytestvér” forrást, kilátót építettek az egyik magaslaton, s bekapcsolták a házat a Zselic utjelzéshálózatába. Ami nem csupán helyi jelentőségű, mert keresztül vonul ezen a szép erdős területen a Baranya, Somogy és Tolna megyét átszelő „Dél-Dunántuli kék túra” százötven kilométeres jelzett útvonala is, Kaposvártól Szekszárdig. A közelmúltban újabb létesítménnyel gazdagították a Gyertyánvölgyi telepet: két évi munkával elkészült az erdei tó. Leeresztették a tó zárózsilipét és ezzel kezdetét vette a viz felfogása. A vizszint már csaknem elérte a tervezett magasságot — olvassuk a beszámolóban. A vizállásmérő kétszáznyolcvan centimétert mutatott. A környező erdő színes őszi lombjai már a kéthektárnyi vízfelületen tükröződtek, megjelentek a vizet kedvelő madárfajok, és ott ring már a tavon az első csónak is. A Gyertyánvölgyi-tó azért is jelentős, mert ez voltaképpen visszaállítása a korábbi természeti képnek: kétszáz év után ismét viz van az egykori Békás-tó medrében. a község fölé emelkedő hegyeket a Zempléni-hegységtől és a Taktaközön át utat nyit az Alföld felé. Ez a kedvező földrajzi helyzet: a két különböző tájnak a találkozása magyarázza, hogy Szerencs már ősidők óta lakott hely volt, s a honfoglaló magyarok is megtelepedtek e tájon. Anonymus szerint Árpád, miután sokáig időzött ott, a „kun” (kabar) származású Ednek és Edőmennek ajándékozta e vidéket, s az ő utódaik II. Endre koráig voltak ott birtokosok. Oklevelek 1219-ben említik először a községet. A tatárjárás előtt a Johannitáknak — a János-rendi keresztes lovagoknak volt ott monostoruk, majd a bencés szerzetesek telepedtek le Szerencsen. A Bogát-Radvány nemzetség építtetett nekik monostort az Árpád-hegy lábát övező mocsaras tó szigetén. A Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt apátságnak a XV. század végéig a Bogát-Radvány nemzetség és a belőle kiágazó családok voltak a kegyurai, s csak ezután került az más birtokosok kezére. A XVI. század közepén, az ellenkirályok alatt megnőtt e vidék jelentősége. Tokaj, Tállya és Szerencs háromszöge hadászatilag fontos támpont volt, mert az Eger, Kassa és Erdély felé vezető utak ott keresztezték egymást. A trónversengések alatt ezek ellenőrzése mindkét félnek érdekében állott. Mindez súlyos küzdelmekre vezetett, főleg azután, hogy 1556-ban Zápolya János hadvezére, Némethy Ferenc tokaji várkapitány az ura számára elfoglalta Szerencset, elűzte az apátot, s ellátva katonasággal, hadi fölszereléssel, erős várrá alakította a bencés monostort, „kit bizon ez után nehezen vesszünk meg immár” — Írták aggódva Ferdinánd király hivei. Változó szerencsével folyt a harc a két tábor között. Nyugalmat, békés építő korszakot az hozott a vár életébe, hogy Rákóczi Zsigmond 1583-ban megszerezte a szerencsi várat és uradalmat. Ez a Perényiek sárospataki udvarában nevelkedő hires törökverő vitéz — előbb szendrői, majd egri várkapitány — alapozta meg a Rákóczi család társadalmi és gazdasági erejét, és Szerencset is fontos gazdasági központtá tette, várát megerősítette. Az ő korában élte fénykorát a helység, odahívták össze 1605-ben az országgyűlést, amelyen Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották. Ö hálából szabad királyi várossá emelte Szerencset. Korai halála után, 1607-ben ugyancsak a szerencsi vár „tróntermében” választották Erdély fejedelmévé Rákóczi Zsigmondot, ő azonban már 1608-ban meghalt. Kívánságára a szerencsi református templomban helyezték örök nyugalomra. A község központjából egy meredek kis utcán juthatunk fel a domboldalban emelkedő templomhoz. Ez 1220 körül épült a község plébániatemplomaként, majd Rákóczi Zsigmond adományából került a reformátusok kezére. Gótikus stílusban átalakítva maradt fenn mindmáig — egyik szép. megtekintésre érdemes műemléke Szerencsnek. Belsejében megcsodálhatjuk Rákóczi Zsigmond és felesége Gerendi Anna vörösmárvány kőkoporsóját, amelyet fiaik 1618-ban készítettek. Ez késő reneszánsz sirkőszobrászatunknak egyik szép. kevéssé ismert emléke. Az 1600-as években jórészt a Rákóczi család birtokában volt Szerencs, bár a császári csapatok többször megostromolták és elfoglalták, s a vidéket a török seregek is feldúlták. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának bukása után a család birtokait elkobozták. Az uradalom felét a királyi kamara, másik felét a várral Rákóczi Julia — Asprerftont hercegné — kezén hagyták. A várat XVIII-X1X. századi birtokosai barokk kastéllyá, uradalmi központtá alakították. 1945 után az épületeket a legkülönbözőbb célokra használták. s azok meglehetősen elhanyagolt állapotban voltak. 1968- ban kezdődött meg a helyreállítás, az Országos Műemléki Felügyelőség tervezésében és kivitelezésében. A vár épületeinek uj, értelmes rendeltetést kijelölő, a megye és a nagyközség vezetőivel egyeztetett tervek alapján ott alakítják ki a község művelődési központját. A hármas tagolású várat — amelyet nagy mocsár vett körül — délről az Elő- vagy Huszárváron át lehetett megközeliteni. Ezt a palánkból készült erősséget 1556-ban Némethy Ferenc épitette, és ott laktak a gyalogosok, ott voltak a lóistállók meg a kovácsműhely. Cölöpökre épitett hid vezetett onnan a külső vár emeletes kapujához, amely felvonóhidas volt. vastag csigákon járó lánccal és két — kifelé nyíló — kapuval. Ezt és a várat két erős, emeletes, a várfalak elé kiugró un. olasz-bástya védte délről. Közülük a délkeleti bástya ma is megvan, s a délnyugatinak az alapjait is megtaláltuk a feltárás során. A várat körben várfalak övezték. A külső várkapunál. a Huszárvár emlékét őrző Huszárvár utcai barokk épület helyén volt a tömlöc és a kapu őrük háza. a magtárépület helyén az udvarbiró lakott, a nyugati oldalon volt a konyha és a sütőház a kemencékkel. A külső várudvaron az 1635. évi leltár szerint „vagyon öt páva, melyek közül kettő him, három nőstény, s a vár árkában való tóban lakik három hattyú”. A belső várba a ma is meglevő, hajdan felvonóhidas kaputorony vezetett. A toronyban volt a vár „fegyveres háza”, a „porház”, ahol a lőszert tartották. Csigalépcsőn jutottak fel a „padlat”ra. ahol a körbefutó gyilokjárókból lőréseken át védték a várat. A belső várban voltak a legfontosabb helyiségek, amelyeket a XVII. századi leltárak ,,ház”-nak neveznek. A nyugati oldalon volt az „Ur Önagysága háza”, mellette az „asszonyok háza”, majd a „leányasszonyok háza”, ez alatt a „mosóház” és a „kamora”. A torony keleti oldalán már akkor is megvoltak a pincék. A földszinten a dara-Hangszerek a bronzvereten KESZTHELY, Veszprém megye — Fenékpusztán — ahol dr. Sági Károly muzeumigazgató irányításával az idén folytatódtak az ásatások — újabb értékes lelet, egy római kori diszláda bronzverete került elő. A figurális diszitésű ládaveret egy, szőlőistennek rendezett ünnepi jelenetet ábrázol. Jól kivehetők a vereten az akkor használatos hangszerek, a cintányér, a tuba, a sip és a lant. bontok — a kapu őrei — laktak, és ott volt a fürdő meg a sütőház, az emeleten pedig a vár kápolnája. Volt a várnak egy főúri pompával berendezett „ebédlőpalotája" is. Hadászatilag, gazdaságilag jól szervezett vár volt a XVII. századbeli szerencsi vár. Az 1968-ban megindult helyreállítás első szakasza ez év nyarán ért véget. Elkészült és hamarosan megnyílik a déli barokk épületből alakított szálloda Huszárvár Szálló néven. Földszintjén van a színházterem büféje és ruhatára, amelyet üvegfalu nyaktag kapcsol össze a teremmel. A gyilokjáróval kiegészített sarokbástya a színházterem hangulatos dohányzójául szolgál. Jövőre építik a turistaszállót, s az elkövetkezendő években remélhetőleg sor kerül a főépület helyreállítására is. A szerencsi váregyüttes a modern műemléki helyreállítás szép példája. Tervezője, Erdei Ferenc Ybl-dijas építész, a XVI-XVII. századi várjelleg hangsúlyozásával visszaadja a barokk épületek eredeti szépségét, s az épületek célszerű felhasználásával bekapcsolja őket modern életünk vérkeringésébe. Az újabb lelet kiegészíti azokat a korábbi tárgyakat, amelyek a római szőlőkultura kiterjedését igazolják. VÉTEL ELADÁS, VAGY CSERE CSAK HIRDETÉSSEL OLDHATÓ MEG SIKERESEN! Dr. Valter Ilona KÉPESLAP KECSKEMÉTRŐL Nemrégen avatták fel Kecskemét tg városközpontjában a Bács- Kiskun megyei Művelődési Központot,, amelyet 70 millió forintos költséggel építettek fel és rendeztek be.
