Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-11 / 28. szám
MAGYAR HÍRADÓ 17. oldal ÉVFORDULÓ u }1 7a map BUDAPEST — Száz éve, 1874. március 17-én Tápiószentmártonban, egy kis faluban, fával, deszkával körülvett egyszerű istállóban látta meg a nap világát, az immár fogalommá vált, csodálatos képességű magyar telivér. Kincsem apja Cambuscam, anyja Watermymph volt. Mindenütt — nemcsak a i ótenyésztéssel és versenyzéssel foglalkozók — úgy emlegetik, mint az elmúlt száz esztendő egyik legkiválóbb versenylovát. ötvennégyszer futott versenyeken és fantasztikus pályafutása során egyszer sem. szenvedett vereséget. Ellenfeleinek, mintha iHjigunyolta volna őket, mindig csak hát- 30 patáit mutogatta. (Akkoriban felvirradt a magyar lótenyésztésnek. Az előző esztendőben, 1873-ban, “elletett” — ahogy akkor mondták — Kisbér. Igaz, egyéves korában eladták és a Baltazzi-szinekben került ki Angliába, ott is idomították. Kisbér lett az egyetlen magyar földön világra jött ló, amely megszerezte a legnagyobb turfdicsőséget, az angol derbyn aratott győzelmével. Aztán Franciaország legtekintélyesebb versenydijáért, a Grand Prix de Paris-ért is futott, abból a versenyből is győztesen került ki.) Amikor a tápiószentmártoni réteken a fiatal csikó, Kincsem, összevissza vágtatott, ki hitte volna, hogy a sötétsárga színű kancacsikó világhírű “szupersztár” lesz. Gazdája, Blaskovich Ernő, igaz, féltő gonddol vigyázott rá. (Blaskovich Ernő több ezer holdas földbirtokos volt. Birtoka a Duna—Tisza közén terült el. ő alapította a később világhírnévre méltán szert tett tápiószentmártoni ménest. A ló iránti rajongása nála családi hagyomány. Tenyésztési eredményei világszenzációt jelentettek az akkori időkben. A Blaskovich család egyik utolsó sarja: Blaskovich János, aki a tápiószelei kis muzeum gondozója volt — itt láthatok ma is a Kincsem életére vonatkozó emlékek —, néhány éve halt meg.) Kincsem 1876-ban, már 2 eves korában megmutatja, mit tud. Ekkori győzelmi sorozata azonban még csak kezdete a későbbi vég nélküli diadalutnak. Pest, Bécs, Prága, Frankfurt, Berlin, Hannover, Hamburg és Baden- Baden egymás után a csodás ut egyes állomásai. Kincsem győzelmeinek értékét növelik a száz év előtti, nem éppen ideális utazási viszonyok. Ma már bélelt autóban és repülőgépen szállítják a kiváló versenylovakat, aikkoriban a szállítás vasúti kocsin történt. Kísérője a vagonban egy lovász volt, akit jellegtelen neve miatt mindenki csak “Kincsem Franci “-nak hivott. Természetesen elkísérte minden útjára a teli vélt angol trénere, Hesp Róbert is. (Valóság vagy legenda? Egy kis fekete macskának is ott kellett heverésznie Kincsem patái előtt, mert éneikül nem szívesen kelt útra.) 1877-ben Kincsem 17-szer fut és ugyanannyiszor győz. Mintha motor hajtaná tüdejét, szivét, és mintha lábai, inai gumiból lennének. Minden ellenfele csak statisztaszerepet játszik mellette. A német városok pályáin lónak, gazdának véget nem érő ünneplésben van része. Az egyik német újságíró Kincsem népszerűségét — Bismarckéhoz, Gambettáéhoz és egy merész fordulattal a tündöklő hangú Pattiéhoz hasonlítja . . . Kincsemet Blaskovich Ernő utazásai alkalmával "nőmén est omen”, százezer forintra biztosítja. Neve hallatára felfigyel fél Európa. Állandó, megszokott zsokéja Michael Madden, ir származású lovas dir tia egyik tagja. 1876-ban 35 éves volt. Testsúlya 50—52 kilogramm között váltakozott akkoriban. Már 30 győzelem van mögötte és négy éves a “csodáló”, amikor megnyílik az ut az előkelőén elszigetelt angolok felé. Goodwoodban, talán a világ legszebb pályáján fut először. Csodálatos park nyújt keretet itt a versenyeknek. Kincsem természetesen itt is győz, pár nap múlva aztán a franciákat (Deauville) is meghódítja. 1877, 1878: Kincsem versenyei mágnesként vonzzák az embereket. A páholyokban királyi hercegek, főurak tapsolnák a mindig győztes, fáradhatatlan lócsodának. — Lenn az “istenadta nép” ünnepli önfeledten Kincsemet... (Maria Pavlovna orosz nagyhercegnőt a cár küldötte el nagy kísérettel a ló megtekintésére Baden-Badenbe: — 1878. szeptember 3-án haladt végig a közönség sorai között a részére fenntartott udvari páholyba Kincsem megcsodálására.) 1879-ben, utolsó versenyévadjában Kincsem folytatja diadalutját. Megszokott zsokéja helyett ugyan ekkor már más ül a nyergében. Wainwright a boldog kiválasztott, vele folytatja a “száguldó csodaló győzelmi sorozatát. Ugyanez év május 6-án ritka vendég látogatja meg a pesti pályát. Az Államdij lefutását végignézi Erzsébet királyné. Az akkori krónika feljegyzi: a királyné fekete ruhában ül a díszpáholyban. Mellette Ferenc József és távolabb az arisztokrácia, valamint a miniszterek. Néhány nap múlva Kincsem Berliniben az Ezüstpajzs- díjért küzd. Megjelenik a dij alapitója, az akkori világ leghatalamasabb uralkodója, Vilmos császár. Blaskovich Ernő — örök bánatára — nincs ott lovának győzelménél, s igy helyette a magyar színeket képviselő Sztáray Jánosnak gratulál Németország császára, Az uralkodó nagy érdeklődéssel hallgatja végig a hires magyar ló történetét. Kincsem 50. győzelmét is Németországban, Frankfurtban ünnepelte az oda kirándult kis magyar kolónia. Nyár volt, 1879. augusztus 25. A Krónikás megírja: a csodálatos napsütés sugarai elárasztották a fölényesen nyerő gyönyörű ló selymes szőrét és a zsoké kék-fehér mezét . . . Néhány hét és október 21- én még megnyeri utolsó, 54. versenyét. Versenykarrierje ezzel befejeződött. Gazdája, valamint hű trénere, Hesp Róbert Kincsemet körüljáratja a pályán, hogy búcsút vegyen a versenyzéstől és rajongó nézőitől. Számtalan tiszteletdij és 200,000 forint szerepel a nyereménylistáján. Száz év előtt ezért tucatnyi remek bérházat lehetett kapni. De hol van mindez az egyedülálló eszmei értéktől ? Kincsem tenyészértéke szinte felbecsülhetetlen. Vérének átöröklése a magyar lótenyésztés fellendüléséhez vezetett. Számtalan utóda szintén hatalmas sikerek részese volt. KincsemJkorszak kezdődött, amely a maga versenyeredményein túl most már ménesekben tette felejthetetlenné. Leszármazottainak tudása máig is kihat Magyarország lótenyésztésére, még száz év után is találni Kincsem-utódokat. Az ükanya leszármazottjai szerte Európában jelentős sikereket érnek el. 1887. március 17-én, ponto-HA A BÍRÓ MEGÖREGSZIK... Siracusa, Olaszország — Concetto Lo Bello, a világhírű olasz FIFA-játékvezető portréját már sokszor megrajzolták. Történeteiből amelyek bejárták a világsajtót — kitelne akár egy több kötetes könyv is. Megírták már róla, hogy fiatal játékvezetőként egyik mérkőzésen, szögletrugáshól fejelt gólt a helyi csapat hálójába, s ezzel el is dőlt a mérkőzés. Má ig is emlegetik, hogy az általa vezetett Spal—Napoli mérkőzésen volt bátorsága három tizenegyest ítélni a helyi csapat ellen. Sőt, az óriási vihart kavart mérkőzést követően a személyét és becsületét ért vádaskodások még az olasz parlamentet is megjárták. Szülővárosában tisztelik, szeretik és becsülik LoBellot, s mint mondják, az ugyancsak siracusai Archimédesz után ő szerezte városának a legnagyobb hírnevet és megbecsülést. Hálából a lelkes siracusaiak, városuk képviselőjeként beválasztották őt az olasz parlamentbe. — Bár nagy megtiszteltetésnek tekintem a bizalmat, úgy vélem, a két hivatás — mármint a politika és a játékvezetés — összeférhetetlen. Talán abban megegyeznek, mind a politikai, mind a futballpálya tele van buktatókkal . . . Az olasz játékvezető szövetség a sok, nagy futba'.lcsatában megedzett, nagy nemzetközi rutinnal rendelkező Lo Bellora bizta az olasz bajnokság ‘legrázósabb’ mérkőzéseinek vezetését. A rendező egyesületek, amikor Lo Bello “a sip rettenthetetlen szivü harcosa” vezette mérkőzéseiket, már előre gondoskodtak megfelelő számú, különleges kiképzéssel rendelkező, jól felfegyverzett testőrgárda kirendeléséről, akik szükség esetén megvédtek testi épségét és személyi biztonságát. A játékvezetésen kívül Lo Bello-nak másik nagy szenvedélye városa, — Siracusa — sportéletének fellendítése. A Di Natale nevű csodálatos sportlétesítmény vezetője. — Mindezen felül egy biztosítási ügynökséget is képvisel. Ragyogó pályafutása során mintegy 330 A-liga- és több mint 70 nemzetközi (klub és válogatott) mérkőzést vezetett. A “sip hercege”, a “nemzet Concettoja” betöltötte 50- ik életévét, 1974. május 29- én, a rotterdami Feyenoord Tottenham UEFA-kupadöntőn búcsúzott el a játékvezetéstől. Bucsumérkőzésén fia, Rosario volt az egyik partjelzője. Szigorú bíró — Feleselésért kiállítom san a születésnapján a csoda- első magyar pezsgő “Kincsem ló, Kincsem kimúlt. Csak né- márka” név alatt került forhány napig gyengélkedett: galomba, állami sorsjá)tékot ikólikát kapott, s az állatorvo- neveztek el a lóról és ezüst érsok tehetetlenül nézték pusz. méket is verettek az utókor tulását. számára. Életében ritka nimbusz Száz év nagy idő, de több övezte. A budapesti Reálta- emberöltő sem tudta Kincsem noda utcában a 12. szám alatt nevét és emlékét elhomályo- Blaskovich Ernő díszes “Kin- sitani. csem-palotát” építtetett, az Radó Oszkár \
