Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-01 / 31. szám
16. oldal r r AKI KANADÁBÓL VÁNDOROLT VISSZA.. BODAJK, Fejér megye — A bodajki könyvtárról szerettem volna Írni, mégis Halász Mihály, a község legnevezetesebb lakója került témaként jegyzetfüzetembe. Mihály bácsi és a könyvtár ugyanis kapcsolatban vannak egymással, már megbocsásson Pogács Imréné, a bodajki könyvtárosasszony, amiért ezúttal a könyvekről csak másodsorban esik szó. Halász Mihály ugyanis .megérdemli, hogy bemutassuk őt, mert kilencvennyolc esztendővel a vállán még ma is ő a könyvtár egyik legszorgalmasabb olvasója. Ismételten ott találkoztam vele, a könyvek között, amint éppen a következő “csomagot” kiíratta. Kilencvennyolc esztendeiéből csaknem negyvenet töltött Kanada Ontario tartományának Stratton nevű községében. 1876-ban született Bodajkon, egyszerű kétkezi földműves volt, afféle szegényemben, amilyenből sok ezer volt ebben az országban. 1923-ban, negyhenhét éves korában fogta a vándorbotot és elindult a világ túlsó felére, hátha ott jobb lesz az élet. — És jobb lett az élet. — Hát szó se róla, az itthoninál jobb lett. Csakhogy azért nagyon meg kellett ám dolgozni. Farmerekhez szegődtem el szolgának, számomra nem kaland volt a kivándorlás, hanem komoly, de nagyon komoly munka. Öt év alatt aztán kerestem annyit, hogy tudtam egy százholdas farmot vásárolni. — Ez, itthoni szemmel mérve, komoly, szép birtok volt. — Csakhogy Kanadában más ám a mérték, ott száz hold annyi, mint itthon három. Nagyok a távolságok. A legközelebbi falu, Stratton három mérföldre volt, ott találhatott az ember orvost is. Aztán elmondja: teljesen egyedül élt, kézi erővel és lóvontatu gépekkel művelte a földet. Hat-nyolc lovat, ugyanennyi tehenet tartott. A tehén adta a tejet, aminek színét eladta a felvásárlónak, a megmaradt tejet pedig feletette a malacokkal, növendékállatokkal. A földön csak a legszükségesebb gabonát termelte meg, legjobban kellett a széna, mert Kanadában hosszú a tél és rövid a legeltetési időszak. Április-májusig takarmányozni kell az állatot. Nem felejtette el a magyar nyelvet? Egyetlen könyvet vittem ki magammal Kanadába, Petőfi összes verseit. Ha már nagyon fáradt voltam, elővettem a verseket és olvastam. Aztán meg járt nekem a magyar újság. Szóval Petőfi afféle imádságos könyvem volt. Elkértem olvasókartonját a könyvtárosasszonyttól, vajon mi érdekelte Mihály bácsit, aki 1963-ban tért haza. Jókai, Mikszáth, Gárdonyi legfőképpen, szinte valamennyi könyvüket olvasta már. A klasszikusok verseit is nagyon szereti, de “a mai versek nem passzolnak hozzá” — vallja. Ha az ember ilyen idős emberrel beszél, nem mulaszthatja el megérdeklődni, mi a hosszú élet titka.----- Világéletemben sokat sokat mozogtam és hatvan kilónál nehezebb nem voltam. Ma is valamennyi szabad időmet sétával töltöm, fogom a botomat, aztán — gyerünk. Makkegészséges vagyok, orvossal sose volt dolgom. A faluban mindenkit ismerek, valamennyi utcát és a közelebbi határt bejártam már. Vizet nem iszom, csak ka-ÚJRA FOROG A DOROZSMAI SZÉLMALOM SZEGED — Az utolsó malom 1970-ben rogyott össze Árvíz, csapadék támadta. Zsindelyről csurgó viz lazította a vályogot. Összecsuiklott a malom, akár a harmonika. Ez született újjá. Ahogy körbejárok, dorozsmaiakkal szólok, vissza-viszsZatér: égetett téglából kellett volna fölrakni a falat. Ezt mondja a gyakorlatias gondolkodás. És mégis: az Országos Műemléki Felügyelőségnek van igaza. Mert igy, vályogfallal műemlék igazán a műemlék. Ezzel a helyben készített eredetileg szürke fallal. Amit éppen úgy kell majd gondozni, mint a hajdani tulajdonosnak. Minden évben újra tapasztani, újra meszelni. A régi tulajdonos fia, leánya ma is itt él a malom tövében, az egykori molnárházban. Alacsony, gerendák tartotta mennyezet alatt. Vendégkönyveket és emlékeket őriznek — régi idők tanújaként. Faragó Etel 74 éve él itt: kétesztendős kora óta. A forgó, őrlő emlékmalom neki még kenyérkereső valóság. — Tíz százalék vám járt a molnárnak, de ha csak néhány kilót hoztak, ingyen őrölte az édesapám. Szegény emberek voltunk magunk is, tizen testvérek. Tudtuk, mit jelent a kenyér. A szél barát volt: akkor tudtunk dolgozni, ha fújt. A szél ellenség volt:: az orkán gyakran tett kárt a szerkezetben. A szélmolnár ács is, ha kell: maga javította ki azt, ami tönkrement. — Édesapám a tatnyavilágban volt szélmolnárinas. 1 ^00-ban, Czékus Andor bírótól vette a malmot. Mikor az öcsém katonának állt, a nővéremmel segítettünk. Éin voltam a gamtos, odafenn az első emeleten. A félvékást is fel tudtam emelni. A félvákás van vagy tiz-tizenöt kiló. A garat jó métermásfél méter magas. Tele zsákkal a földszint, az .emelet, mikor a szél megjött, három nap, három é.jjel foroglak a kerekek. A 72. órában ott aludt el a zsákok tetején. Az öreg molnár meghalt, a fia mozdonyvezetőnek állt. Néprajzosok, műemlékvédők őrzik a szakma emlékét. Hozzáértő mesterember akad-e? — sokáig ez volt a maloménitők gondja. Az uj malom egyik gerendáján két név van bevésve: Horváth István, az építész nyíregyházai, Naev Toi-ma Vincze, a 82 éves szélmolnár, valahonnan Baia mellől utazott ide. Etelka néni főzte a teát, az öccse tanácsokkal járt az építők között. Deák György, a helybeli kovács készítette a vasszerkezeteket — zsákfelhuzót, kőkiemelőt. f) lelte meg múlt századi elődjének kézírásos végétét is az egyik vias tartóelemen: Gyugel Károly vasalta ezen malmot 1885-ben. Újra működik hát a Oókus bíró malma. Gondviselője a szegedi Móra Ferenc Muzeum lesz. Dröl a malom. Ha l°s,z szakértő kezelője, mint az orvén vési vízimalomnak, akár rendszeresen dolgozhatok is. Széky Péter káét, levest, pincében hütött tejet. Meglepő az a szellemi frisseség, amivel hosszú életének valamennyi történésére emlékszik. Szemüveg nélkül olvas, csak villanynál teszi fel az okulárét. Kicsit szabódva megkérdezem: — Miért jött haza? — Mer itt érzem magam otthon. Amikor sikerült elintéznem, hogy nyugdijamat rendszeresen átutalják az Értékforgalmi Bankon keresztül, eladtam a kis birtokot és hajóra szálltam. És higgyék el, nagyon jól érzem itthon magam. Balogh József Óhazai hirek Az Evangélikus Élet cimii magyarországi országos hetilap beszámol arról, hogy Argentínában létrehozták az egységes Argentínai Evangélikus Egyházat. Az uj egyház első együttes munkaágaként már megindították a diafcóniai munkát és bizottságot hoztak létre az országban pusztító árvizek áldozatai és a Chiléből érkezett menekültek megsegítésére. A teológiai képzés megszervezése dr. Leskó Béla professzor és Armin Ihle lelkész feladata lett. • A Nyírbátori templomban, az ország legkiválóbb akusztikájú “hangversenytermében” — mint azt annak idején Kodály kijelentette — idén augusztus 17—25-e között ismét megrendezik a zenei napokat. A sorozatban Handel, Vivaldi, Verdi és Kodály müvei szerepelnek. • Rózsa Miklós, a Hollywoodban élő viilághirü magyar zeneszerző — több Korda Sándor filmhez komponált zenét — müveiből augusztusban rendednek koncertet a Margitszigeti Színpadon. A MÁV szimfonikusokat a szerző vezényli. A műsorban fellép Szirmay Márta, Varsányi László és egy kiváló prózai színész: Ráday Imre, aki A dzsungel könyvéből olvas fel, miközben Szirmay Márta énekel. • A szekszárdi evangélikus gyülekezet az országos egyház segítségével művészileg megújította a templomát. A templom szép, világosbordás, könnyű belső famenyezetet kapott, amely összhangban van az 50 évvel ezelőtt emelt épület belső diszitésével. A megszépített templomban elsőnek B. Káldy Zoltán, a déli egyházkerület püspöke hirdetett igét. A Baranyai megyei kuruzslók PÉCS Hogyan ügyeskedtek az egykori kuruzslók ? Használtak-e a különféle növénygyógymódok, avagy csak hókusz-pókusz volt egész ténykedésük ? Baranyai Aurél gyógyszerész, a népi gyógyászat neves pécsi kutatója érdekes munkájában feldolgozta a Baranya megyei kuruzslók történetét. A ráimádkozó, babonás javasok idején olyan gyógyitók is akadtak, akik figyelemreméltó eredménnyel hasznosították a füvekben rejlő orvosságokat, a nemzedékről nemzedékre öröklődő gyógyászati tapasztalatokat. A kutató több mint harminc javast keresett fel, és miután feldolgozta életüket, érdekes megfigyeléseket szűrt le. Megállapította, hogy különbséget kell tenni a kuruzslók és az igazi népgyógyászok között. A vizsgára készülő diákoknak citromfüteát ajánlott serkentőként. Az ormánsági Sósvertikén viszont olyan népgyógyász-asszony dolgozott, akiről később kiderült, hogy gyógynövényei főztjéből ma fontos gyógyszerek készülnek. Baranyai Aurélt gyűjtés közben szerzett i^rnerettei is hozzásegítették, hogy összeállítsa több mint háromszáz gyógynövényt tartalmazó herbáriumát és a Mecsek teljes gyógynövény-flóráját. Amerikai kölcsön Magyarországnak Budapesten alá írták azt a megállapodáist, amelynek alapján a Magyar Nemzeti Bank 100 millió USA dollár összegű pénzkölcsönt vesz fel észak-amerikai pénzintézetektől. A kölcsön lejárata nyolc év, és feltételei megfelelnek az els őösztályu, Vagyis a legjobb megítélésű adósok esetében a nemzetközi pénzpiacokon szokásos feltételeknek. A kölcsönt a Kuhn Loeb & Co. New York-i pénzintézet szervezte és jegyzésében 20 bank vett részt az Egyesült Államokból, illetve Kanadából. Köztük olyan tekintélyes oénzintézetek, mint az USA- beli Bank of America és a Chemical Bank, illetve a kanadai Bank of Montreal és a Bank of Nova Scotia. A kölcsön a korábbi években felvett közép- és hosszú lejáratú kölcsönökhöz hasonlóan a versenyképes gazdasági szerkezet gyorsabb kialakítását, a termelés modernizálását és ezzel exportképesség növelését fogja elősegíteni.
