Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-12-26 / 52. szám
1 MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN kápolnásnyéktől a kanadai KÁPOLNÁSNYÉK. Fejér megye — Az országot fáradhatatlanul járó Móricz Zsigmond 1942 nyarán — néhány hónappal halála előtt — ellátogatott Kápolnásnyékre, hogy Vörösmartyenilékek után kutasson. Nyéki látogatásakor abban a házban is töltött pár órát, amelyben ma a Vörösmarty Emlékmúzeum van. Ez volt Vörösmarty szüleinek háza, itt nevekedett a költő egyéves kora óta. A századforduló évében a házhoz hozzáépítettek és márvány emléktáblát helyezett a falára a székesfehérvári Vörösmarty Kör 1900. december elsején, a költő születésének századik évfordulóján. Amikor Móricz Zsigmond Kápolnásnyéken járt, a ház Kresz Gézáé, a külföldön is jól ismert hegedűművészé volt. A Kreszcsalád beirta a nevét a magyar művelődéstörténetbe. Idősb dr. Kresz Géza főorvos — a hegedűművész atyja — alapította a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületet. A művész nyaranta rendszerint Kápolnásnyéken lakott angol feleségével Dreweth Norah zongoraművésznővel. Leányuk. Kresz Mária az iró nyéki látogatásakor egyetemista volt, ma a Néprajzi Muzeum osztályvezető-helyettese. A Kresz-család körében töltött néhány óráról Móricz Zsigmond riportja a Kelet Népe 1942. szeptember 1-i számában jelent meg három nappal az iró halála előtt. A cikk keltezése: 1942. junius 21. Kresz Mária Móricz Zsigmond nyéki látogatása után még inkább következetesen készült a néprajzkutatói pályára. Sokat foglalkozott a különféle hazai népviselettel, a népi fazekassággal, a népi keramikusok munkásságával. Könyvei, tanulmányai jelentek meg ezekkel kapcsolatban. Az ő érdeme is hogy a Néprajzi Muzeum ma talán a világ legnagyobb népi kerámiagyűjteményét mondhatja magáénak. Gyermekkorában — angol édesanyja rokonsága révén — többször volt Kanadában. Jól ismeri a Kanadába kivándorolt magyarok életét. Tulajdonképpen, több éven át felváltva éltem télen Kanadában, nyáron Kápolnásnyéken — mondja Kresz Mária. — Ezért is nagyon megörültem, amikor az idén meghívást kaptam az ottawai Kanadai Nemzeti Múzeumhoz tartozó néprajzi múzeumok központjától, hogy vegyek részt egv munkaközösség keretében az ottani magyarok néprajzi felmérésében. Ez a kutatócsoport most az úgynevezett Békevár néprajzi feltárását tűzte ki célul. — Békevár? Ilyen néven szerepel a térképen? — Nem. A falu, vagy inkább mezőváros neve Kipling. Ruydgard Kiplingről, a hires angol Íróról kapta nevét. Békevár tulajdonképpen nagy tanyavilág a Kipling nevű helyiség határában. A századforduló évében, 1900 nyarán érkeztek ide az első magyar kivándorlók a Bereg megyei Botrágy nevű faluból: Szabó János a feleségével, Molnár Eszterrel, valamitn Szakács Áron és Szakács József. Később többen követték őket a Tiszahátról. Valamennyien reformátusok voltak. Tíz év múlva már állt a debreceni Nagytemplom kicsinyített változata a maguk elnevezte Békevár településen. Az első kivándorlókat az 1900-as évek elején mind több család követte Bereg megyéből. Ma Békeváron több mint kétszáz magyar család él a leszármazottakkal együtt. Az idősebbek mind magyarul beszélnek, de a legfiatalabbak, sajnos, már alig tudnak magyarul, angolokká válnak. Kint a határban, a ,,prérin” üresen áll a templom, nincs prédikátoruk, baptista istentiszteleten vesznek részt. — Hogyan élnek Békeváron az ottani magyarok? — Anyagi megélhetésük biztosított. farmergazdálkodást folytatnak, jól gépesítetten. Az ott született fiatalok egy része elszakadt a földtől, más városba mennek. Az idősebbek azonban, akik kivándoroltak az óhazából, minél inkább múlnak az évek, szemérmes nosztalgiával gondolnak szülőfalujukra, az idő és a távolság megszépítő messzeségéből. Kezembe kerül egy vékonyka, angol nyelvű kis könyv, amely egy nyolcvanéves özvegyasszony. Bolca néni tulajdona volt. Egyik mezőgazdasági gépgyár régi prospektus-naptára. Hátsó jegyzetoldalaira kezdetleges írással, több helyesírási hibával irta le érzéseit versben félje. Daku Bálint, aki a Szabolcs megyei Tiszabezdéden született, legénykorában Kanadába kivándorolt, ottani magyar lányt vett feleségül. A legutóbbi időkig magyar csak magyarral házasodott össze Békeváron. íme, e néhány verssor, eredeti szövegében: Békevárig... „Eszembe jucz szőke tisza tája, ol szült engem anyám a világra. Szép vagy nékem kis falum Határa, Az elmém álmomba mindenütt bejárja. De a jövőm sehogy nem (utam kinézni. A szegénységet a szegény ember érzi. Sok munka éhbérért, Az már meg nem járja. Azért kerültünk mi el Amerikába. Megbeszélés után elindult családunk, Lutrira vót téve kicsi gazdaságunk. Biztatók apámat, akik már ott jártak, Ne busulj komám, ott rád jobb napok várnak.” Nem lehet meghatódottság nélkül olvasni ezeket az ákonibákom betűkkel irt sorokat, amelyekben ez az egyszerű épphogy irni-olvasni megtanult ember ki akarta fejezni érzéseit. Amit elmondott a keresetlen szavakban. nem volt kevesebb, mint amit József Attila ..Hazám” című költeményében művészi fokon fogalmazott meg: után szüleim muzsikáltak az iró tiszteletére. Beethoven egyik szonátáját játszották. Nagyon szép napunk volt, én különösen boldog voltam, hogy Móricz Zsigmond megtisztelt bennünket látogatásával. Környei Elek Nemzeti park DEBRECEN - A hortobágyi nemzeti park igazgató tanácsának felügyeletével a csárdával szemközti területen épül a hortobágyi körszin. A negyven méter átmérőjű, kör alakú épületben színes felvételeken, tablókon. eredeti kiállítási anyagon mutatják be a puszta történetét, megváltozott világát és mai életét. Öt nyelvű feliratok és állandó diafilm-vetitések segítik az. idegeneket a pusztai értékek megismerésében. A tervek szerint a hortobágyi körszin még ez év végén elkészül. Államsegély BUDAPEST — A magyarországi egyházak és a vallásfelekezetek vezető testületéinek kérésére a kormány úgy döntött, hogy az egyházaknak folyósított államsegélyeket változatlan öszszegben 1979. december 31-ig továbbra is folyósítja. MAGYAR TELI (Folyt, a 16. oldalról) ,,Sok urunk nem volt rest, se kába. Birtokát óvni ellenünk, s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk.” Aztán beszélgetésünk fonala megint visszakanyarodott a Velencei-tó környékére. — Szüleim nagyon szerettek Nyéken élni — mondotta —, én pedig családommal, ha csak tehetem. szabad időmet ott töltöm. Eredetileg úgy kerültünk a Velencei-tó vonzáskörébe, hogy nagyapám unokahuga fele- . sége volt egy budai polgárnak,'• Ott Károlynak. aki a Nádasdy-' grófok egykori birtokából meg-.' vett néhány holdat, rajta.;Vöro$-. marty szüleinek házával. .'Amikor Ott Károly és félesége meghalt, nagyanyám, dr. Kresz Gézáné örökölte a kápolnásnyéki házat. Így lett később szüléimé. Én gyerekkoromban szerettem meg egy életreszólóan ezt a vidéket. Tudatában voltunk, milyen nevezetes házban lakunk. Szüleim nagyon sokat zenéltek esténként, gyertyafény mellett. Emlékszem, aznap este is. amikor Móricz Zsigmond meglátogatott bennünket, vacsora nak.: többnyire kifordított bundát. süveget viselnek. Néha bemutatják a karácsonyi történet más mozzanatait is. A játék elején a Szent Család szállást keres, de a gonosz emberek nem fogadják be a kis Jézust, aki végül istálóban születik meg: Nincs a Jézus ágyán paplan jgj, de fázik az ártatlan. Takargatja édesanyja dirib-darab posztócskába. — éneklik a szereplők. A KARÁCSONYI BÁBJÁTÉKOKBAN már nem csupán a bibliai történet jól ismert alakjai szerepelnek. hanem más. tréfás bábfigurák is. paraszt és parasztaszszonv. ördögök, kéményseprők és a Lackó, aki kis csengettyűt ráz és a bábjáték végén adományokat gyűjt a nézőktől. A betlehemi játéknak mintegy folytatása vízkeresztkor, január 6-án a három király-járás. A VIZKERESZTI JÁTÉKOKBAN a három napkeleti király, illetőleg mágus megy köszönteni az újszülött Jézust és a meglátogatott ház népét. A napkeleti ki-Feltárult a kolostor l’M’OC. Vas megye — A Vas megyei Pápóeon a múlt években hely reá 11 i tol t á k a község legszebb műemlékét, a román kori nagykaréjos. emeletes kápolnát és gótikus részleteket tártak fel a XIV. században épülő templomon. Az Írásos utalások indokolták, hogy fokozott gonddal, körültekintéssel nyúljanak ahhoz az épüleltömbhöz is. amely a kápolnához csatlakozott. A kutatás, a feltárómunka eredménnyel járt: felfedezték azt az épületet, amelyet 1360 körül alapítottak, s az Agoston-rend kolostora volt. A vakolat leverésével kibontakoztak a középkori építészet jellegzetes vonásai, a hármas gótikus ablakcsoport, a felső szinten az árkádsor. valamint a ki,Isii utcai részen a nyújtott, kettős gótikus ablak. Az Ágoston-rendi kolostor helyreállítását a város fejlesztési tudományos intézet tervei alapján a jövő évben kezdik meg. s a műemlék épületben alakítják ki a falu kulturális központját. HIRDESSEN LAPUNKBAN népszokások rálvokat nemcsak fiuk. hanem lányok is megszemélyesíthetik. Az. egyik király gyakran bekormoz.ta arcát, hogy mindenki felismerje: ő a sz.erecsen király. A háromkirálv-járás elengedhetetlen kelléke a csillag — a csillag alakúra vágott papírral, melyben gyertya ég. A csillagot ollós szerkezetre is szerelik, s minden elénekelt vagy elmonddott vers után ..kiugratják" majd ismét visszahúzzák. A háromkirálv-járás néha csak köszöntők elmondásából áll. de néhol jelenetet is beleszőnek. melyben a három napkeleti király keródessel és kíséretével találkozik. A vizkereszti csillagjárás előzményei szintén a középkorba vezetnek. Egy XI. századi latin játékszöveg azt bizonyítja, hogy akkortájt a templomban adták elő dramatizált formában a három napkeleti király látogatását a szent családnál. A latin rendezői utasítás szerint a mágusoknak öltözött szereplők ujjal mutogattak a csillagra, melytől a játék a Tractus Stellae nevét nyerte. A betlehemes játékban és a vizkereszti három király járásban a falu népe saját megfogalmazásában viszi színre a bibliai történetet. (noUtölo Vf a ,íy!oT> •íobdsiívó föl " Vü)hid gala ntv t. —tJiá 61.»It, ji/i. •Lí ti A'JAIU /Jlt/> ,A
