Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-12-05 / 49. szám
■■Ntfí 4. oldal 4 • A FORRONGÓ KÖZELKELET Pillantás Palesztinára, amely vissza akarja nyerni nemzeti önállóságát UNITED NATIONS, N.Y. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén most különleges figyelmet fordítanak Palesztinára. erre a veszélyes területre, amelynek politikai egysége 1948. uralma alá vegye.” A több mint három millió Palesztinái jelenleg szét van szórva a Közel-Keleti országokban. 300,000-en közülük Izrael területén élnek, mint izraeli május 14-én megszűnt. Ezen a napon Nagy-Britannia, amely a Nemzetek Ligájának megbízása alapján 1920 óta felügyelte Palesztinát, visszavonult és ugyanakkor a Jordán folyótól nyugatra eső területek egy részén kiirtották Izrael államát. A Jordán folyó nyugati partvidékének többi részét Jordánia kebelezte be. míg a gázai övezetet Egyiptom vette ellenőrzése alá. Az 1967-es hat napos háború folyamán Izrael mindkét területet elfoglalta a Sinai félszigettel és a Golan magaslattal együtt, amelyek Egyiptomhoz, illetve Szíriához tartoztak. Nemrégiben az arab vezetők a Palesztinái Felszabaditási Mozgalmat ismerték el mint egyedül törvényes képviselőjét a palesztinai népnek, amelynek nyomán továbberősödött a mozgalom, hogy Palesztinát a mozlimok, keresztények és zsidók független államává tegyék. Izrael természetesen ellene van ennek a tervnek, mert megvalósulása az ő pusztulásához vezetne. E célhoz az első lépést az arab vezetők abban határozták meg, hogy a Palesztinái Felszabaditási Mozgalom — amely teljes egészében gerillamozgalom — a Jordán folyó nyugati partján és a gázai övezeten független államot létesít. ha azt Izrael átengedi neki. Az Egyesült Nemzetek izraeli képviselője, Yosef Tekoah azonban kijelentette: „Izrael nem engedi meg, hogy a Palesztinai felszabaditási Mozgalom Palesztinának bármelyik részét is állampolgárok; 700,000-en elfoglalt nyugati parti területen, és 300,000-en a gázai övezetben. Mintegy egy millióan Jordániában élnek Husszein király uralma alatt, és 700,000-en Libanon, Szíria, Irak és Kuwait területén. Kisebb csoportjaik vannak Európában és az Egyesült Államokban. Százezrek élnek közülük az Egyesült Nemzetek által támogatott menekülttáborokban Libanon, Szíria, Jordánia, a nyugati partvidék és a gázai övezet területén. Palesztina a zsidók, keresztények és mozlimok szent földje. A bibliai időktől kezdve a következő népek uralták: zsidók, assziriaiak, babilóniaiak, perzsák, görögök, rómaiak, mozlimok, egyiptomiak, keresztes hadak és mamelukok, majd az ottomán törökök, akik 1516-ban foglalták el. Őket a második világháborúban a britek űzték ki a területről. A,főbb zsidó gyarmatosítás a huszadik században következett be, amikor 1906-ban a cionista mozgalom megindult. 1917 februárjában, mielőtt Nagy-Britannia meghódította Palesztinát, a Balfour-nyilatkozatban kimondták, hogy a terület a zsidók nemzeti otthona, a nem zsidó palesztinaiak jogainak figyelembe vételével. 1939- ben ezen a területen mintegy 900,000 mozlim, 400,000 zsidó és 100,000 keresztény élt. A második világháború után Nagy- Britannia megtagadta a zsidóknak azt az igényét, hogy engedjék őket tömegesen bevándorolni, ezért az illegális emigráció áradata indult meg. Már a háború előtt ‘is voltak összecsapások az arabok és zsidók között, mivel az arabok veszélyesnek látták a zsidók arányának megnövekedését. Széleskörű összecsapásokra került sor a háború alatt, és közvetlenül Palesztina felosztása után a környező arab államok megtámadták Izraelt. Ez a hadakozás 1949- ben ért véget, amikor Izrael már csaknem 50 százalékkal több területet vett hatalma alá, mint amennyit az Egyesült Nemzetek Szervezete neki biztosított. LEGSÖTÉTEBB AFRIKÁBÓL Szárazság, éhínség, de a szegények valahogy mégis élnek DAKAR, Senegal — A nagy afrikai szárazságtól sújtott területen tartó két hónapos utazás során a legmeglepőbb benyomása az embernek, hogy a nagy szegénység ellenére milyen erős az ellenállóképessége az itt lakóknak, értve ezen Csád, Niger, Felső-Volta, Mali, Mauritania, Senegal és .Gambia népességét. Igaz azonban, hogy akik átvészelték a nagy ínséget, azok csak fele annyi ideig élnek, mint akik ettől megmenekültek, mert a szervezet rugalmasságának is van határa a rosszultápláltsággal szemben. Ha az ember fehér kerékpárost lát valamelyik faluban vagy piatanitja arra, hogy száraz évszakokban hogyan kell a kerteket művelni. Munkáját az egyik protestáns egyházi szervezet megbízása alapján végzi. Társa, Lee Yellott, aki Houston-ból való, egy kissé lejjebb lakik, szintén Nigerből való feleségével együtt. Az az igazság, hogy nagyon kevés fekete amerikai érkezett a szárazságtól sújtott területre, pedig az Africare nevű szervezet megpróbálta mozgósítani őket, hogy segítsenek az afrikai fejlesztési programban. A szárazföldi utazás nehézségei nem okoznak különösebb meglepetést egy ilyen területen, ahol con, akkor a legnagyobb valószínűség az, hogy az illető az American Peace Corps önkéntesei közül való. Jelenleg senki más nem tud közelebb kerülni a helyi lakossághoz, mint ezek az önkéntesek és senki mást nem fogadnak olyan készséggel, mint éppen őket. Egy nigériai tanító, aki Niamey-ben, Niger fővárosában működik, ezeket mondja: „Ha meghívjuk őket, hogy egyék azt, amit mi eszünk, akkor készséggel elfogadják; és ha ők hivnak meg minket, akkkor mi is szívesen elmegyünk hozzájuk.” Ezzel együtt nem valami hízelgő összehasonlitást tesz a franciákkal akik Franciaországnak ezeken a korábbi gyarmatain az idegenek többségét alkotják. Az önkéntesek elég jelentős száma azután is ott marad a nép között, amikor a Peace Corps nevű szervezet működésének ideje lejár. A Long Island-ról való Louis Siegel egy bozótkunyhóban él, egy kis dél-nigeri tó közelében, tuareg feleségével együtt. Jelenleg a gyermekeket kevés a közlekedési útvonal és ahol természeti akadályokba ütközik az ember. Az azonban már érthetetlen, hogy a légi közlekedés is olyan kínos. Igaz, a lökhajtásos repülőgépek sokasága szeli át az afrikai égboltot, mégis ezek ritkán kötik össze az afrikai országokat. Miközben gyakori légijáratok vannak az afrikai országok fővárosa és Párizs között, addig az országok egymás között alig érintkeznek. Ezért történhet meg az, hogy ha valaki Nigerből a szomszédos Csád Köztársaságba akar repülni, akkor Párizson kell keresztül mennie. Ha valaki mégis Afrikán keresztül akaija elérni a szomszédos országot, akkor délfelé kell utaznia, az Elefántcsont parti Abidjan-ba. Ezután két éjszakát tölt el e helyen, és továbbrepül a parti területeken két vagy három országba, amig a camerooni Doualá-ba nem érkezik. Itt megint egy éjszakai várakozás következik, és a negyedik napon, három megállás után végre Ndjamená-ban, Csád fővárosában találja magát. Ed dig ennél gyorsabb utazás nen. volt. TAILÖZÁS PÁRIZS, Franciaország — Kenneth Rush, az Egyesült Államok uj franciaországi nagykövete megérkezett Párizsba. A 64 éves Rush a Yale Egyetemen jogi doktorátust szerzett, és a Union Carbide Corporation elnöke volt. Később bonni nagykövetté nevezték ki, és az Egyesült Államok képviselője volt az 1969-es négyhatalmi berlini egyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokon.- o -TORONTO, Canada — Pierre Elliott Trudeau kanadai miniszterelnök 26 éves felesége, Margaret Trudeau uj pályára lépett, mint részidőben foglalkoztatott fényképész. Doris Anderson, a Chatelaine nevű torontói magazin főszerkesztője mondotta, hogy Mrs. Trudeau első képei — amelyek a miniszterelnök rezidenciáját mutatják be — a jövő év februáijában vagy márciusában fognak megjelenni a lapban.- o-Winston Churchill születésének 100. évfordulójára az angol posta bélyeget adott ki. Az öt és fél pennys bélyegen az angol államférfi képe látható kalapban, és az elmaradhatatlan szivarral á szájában.- o-Norvégiában törvénytervezet készül, amely megtiltja a madarak vadászatát. A tervezetet az oslói környezetvédelmi hivatal készíti elő, s a parlament tavaszszal már tárgyalni fogja.- o -JOHANNESBURG, Dél-Afrika — Angola fővárosából több mint 100 amerikai nőt és gyermeket telepítettek át Johannesburgba, mert attól tartanak, hogy újabb erőszakos cselekményekre kerül sor a városban. A kilakoltatott személyek legtöbbje azoknak az amerikai férfiaknak a hozzátartozója, akik a Cabinda Gulf Oil amerikai vállalat alkalmazottai.- o -MOSZKVA — Walter F. Mondale U.S. szenátor mondotta, hogy a szovjet vezetőket arra sürgette, hogy az Egyesült Államokkal a közeljövőben folytatandó leszerelési tárgyalásokon ne csak a stratégiai nukleáris fegyverekkel kapcsolatos számszerű ellenőrzéssel foglalkozzanak, hanem a fegyverek minőségével is.
