Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-21 / 47. szám
IT. oldal EZER ÉV MAGYAR PÉNZEI: István-dénártól az ezüst forintig... BUDAPEST —Tessék, tessék, itt látható István király ezüst dénárja, az első magyar pénz, 43 darab van belőle az egész világon, két éve találják! — így kezdené a régi idők kikiáltója, ha azt a sok száz különféle korból származó érmét és bankjegyet reklámozná, amelyet a Magyar Nemzeti Bank székházábam mutatnak be, a bank fennállásának fél évszázados jubileuma alkalmából. Az első hazai aranypénz Károly Róbert első Anjöuházi magyar király nevéhez fűződik — mondja Ruzicska Lajosné, a kiállítás szervezője. A 15-ik századi, Szent Jánost ábrázoló forint mellett bevezette az aprópénzt, a garast és az obulust is. A korabeli iratok szerint egy aranyforint 16 ezüstgarast vagy 100 dénárt ért. A féldénárt obulusnak nevezték. A régi érmék közül nem a legöregebb a legértékesebb, hanem a legritkább, illetve, amelyikből a legkevesebbet verték. Bethlen István erdélyi fejedelem és Brandenburgi Katalin tallérjai például azért olyan értékesek, mert rövid uralkodásuk alatt csak kevés pénzt volt idejük veretni. Van egy József-tallér, amely több mint 20 ezer forintot ér. Az erdélyi fejedelmek közül Apaffy Mihály hatszögletű aranyérmét adott ki, mig Báthory Gábor spórolt a pénzkészitési munkaerővel: csak az érme egyik oldalára verette képmását, a másik oldalt üresen hagyta. Az üveg alatt látható gyűjtemény egyik legértékesebb darabja I. Lipót arany ötdukátosa: a legutóbbi nemzetközi katalógus szerint több mint 60 ezer Schillinget ér. Az első hazai papírpénzt Kossuth adta ki: a nemzet 12.5 millió aranyforint értékű nemesfémet, ékszert gyűjtött össze, hogy az uj pénz-MATYÓFÖLD KINCSE: A piros a napé, a fekete a MEZŐKÖVESD, Borsod m. — Reneszánszát éli a népművészet. Minden lakásban hangulatos a virágos, festett tálakkal díszített étkezősarok, s szőttes párna a heverőn, a száda a konyhaablakon . . . A remekek egyik legjelesebb hazája: Matyóföld, Mezőkövesden, Szentistvánon és Tardon élnek az országhatárainkon túl is hires népművészek. A központ immár több évszázada Mezőkövesd. Neve már hatszázötven évvel ezelőtt oklevelekben olvasható. Annak idején Mátyás király emelte mezővárosi rangra. A Mátyás névből származik maga a matyó elnevezés is: Mezőkövesd lakosságát a közeli falvakban élők megkülönböztetésül nevezték igy. A matyók himzéskulturájáról az első adatok 1870-ből valók. Ekkortájt ügyeskezü lányok, asszonyok művelték ezt a szép mesterséget. Elsőként lepedővégeket hímeztek, ezt követte a legények lobogós ingujjának díszítése, majd a keskeny női és férfikötény aljának szinpompás hímzése következett. A múzeumban őrzött korabeli matyó hímzések pirosak és kékek, a több színű fonal használatára később tértek át. öt szinnel hímezték a jellegzetes matyó motívumokat, a matyórózsát, a szivrózást, a cserfarózsát, a tulipános levelet és bimbót. A legkedvesebb szin a piros, amely a matyók szerint az öröm, a nyár: a nap szimbóluma. Gyakori a fekete hímzés is. De ez náluk nem g gyász színe, hanem a termést adó földé, amely az életet jelképezi. Dolgoznak kékkel is: Matyóföldön ez a szin a bánaté, az őszé, az elmúlásé. A Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben több mint kétezer hivatásos hímző ápolja a hagyományokat. Munkájuk szépsége az egyszerű iróasszonyok rajzoló tehetségének köszönhető. így volt ez régen, s igy van ma is. Újbóli virágzását Kisjankó Bori, a népművészet mestere indította el. S az idősebb generáció alkotó örökségét veszik át napjainkban a fiatalok. nek fedezete legyen. A papirbankókat egy-, két-, öt-, tiz- és százforintos címletben bocsátottak ki. Aprópénze a krajcár lett. Érdekesség: 1852-ben hivatalos amerikai bankjegyeket adtak ki a magyar szabadságharc eszményeinek támogatására és Kossuth tiszteletére. A szabadságharc leverése után Magyarországon az osztrákok verettek négy- és nyolcforintos aranyérmeket is. A hivatalos pénz továbbra is a Kabsburg-tallér volt. Aztán 1867-től, a kiegyezés után már magyar felirattal és címerrel verték a pénzeket. A koronát 1892-ben vezették be az Osztrák-Magyar Monarchia területén. A Tanácsköztársaság uj érme kibocsátását tervezte, Ferenczy Béni rajzai alapján el is készült a 100 és 200 koronás érmék mintája, kibocsátani azonban már nem tudták. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása után 1926-ban uj pénzt bocsátottak ki: a pengőt. A bank 1928-as és 1929-es évszámmal tíz és huszpengős címletekben tervezett aranypengőt, miire azonban eljutottak a kibocsátásig, az érmékben levő arany már jóval többet ért, mint amennyit az érme címlete. Így aztán ma csupán a mintának vert két arany tizpengős és hat arany huszpengős van a világon. Értékük felbecsülhetetlen. 1946. augusztus 1-én bocsátották ki a forintot Egy forint olyan összegű inflációs papirpengővel volt egyenlő, amelynek száma egy 4-es és 24 nulla. Az első tízforintoson még nem Petőfi, hanem egy kalapácsos munkás arcképe volt, a 100 forintos pedig kék szinü volt, s keretében sarlót tartó nőt ábrázolt. A ma is érvényes papírpénzeket 1947-ben adták ki. Az érméket többször változtatták, s többször adtak ki nagyobb cimletü, 25-1000 forint értékű ezüst- és arany emlékérméket is. A Nemzeti Bank gyűjteményében ott van a híressé vált Szent István ötpengős: ez a háború előtt kiadott ezüstérme a New York-i pénz-világszépségversenven néhány év előtt első lett. Tőke Péter Szabolcs herceg nyomában NYÍREGYHÁZA — Az utóbbi évek leggazdagabb honfoglalás kori emlékei kerültek napvilágra Szábolcs- Szatmár megyében.Itt találták meg - - 1927-ben — az első honfoglalás kori vezéri sirt, aranyveretü szablyával és ezüst tarsolylemezzel. Geszteréd után most Szabolcs és Rakamaz községek határában, a szabolcsi Földvár környékén bukkantak nagy jelentőségű emlékekre. Dr. Német Péter régész, a nyíregyházi Jósa András muzeum megbízott igazgatója hatodik éve vallatja a Földvár környékét. Kutató ásatási során feltárta a Földvár sáncszerkezetét, amelyet a tizedik században emeltek, megtalálta két kapujának maradványait és napvilágra kerültek az első honfoglalás kori közutak is. Szabolcs herceg a feljegyzések szerint Árpád trónörököse volt, s kísérettel is rendelkezett. Ez év áprilisában tereprendezés közben megtalálták az e korból származó leggazdagabb emlékeket tartalmazó sirt. Az eke harminc sirt bolygatott meg, közülük csak kilencet sikerült ugyan megmenteni, de köztük volt az is, amelyben aranyveretü szablyát és ezüst tarsolylemezt találtak. Ez a sir volt a katonai kiséret vezetőjének temetkezési helye. Mindkét tárgyi emlék szinte sértetlen. A szablyának előkerült a finom mivü koptatója és gazdag díszítésű arany gombos fogója is. A vártól alig két kilométerre pedig egy tatárjáráskor elpusztult falu maradványaira bukkantak. Dr. Német Péter tárta fel Szabolcs községben az Alföldi egyetlen még álló tizenegyedik századi épületét is. A jéd templommal egy idős templom maradványai arra utalnak, hogy I. István idején épülhetett. Helyreállítása még ebben az évben megkezdődik. kereztetik. így a növényházban 2, 5-3 hónap alatt erőteljes talpgyökeret és lombot nevelnek a szőlők, amit júniusban, júliusban, esetleg később is kiültethetnek a szabadba. Ott pedig Starter tablettákkal segítik át a növényeket a helyváltoztatás okozta megrázkódtatáson, megelőzik a nap perzselését is. E célból vegyszerfürdőt kapnak a hajtások, ami átmenetileg meggátolja a párolgást. Az uj eljárással feleslegessé válik a két évet igénylő szőlő-gyökereztetés, gyorsabban kerülhetnek köztermesztésbe az uj fajták. A növényházi hajtás jólsikerült, most a szabadban vizsgázik a módszer. Két hektáron telepitették ilymódon a szőlőt, s amennyiben megfelelő lesz a vesszők fejlődése, az eljárást nagyüzemi gazdaságok is alkalmazhatják. Mátra fehérben GYÖNGYÖS, Heves megye — A Mátrába beköszöntött r tél. Mára virradó éjjel hó esett és a hőmérséklet is nulla fokra süllyedt. A hegvek csúcsait összefüggő fehér takaró borítja. Kékestetőn a hó vastagsága 2 centiméterre nőtt. Az erdő fái is fehér téli ruhát váltottak. Ritka látványt nyújt a Mátra: a csúcsok káprázó fehérben ragyognak, az alacsonyabban fekvő részeket pedig továbbra is változatos szi vekben pompázó őszi lombok díszítik. Tablettável jobb szőlőt termelnek KECSKEMÉT — Uj, az eddiginél gyorsabb szőlő-szaporítási eljárást kísérleteztek ki Magyarországon a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet lakiteleki állomásán.Ezzel a szőlőszaporitó-anyag hosszadalmas előállítását rövidítik, egyszerűsítik. A módszer lényege, hogy a sima szabványvesszőket egyenként kartonba vagy nylonzacskóba csomagolt komposztban gyö-Nagy Lajos idejéből VISEGRÁD — A magyar történelem egyik legjelentősebb emlékhelyén, Visegrádon. 40 évvel ezelőtt kezdték met a királyi palota feltárását. A régészek munkája nyomán ratdag emlékanyag került napvilágra. Közülük is kiemelkednek a palota diszkut*ai. A négy, korabeli építészeti, szobrászati remekművet, a strucc-cimeres falikútat, a gótikus kutházat. az oroszlános falikutat és az alsó udvarban álló Herkules-kut3t egészében helyreállították. A ^7?V:emberek megállapítása szerint a visegrádi kutak egyedülálló művészeti értékek Európában. Nagy Lajos király idejébe;' cpitették fel a strucc-cimeres falikutat és a gótikus kutat amelyek a falakhoz simulva díszítő funkciót is betöltötték. Száz évvel később a 15-ik század második felében Mátyás király építette fel az rroszlános falikutat, az alsó udvarban pedig a Herkuleskutat.
