Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-21 / 47. szám
I 4. oldal STOCKHOLMI RIPORT Békés ország békés fővárosa STOCKHOLM - Tényleg annyira gazdagok? Milyenek a svéd emberek? Valóban olyan gyönyörű Stockholmban? Svédország ma a világ első öt állama között van, ha az egy főre jutó évi jövedelem alapján rangsoroljuk. Nehézipara pedig termékeinek több, mint egynegyed részét exportálja — elsősorban kohászati termékeket, fém-, fa és papíripari berendezéseket. Mi másnak tulajdoníthatnánk ezt a gazdasági eredményt, mint a szorgalomnak, annak, hogy a svédek tudnak és szeretnek dolgozni? Azonban nem éltek mindig ilyen jól, alig több, mint ötven évvel ezelőtt a lakosság egyötöde kivándorolt. Legtöbben az Egyesült Államokban leltek munkát és az otthonitól nem sokkal jobb életet. Ekkor, ebben az időben kezdett föllendülni a svéd gazdaság. Csakhogy ehhez még kellett egy döntő tényező, a béke. Svédország a XVIII. század óta nem viselt háborút, Stockholmot pedig idegen hatalom katonái csupán egyetlen egyszer, 1520- ban foglalták el. De nem érte el Svédországot a legújabb kori történelem két világégése, az első és a második világháború sem. Ma jól élnek. Ott tartanak, ahol még nagyon sok állam tarthatna, ha az emberiség nagyobb része is elkerüli a poklokat. A Stockholmról szóló első írásos emlékek 1252-ből származnak. A csaknem másfél milliós metropolis őse erődítmény volt. A vikingek elsősorban katonai szempontok miatt döntöttek a sziklás sziget mellett, amelyet az évszázadok során egyre inkább kinőtt a város. Stockholm 1523 óta az ország politikai, közigazgatási és kulturális központja. Ma Stockholm hét nagyobb szigeten terül el és talán ez a természeti adottság kínálta a lehetőséget arra. hogy a világ minden részén úgy emlegessék, mint Észak Velencéjét. Stockholm gondozott. tiszta, gyönyörű fekvésű város, és sokkal csendesebb, nyugodtabb, mint legtöbb metropolis. Ennek ellenére mégsincs a svéd fővárosnak igazán hangulata. Olyan ez a város, mintha egy csodálatos tehetségű művész gyönyörű szobrot készítene, de jégből. Hiányzik az ilyen remekműből a bronz drámaiságot sugárzó színe és a márvány hidegségében is érezhető liraisága. Stockholm mégis elbűvöl mindenkit. Fekvésével, műemlékeivel. parkjaival, gyönyörű sugárutjaival. Rám építészete és városrendezésének előrelátása tette a legnagyobb hatást. Talán sehol a világon nem olyan harmonikusan egységesek a XVIII. századi házak a mai üvegpalotákkal, mint itt. Miért? Mert az utóbbi hagyja élni, lélegezni a mellette lévő épületet. Talán meglepően hangzik, de sehol a világon nem látni annyi hosszú hajú, koszos, gondozatlan fiút és förtelmesen elnyűtt szerelésben járkáló lányt — nemcsak a ruhájuk elnyűtt —, mint Stockholmban. De, ami a legmegdöbbentőbb, hogy a legkoszosabbak luxusautókon száguldoznak. A luxuskocsin járó hippik, megtudják venni a mindennapi betevő kábítószert, a szenvedés szegényebb rabjai viszont egyetlen koronáért képesek leütni a járókelőt. Ezt látva azonban mégsem lehet és mégsem szabad azt mondani, hogy ilyen a svéd ifjúság. Szerencsére nem ilyen... Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy tavaly a választások napjaiban is Stockholmban tartózkodtam. Az utcán mindenütt transzparensek, felhívások, üvöltő hangszórók, egyszóval a különböző pártok felvonultatták a korteshadjárat minden eszközét. Egyetlen kivétel volt, a Svéd Baloldali Párt — a kommunisták tömegszervezete. Fiatal tagjai itt-ott politikai dalokat énekeltek, máshol a párt céljait ismertető programfüzeteket osztogattak. Svédország királyság, ahol azonban a királynak csak formális politikai hatalma van. A valódi hatalom a parlament, a kormány, illetve a miniszterelnök, Olef Palme kezében van. Palme a Szociáldemokrata Munkáspárt vezéralakja és nevéhez nagyon sok — nagypolgári családból származó politikusról van szó — váratlan szociális intézkedés fűződik. Az elmúlt években több állami vállalatot hoztak létre, de ezek az összes üzemeknek csupán öt százalékát Bialystok, Lengyelország teszik ki, a svéd ipar 95 százalékban a nagytőkések kezében van. A szeptemberi választásokon a jövő képe is kirajzolódott. A polgári pártokkal szemben a szociáldemokraták csupán úgy maradhattak kormányon, hogy a kommunisták mandátumait is hozzászámoltatták Palméék szavazataihoz. Ez ékesen bizonyítja, hogy az évről évre erősödő baloldali párt egyre fontosabb tényezője a svéd politikai életnek. olyan, mint akárhol: föld és ipar egyre többet termel — folyton épül, mégis kevés még a lakás — és ha nem tanulhat otthon, távoli nagyvárosokba vándorol a fiatalság. De láttunk a Mazuri-tavaknál mesevilágot is. örák hosszat hajókáztunk esőtől hólyagosra vert, vagy napfénytől ezüstös vizeken, órákat vonatoztunk két kocsiból álló, keskenyvágányon futó vonaton ember-alig-járta erdőben. Nem rozséból, hanem méteres hasábfákból raktak nekünk pásztortiizet és azt egy szál gyufával meggyujtott gyantás forgács lobbantotta égigérő lángra. Az is illatos, mikor a karácsonyfa tűit a kályhába dobjuk, de micsoda illatfelhőt ad a hasábszámba pattogó fenyőfa! Kérdeztem, mit jelent a megye, a vajdaság neve: Bialystok? Azt jelenti — mondta a kicsi erdőmémöknő és kereste a német szót olyan arccal, mintha valami nagyon-nagyon finom ételét keresné —, hogy Fehérdomb. Fehér halom. Nálunk mindent elborít a tavakról felszálló fehérség... Értettem is, nem is. De egy másik, igazi őserdőben, ebben a tejfehér, alacsonyan elterülő ködben zakatolt nyitott, faszállitásra való vonatunk. Abban a csodálatos őserdőben, melyben ezeréves tölgyfák és ötven méter magas vörösfenyők állnak. Ahol huszonhat kilométer hosszú rezervátumban kétszáznyolcvan bölény él a maga kedvére szabadon. A rezervátumot lengyelül puszcsának hívják. Megfelelője lenne a magyar pusztának? A REZERVÁTUM bejárata turista célpont. Autóbuszok, személykocsik és hosszú sor bazár veszi körül. Minket a főagronómus vezetett be a hosszú palánkhoz, melyen magas emelvényről szabad csak átnézni: ott unatkozik rabságban, persze tágas kertben, öt bölény és két kis' bölényboiju. Idegenforgalmi MEBENYLET ARGENTÍNÁBAN Alberto Villar BUENOS AIRES — Alberto Villart. Argentin Szövetségi rendőrfőnököt és feleségét a hajójukban elhelyezett időzített bomba halálra sebesitette. Villar ugyanaz volt Argentínában, mint itt az FBI főnöke. Kegyetlen módszerei miatt még saját emberei is féltek tőle. AUGUSZTOW Lengyelország északkeleti sarkában van, a Mazuri ezer tó országában. Az őserdőktől, mocsaraktól, rozs-, zab-, krumplitermő földektől körülvett, fekete-fehér tehenekkel pettyezett, hevesen iparosodó Bialystok vajdaságban, dunántulnyi területen félmillió ember se él. A levegő olyan illatos, mint az erdő, a viz olyan tiszta, mint a harmat és átlátszó. Bőrét nem borzolják csak a vadmacskák és a fürge, hegyes, szúrós, vizityukok, a berregő motorosok, a busán ácsorgó vitorlások, néha hajó, sok kis ladik, meg a kelepelő vizibicikli. Augusztow pici kis város, négy országút és két vízi ut találkozásánál. Van benne roskadt faház és házgyárban készült lakótelep, van bolhapiac és egész sor modern áruház, van temérdek fodrászüzlet — és néhány gyár, ahol a szépen megfésült fiuk-lányok dolgozhatnak. Két múzeuma is van, egyik vén parasztház, abban néprajzi tárgyakat őriz egy öreg rokokó gavallér, a másik a vízügyi hivatal által kinőtt és már mással pótolt épület, abban olyanféle történetet lehet tanulni, mint a Tisza szabályozásáé. A FIATAL, szinte diák igazgató orosz tudása ugyanolyan gyatra, mint az enyém, azért inkább a lelkesedés nyelvén és térképek utján elmagyarázta, hogy kötötték össze már a múlt században a Szuyalki város sok kicsi és a nagy Wigry tavát, meg harminchét folyócskát a Fekete Hancsa sodrán át a tavak láncából álló Augusztow csatornával. Ez most már 102 kilométeres világszép vizi ut, végig lehet — s divat — csónakázni. Itt, a keleti könyökben csatlakozik bele a Rygol, mely, az UNESCO megállapítása szerint, a világ legtisztábbvizű folyója. LENGYEL BARÁTAINK megmutatták azt is, ami náluk is LENGYEL TÁJAK A Mazuri ezei tó országában célból? — Kísérletek is folynak — mondta később, a szép üvegmv zeumban a bölények főagronómusnője. — A világon nincs már több kétezer bölénynél, szabadon pedig Európában csak a mi rezervátumunkban élnek. Lassan és nehezen szaporodnak. Megpróbáltuk a mi kistermetű, bőtejelő tehenünkkel keresztezni. Óriási utódok születtek; egyikük-másikuk 12 mázsás óriás, de ideges, félős és gyávaságában támadó, hozzáférhetetlen. Ládába, deszkaálványba zártuk, hogy megfejhessük. E- gész testében reszketett és félelmében szivszélhűdést kapott, azonnal kimúlt. Másik, még nagyobb baj, hogy nem szaporodik tovább. — Mit eszik a bölény? — Gyökeret, harasztot, fenyőtobozt, makkot. De télen tartósan nagy hideg van nálunk és mellig érő hó, akkor lerágja a fiatal fák kérgét, sok kárt csinál, pedig már most is, 400 tonna szénát készítettünk nekik télre. Répával, zabbal is etetjük, de a legszebb példányok azok, amelyek maguk keresik a kenyerüket. Szeretnek itt élni. Próbáltuk őket messzebbre, nyugat felé, a bialystoki erdők felé terelni. Visszajöttek. Jobban ízlik nekik itt az étel. NEKÜNK IS ÍZLETT a szép erdei múzeummal egybeépült turistaszállóban a vaddisznó pecsenye. Mert persze vaddisznó is van, meg vadmacska, róka, menyét, százféle állat, ezerféle madár és millió bogár ebben a gyönyörű őserdőben — a mindenikből egy pár mutatóba az uj múzeumban, mely itt, az ötszáz éves erdésztelepen, az erdésziskola mellett az UNESCO segítségével épült. Alig merem ezt a harmatosán érintetlen világot zengeni, félek az ártatlanságot eltipró civilizációtól, mely már negyedmilliós várossá duzzasztotta a vajdaság központját, Bialystokot. De hát én nem muzeumsorsot kívánok nekik, hanem egyéniségük és kultúrájuk megőrzését. Móricz Virág OK SEM KIVÉTELEK Könnyebb sérüléssel a madridi kórházba került Alicia Tomas kisasszony, a világ első bikaviadomője, miután egyik négylábú ellenfele, egy jól irányzott döféssel „kivonta a forgalomból”, A matadorkisasszony — szemében a harag könnyeivel — „sportszerűtlen” magatartással vádolta az állatot, mivel az — immár sarokbaszoritva, megdöfte a viadornő hátsó felét.