Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-07 / 45. szám
*fvfo ,Tt 16. oldal MAGYAR VIDÉK: AZ ÉPÜLŐ SZEGED Szeged, 1974. november hó. Aki Szeged nevét hallja, annak a paprika, a szalámi és a halászlé jut eszébe. Ezt hirdették a múltban mint nevezetességet. Ma már sok szó esik a város tudományos kulturális életéről, egyetemeiről, kutatóintézeteiről, köztük a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató Intézetről, amely talán a legnagyobb ilyen intézet Európában. A Szegedi Ünnepi Hetek keretében a szabadtéri játékokról, az ipari vásárról, a több mint ötven különböző rendezvényéi egyre több tájékoztatás jelenik meg. De nem kevesebb szó esik ma már a város és közvetlen környékének ipari fejlődéséről sem. A második világháború óta eltelt 30 esztendő alatt, annak is inkább az utolsó harmadában, az ország egyik legjelentősebb ipari városává lett Szeged. A város életében ma már meghatározó az ipar szerepe. Az aktív keresők 52 százaléka dolgozik ipari üzemekben. Növekszik a néhéz- és a gépipariban, csökken a könnyűiparban foglalkoztatottak száma. Három évtizeddel ezelőtt Szegeden a könnyű- és élelmiszeripar volt túlsúlyban, ezenkívül a kézműipar, a kisipar jellemezte. A gyárak, üzemek többnyire mezőgazdasági termékek — zöldség, gyümölcs, hús, kender — feldolgozására létesültek. Az 50-es években Szeged és iparának fejlődését fékezte a nem kielégítő viszony Jugoszláviával és az ennek következtében kialakult helytelen ipartelepítési politika. Az 50- es évek végétől dinamikus a fejlődés. Ma már 246 vállalat, üzem, gyáregység, illetve telep működik a városban. Nem múltak el az évek nyomtalanul a város hagyományos ipari üzemei, a kenderfonó, a szalámigyár, a paprika-feldolgozó, a konzervgyár felett sem. Még 25 évet sem értek meg egyes könnyűipari vállalatok vagy üzemek, mint a szegedi textilmüvek, a ruhagyár, máris nagy fejlődésről adhatnak számot. A régiek gyarapodása, az újak termelőmunkába állítása eredményezte, hogy évről-évre töibb munkást foglalkoztattak a gyárak. A fejlődés üteme 2-4 százalékos volt, ennéd nagyobb arányban nőtt az ipari termelés: évente átlagosan 8-10 százalékkal. A város élelmiszeriparában kiemelkedő az a beruházás, amelyet a régi szalámigyár rekonstrukciójára, egy uj gyár építésére fordítanak. Több mint 700 millió forintos költséggel hozzák létre Szegeden Európa legnagyobb szaláhiigyárát. 1974-ben alig többmint '530 vagon szalámit gyárt a szegedi gyár, ha befejeződik a rekonstrukció és felépül az uj, már több mint 1000 vagon szalámit ad a népgazdaságnak Szeged. Rövidesen befejeződik a paprika^ feldolgozó vállalat üzemeinek rekonstrukciója, amelynek eredményeként már nem a fűszerpaprika termelési értéke lesz a nagyobb, hanem azoké a félkész ételeké, ievesporoké, ételízesítőké, amelyekkel a gyár igyekszik megkönnyíteni a dolgozó nők második műszakját. Gyorsan fejlődik a város, szaporodnak uj lakóházai. A mai örömök és gondok éppen a város közelmúltbeli és jelenlegi gyors ipari fejlődésé vei függnek össze. Nemcsak uj gyárakat, uj lakótelepeket kellett építeni, hanem közmüveket is. Meg kell oldani egy igen égető problémát, a régi városrészek rekonstrukcióját is. A belvárosból igyekeznek kitelepíteni a termelő üzemeket, a rekonstrukció során a város iparkörzetében építtetnek helyettük újat. Ezzel tehermentesitik a közmüvekt és az utakat. Ennek ellenére ezek már nem bírják a terhelést, hiszen nagy részük, mint például a viz-, gáz- és csatornahálózat, 75-80 éves. Igen fontos feladat, hogy az ipar rekonstrukciójával egy időben folyamatosan megoldják a város közmüveinek rekonstrukcióját is. tek, s az idén további hármat vesznek . A fajtajelölteket egyébként az Országos Fajtaminősitő Intézet nyilvánítja fajtáknak, ekkor kapják meg a nevüket is. A csemegeszőlők nemesítésének célja különben az, hogy igen korai (julius végi), korai (augusztusi), közép (szeptemberi) szőlőfajták egyaránt legyenek, azaz egymáshoz csatlakozva érjenek be, s ennek következtében nyáron és ősszel friss termést kaphassanak a fogyasztók és a legkésőbben érőket el is tehessék télire. Jelenleg az említett vörösborszőlőkön kívül fehérborszőlő és csemegeszőlő fajtajelöltekkel is végeznek nagyüzemi kísérleti termesztést, így előblb-utóbb elérhető lesz, hogy a jó teljesítőképességű szőlők száma nőni fog, ami az évenkénti termésingadozást is csökkenti. OH AZ AI RIPORT: Az egyház és az Állam viszonyáról Rekord termés, uj szőlőfajták BUDAPEST — Magyarországon annyi szőlő termett, hogy több mint hatmillió hektoliter bort kellett tárolni. Ez bizonyos mértékben nehézséget okozott, mert a korábbi években négy, négy és fél millió hektolitert tároltak. Az elmúlt fél évszázadban azonban olyan esztendő is volt, amikor a termés alig érte el a másfél millió hektolitert. Az ilyen termés-ingadozás minden szempontból hátrányos — a tároló — és feldolgozókapacitás kihasználása, illetve túlterhelése egyaránt gondokat okoz —, egyszersmind a minőség ingadozása is vele jár. A szőlőnemesitők feladata tehát világos: olyan szőlőfajtákat kell létrehozniuk, amelyeknek úgynevezett komplex, azaz mennyiségi és minőségi teljesítőképessége jobb a jelenlegieknél. A szőlőnemesités azonban nemcsak szaktudást, hanem türelmet is kíván. “Optimistáknak való szakma ez” ------mondta Kozma Pál professzor, aki a Magyar Tudományos Akadémián tartott székfoglaló előadásában éppen arról számolt be, hogy keresztezéses nemesítéssel milyen eredményeket ért el a szőlők teljesítőképességének növelésében. Az ország legértékesebb vörösborszőlő-fajtaja a Kadarka; ezt termesztik a legnagyobb területen; az összterület 25 százalékán. A Kadarka finom, intenzív, fűszeres ize számos más jó tulajdonsággal is párosul : jó regenerálódó képességű, és termékenysége is megfelelő. Gyakran viszont kevés benne a színanyag, bogyójának héja ősszel az eső miatt könnyen megreped, amiatt megtámadhatja a szürkepenész, és nagy pusztításokat okozhat benne. Ezért keresztezték eddig olyan kékszőlő fajtával, amelyben több a színanyag, korában érik, bogyójának héja nem reped fel — viszont nélkülözi a Kadarka izét. Ez azonban a Kadarfka — és minden más szőlőfajta — nemesítésének csak az első lépése. Meg kell ugyanis várni, amíg az utódaik, szaknyelven a magoncok — öt év alatt! — termőre fordulnak, azután a két szőlőfajta tulajdonságait szinte minden elképzelhető változatban tartalmazó magoncok közül ki kell válogatni a kívánt kombinációk hordozóit, és azokat ismét szaporítani kell. Ezután újból meg kell várni amig a termőrefordulás bekövetkezik, és az egész folyamat elölről kezdődik. Negyven-ötven évbe is (beletelik tehát, amíg a nemesitők egy-egy űj szőlőfajtát előállítanak. Igaz, közben egymás “vállára állnak”, mert a korábbi nemesitett fajtákat, hibrideket keresztezik. Mégis, olyan bonyolult feladat ez, hogy nagy eredménynek tekinthető, amit Kozma Pál akadémikus bjelentette: három fajtajelöltet már kísérleti üzemi termesztésbe is vetBudapest ,1974. november hó. Tíz éve hogy a magyar kormány és a Szentszék képviselői- részleges megállapodást írtak alá. Munkatársunk felkereste Miklós Imre államtitkárt, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét és megkérte, értékelje az azóta eltelt időszakot. — Kormányunk — külpolitikájának megfelelően — nem zárkózott el attól, hogy a kölcsönösen érdeklődésre számottartó kérdésekről tárgyaljon a Szentszékkel. Ennek eredménye a tíz éve aláirt részleges megállapodás, amely rendezte a püspök és más főpapok kinevezését, a papok állampolgári esküjének helyes értelmezését, valamint a Római Pápai Magyar Egyházi Intézetnek a magyar katolikus püspöki kar hatáskörébe utalását. A Szentszék ezzel elismerte a szocialista államunkat, törvényes jogait az államot és a katolikus egyházat érintő kérdésekben. Az eltelt tiz esztendő során több kérdést rendeztünk hazánkban az állam és a katolikus egyház között. Megállapodásunk kiállta az idő próbáját és mindkét fél megelégedésére szolgál. — Az egyházak végzik az iskolai és templomi hitoktatást, a lelkészképzést, a sajtó- és könyvkiadást, a szeretet-szolgálatot és a hitélettel összefüggő egyéb tevékenységeket. Mindehhez kormányunk segítséget és támogatást ad. Néhány példát említenék : a közelmúltban rendeztük a protestáns egyházak igényeinek megfelelően a konfirmációs oktatást, a katolikus egyházzal pedig most rendezzük a templomi katekézis oktatás uj módozatait. Az oktatáshoz szükséges hittankönyveket évente mintegy 140-150 ezer példányban adják ki, a szükséges papir mennyiséget az állam biztosítja. A katolikus egyház ez évben kiadja a teljes Szentírást és külön az Újszövetséget, több mint tízezer pél dányban. A református egyház év,ente hasonló mennyiségben jelentetti meg a Bibház évente hasonló mennyiiógiai, hitbuzgalmi, egyháztörténeti müvet adnak ki, többszázezer példányban. — A katolikus egyház a Szentév kapcsán ünnepi rendezvényeket, zarándoklatokat szervez. A jövő évben Rómáiba utaznak a magyar zarándokok, enek előkészületei már megkezdődtek. Az egyházak több jelentős objektum építését fejezték 'be a közelmúltban. Tavaly készült el a baptista egyházak Martin Luther Kingről elnevezett temploma Szegeden. Cserháti püspök pedig Dunafalván uj katolikus templomot szentelt. Szeptember 25-én felavatták az uj evangélikus teológiai akadémiát. Az államsegélyen túl az egyházi személyek és alkalmazottak betegségi biztosítást, nyugdijat s más kedvezményeket élveznek. — Elismerően szólhatok arról, hogy a protestáns egyházi világszervezetek társadalmi, politikai tevékenységében az utóbbi időszakban több ponton pozitív tendencia mutatkozik: kedvezően foglaltak állást fontos nemzetközi kérdésekben, megfigyelő minőségben részt vesznek az európai biztonsági értekezlet munkájában, határozottan fellépnek a faji megkülönböztetés, a rasszizmus ellen. — Egyetértettünk abban, hogy az egyházak és nemzetközi központjaik sokat tehetnek annak érdekében, hogy a békés egymás mellett élés eszméje további tért hódítson és a nemzetközi életben tapasztalható enyhülés visszafordíthatatlanná váljék. HIRDESSEN LAPUNKBAN!
