Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-07 / 45. szám

*fvfo ,Tt 16. oldal MAGYAR VIDÉK: AZ ÉPÜLŐ SZEGED Szeged, 1974. november hó. Aki Szeged nevét hallja, an­nak a paprika, a szalámi és a halászlé jut eszébe. Ezt hir­dették a múltban mint neve­zetességet. Ma már sok szó esik a város tudományos kul­turális életéről, egyetemeiről, kutatóintézeteiről, köztük a Magyar Tudományos Akadé­mia Biológiai Kutató Intézet­ről, amely talán a legnagyobb ilyen intézet Európában. A Szegedi Ünnepi Hetek kere­tében a szabadtéri játékokról, az ipari vásárról, a több mint ötven különböző rendezvény­éi egyre több tájékoztatás jelenik meg. De nem kevesebb szó esik ma már a város és közvetlen környékének ipari fejlődéséről sem. A második világháború óta eltelt 30 esztendő alatt, an­nak is inkább az utolsó har­madában, az ország egyik leg­jelentősebb ipari városává lett Szeged. A város életében ma már meghatározó az ipar szerepe. Az aktív keresők 52 százaléka dolgozik ipari üze­mekben. Növekszik a néhéz- és a gépipariban, csökken a könnyűiparban foglalkoztatot­tak száma. Három évtizeddel ezelőtt Szegeden a könnyű- és élelmiszeripar volt túlsúly­ban, ezenkívül a kézműipar, a kisipar jellemezte. A gyá­rak, üzemek többnyire mező­­gazdasági termékek — zöld­ség, gyümölcs, hús, kender — feldolgozására létesültek. Az 50-es években Szeged és ipa­rának fejlődését fékezte a nem kielégítő viszony Jugo­szláviával és az ennek követ­keztében kialakult helytelen ipartelepítési politika. Az 50- es évek végétől dinamikus a fejlődés. Ma már 246 vállalat, üzem, gyáregység, illetve te­lep működik a városban. Nem múltak el az évek nyomtalanul a város hagyo­mányos ipari üzemei, a ken­­derfonó, a szalámigyár, a pap­rika-feldolgozó, a konzerv­gyár felett sem. Még 25 évet sem értek meg egyes könnyű­ipari vállalatok vagy üzemek, mint a szegedi textilmüvek, a ruhagyár, máris nagy fejlő­désről adhatnak számot. A régiek gyarapodása, az újak termelőmunkába állítása eredményezte, hogy évről-év­­re töibb munkást foglalkoztat­tak a gyárak. A fejlődés üte­me 2-4 százalékos volt, ennéd nagyobb arányban nőtt az ipari termelés: évente átla­gosan 8-10 százalékkal. A város élelmiszeriparában kiemelkedő az a beruházás, amelyet a régi szalámigyár rekonstrukciójára, egy uj gyár építésére fordítanak. Több mint 700 millió forintos költséggel hozzák létre Sze­geden Európa legnagyobb sza­­láhiigyárát. 1974-ben alig többmint '530 vagon szalámit gyárt a szegedi gyár, ha be­fejeződik a rekonstrukció és felépül az uj, már több mint 1000 vagon szalámit ad a nép­gazdaságnak Szeged. Rövide­sen befejeződik a paprika^ feldolgozó vállalat üzemeinek rekonstrukciója, amelynek eredményeként már nem a fű­­szerpaprika termelési értéke lesz a nagyobb, hanem azoké a félkész ételeké, ievesporoké, ételízesítőké, amelyekkel a gyár igyekszik megkönnyíte­ni a dolgozó nők második mű­szakját. Gyorsan fejlődik a város, szaporodnak uj lakóházai. A mai örömök és gondok éppen a város közelmúltbeli és je­lenlegi gyors ipari fejlődésé vei függnek össze. Nemcsak uj gyárakat, uj lakótelepeket kellett építeni, hanem közmü­veket is. Meg kell oldani egy igen égető problémát, a régi városrészek rekonstrukcióját is. A belvárosból igyekeznek kitelepíteni a termelő üzeme­ket, a rekonstrukció során a város iparkörzetében építtet­nek helyettük újat. Ezzel te­­hermentesitik a közmüvekt és az utakat. Ennek ellenére ezek már nem bírják a terhe­lést, hiszen nagy részük, mint például a viz-, gáz- és csator­nahálózat, 75-80 éves. Igen fontos feladat, hogy az ipar rekonstrukciójával egy idő­ben folyamatosan megoldják a város közmüveinek rekon­strukcióját is. tek, s az idén további hármat vesznek . A fajtajelölteket egyébként az Országos Fajta­­minősitő Intézet nyilvánítja fajtáknak, ekkor kapják meg a nevüket is. A csemegeszőlők nemesíté­sének célja különben az, hogy igen korai (julius végi), ko­rai (augusztusi), közép (szep­temberi) szőlőfajták egyaránt legyenek, azaz egymáshoz csatlakozva érjenek be, s en­nek következtében nyáron és ősszel friss termést kaphas­sanak a fogyasztók és a leg­későbben érőket el is tehes­sék télire. Jelenleg az említett vörös­­borszőlőkön kívül fehérbor­szőlő és csemegeszőlő fajta­jelöltekkel is végeznek nagy­üzemi kísérleti termesztést, így előblb-utóbb elérhető lesz, hogy a jó teljesítőképességű szőlők száma nőni fog, ami az évenkénti termésingadozást is csökkenti. OH AZ AI RIPORT: Az egyház és az Állam viszonyáról Rekord termés, uj szőlőfajták BUDAPEST — Magyaror­szágon annyi szőlő termett, hogy több mint hatmillió hek­toliter bort kellett tárolni. Ez bizonyos mértékben nehézsé­get okozott, mert a korábbi években négy, négy és fél mil­lió hektolitert tároltak. Az el­múlt fél évszázadban azonban olyan esztendő is volt, amikor a termés alig érte el a másfél millió hektolitert. Az ilyen termés-ingadozás minden szempontból hátrányos — a tároló — és feldolgozókapaci­tás kihasználása, illetve túl­terhelése egyaránt gondokat okoz —, egyszersmind a mi­nőség ingadozása is vele jár. A szőlőnemesitők feladata tehát világos: olyan szőlőfaj­tákat kell létrehozniuk, ame­lyeknek úgynevezett komplex, azaz mennyiségi és minőségi teljesítőképessége jobb a je­lenlegieknél. A szőlőnemesités azonban nemcsak szaktudást, hanem türelmet is kíván. “Op­timistáknak való szakma ez” ------mondta Kozma Pál pro­fesszor, aki a Magyar Tudo­mányos Akadémián tartott székfoglaló előadásában éppen arról számolt be, hogy keresz­­tezéses nemesítéssel milyen eredményeket ért el a szőlők teljesítőképességének növelé­sében. Az ország legértékesebb vö­­rösborszőlő-fajtaja a Kadar­ka; ezt termesztik a legna­gyobb területen; az összterü­let 25 százalékán. A Kadarka finom, intenzív, fűszeres ize számos más jó tulajdonsággal is párosul : jó regenerálódó ké­pességű, és termékenysége is megfelelő. Gyakran viszont kevés benne a színanyag, bo­gyójának héja ősszel az eső miatt könnyen megreped, amiatt megtámadhatja a szür­kepenész, és nagy pusztításo­kat okozhat benne. Ezért keresztezték eddig olyan kékszőlő fajtával, amelyben több a színanyag, korában érik, bogyójának héja nem reped fel — viszont nélkülözi a Kadarka izét. Ez azonban a Kadarfka — és min­den más szőlőfajta — neme­sítésének csak az első lépése. Meg kell ugyanis várni, amíg az utódaik, szaknyelven a ma­­goncok — öt év alatt! — ter­mőre fordulnak, azután a két szőlőfajta tulajdonságait szin­te minden elképzelhető válto­zatban tartalmazó magoncok közül ki kell válogatni a kí­vánt kombinációk hordozóit, és azokat ismét szaporítani kell. Ezután újból meg kell várni amig a termőrefordulás bekövetkezik, és az egész fo­lyamat elölről kezdődik. Negyven-ötven évbe is (be­letelik tehát, amíg a nemesi­tők egy-egy űj szőlőfajtát elő­állítanak. Igaz, közben egymás “vállára állnak”, mert a ko­rábbi nemesitett fajtákat, hibrideket keresztezik. Mégis, olyan bonyolult feladat ez, hogy nagy eredménynek te­kinthető, amit Kozma Pál akadémikus bjelentette: há­rom fajtajelöltet már kísér­leti üzemi termesztésbe is vet­Budapest ,1974. november hó. Tíz éve hogy a magyar kor­mány és a Szentszék képvise­lői- részleges megállapodást írtak alá. Munkatársunk fel­kereste Miklós Imre államtit­kárt, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét és megkérte, értékelje az azóta eltelt idő­szakot. — Kormányunk — külpoli­tikájának megfelelően — nem zárkózott el attól, hogy a köl­csönösen érdeklődésre számot­­tartó kérdésekről tárgyaljon a Szentszékkel. Ennek ered­ménye a tíz éve aláirt részle­ges megállapodás, amely rendezte a püspök és más fő­papok kinevezését, a papok állampolgári esküjének he­lyes értelmezését, valamint a Római Pápai Magyar Egyházi Intézetnek a magyar katoli­kus püspöki kar hatáskörébe utalását. A Szentszék ezzel elismerte a szocialista álla­munkat, törvényes jogait az államot és a katolikus egy­házat érintő kérdésekben. Az eltelt tiz esztendő során több kérdést rendeztünk hazánk­ban az állam és a katolikus egyház között. Megállapodá­sunk kiállta az idő próbáját és mindkét fél megelégedésé­re szolgál. — Az egyházak végzik az iskolai és templomi hitokta­tást, a lelkészképzést, a saj­tó- és könyvkiadást, a szere­­tet-szolgálatot és a hitélettel összefüggő egyéb tevékenysé­geket. Mindehhez kormá­nyunk segítséget és támoga­tást ad. Néhány példát emlí­tenék : a közelmúltban ren­deztük a protestáns egyhá­zak igényeinek megfelelően a konfirmációs oktatást, a ka­tolikus egyházzal pedig most rendezzük a templomi kateké­­zis oktatás uj módozatait. Az oktatáshoz szükséges hittan­könyveket évente mintegy 140-150 ezer példányban ad­ják ki, a szükséges papir mennyiséget az állam bizto­sítja. A katolikus egyház ez évben kiadja a teljes Szent­­írást és külön az Újszövetsé­get, több mint tízezer pél dányban. A református egy­ház év,ente hasonló mennyi­ségben jelentetti meg a Bib­­ház évente hasonló mennyi­­iógiai, hitbuzgalmi, egyház­történeti müvet adnak ki, többszázezer példányban. — A katolikus egyház a Szentév kapcsán ünnepi ren­dezvényeket, zarándoklatokat szervez. A jövő évben Rómá­iba utaznak a magyar zarán­dokok, enek előkészületei már megkezdődtek. Az egyházak több jelentős objektum építé­sét fejezték 'be a közelmúlt­ban. Tavaly készült el a bap­tista egyházak Martin Luther Kingről elnevezett temploma Szegeden. Cserháti püspök pedig Dunafalván uj katoli­kus templomot szentelt. Szeptember 25-én felavatták az uj evangélikus teológiai akadémiát. Az államsegélyen túl az egyházi személyek és alkalmazottak betegségi biz­tosítást, nyugdijat s más ked­vezményeket élveznek. — Elismerően szólhatok ar­ról, hogy a protestáns egyhá­zi világszervezetek társadal­mi, politikai tevékenységé­ben az utóbbi időszakban több ponton pozitív tendencia mutatkozik: kedvezően foglal­tak állást fontos nemzetközi kérdésekben, megfigyelő mi­nőségben részt vesznek az eu­rópai biztonsági értekezlet munkájában, határozottan fellépnek a faji megkülönböz­tetés, a rasszizmus ellen. — Egyetértettünk abban, hogy az egyházak és nemzet­közi központjaik sokat tehet­nek annak érdekében, hogy a békés egymás mellett élés esz­méje további tért hódítson és a nemzetközi életben tapasz­talható enyhülés visszafordít­hatatlanná váljék. HIRDESSEN LAPUNKBAN!

Next

/
Oldalképek
Tartalom