Magyar Hiradó, 1974. július-december (66. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-31 / 44. szám

VÁLASZTÁSOK ELŐTT Jövő kedden, november 5- én lesznek az őszi nagy-vá­lasztások szerte Amerikában. Washingtoni képviselőket ál­lami képviselőket, megyei tisztviselőket és sok helyen városi, községi vezetőket vá­laszt Amerika népe. New Jer­seyben az idén nincs kor­mányzóválasztás, de kerüle­tenként megválasztjuk az or­szág törvényhozásába, vala­mint államunk törvényhozá­sában küldendő képviselőin­ket, a megyei Freeholder tes­tületekbe helyenként néhány tag választásra kerül és végül a községi választások is ezút­tal mindenütt most lesznek (a régi kormányforma szerint New Brunswick nyárelején szokta a városi választásokat külön megtartani, mostantól kezdve azonban az őszi álta­lános választások keretében történik ez is). Middlesex megyében, illet­ve a lő-ik kongresszusi kerü­letben Edward J. Patten de­mokrata képviselőnk újravá­lasztásra van jelölve a wash­ingtoni törvényhozásba és mi sem természetesebb, hogy mi magyarok őreá fogjuk ad­ni szavazatunkat. Nemcsak azért, mert Ed Patten évek hosszú során át bizonyította és számtalan esetben tanú je­lét adta őszinte barátságának és szereteténék a magyarság iránt, de azért is, mert Ed Pattennél jobb képviselőt ke­resve sem találhatnánk. Csak nemrégiben, egyik szétkül­dött körlevelében mutatott rá arra, hogy milyen hatalmas pénzösszegeket, billiókat ta­karított meg a kongresszus a költségvetésben azáltal, hogy az elnök által kért pazarló té­teleiket csaknem minden eset­ben megnyirbálták, levágták a .minimumra. Ezt a Kong­resszusnak az a fontos bizott­sága tette, amelynek felada­ta ellenőrizni a kiadásokra szánt tételeket és amelynek Ed Patten egyik tagja. Arra is rámutatott a mi ki­váló képviselőnk, hogy szám­talan olyan javaslatot támo­gatott, vagy nyújtott be a Törvényhozásba, amely az idősebb korúak, a kisjövedel­műek megsegítését célozta, vagy pedig olyan fontos intéz­kedéseket foglalt magában, mint kamatráták csökkenté­se, ingatlan-kölcsönöknél, munkaalkalmak teremtése a munkanélküliség enyhítésére, iparfellenditő intézkedések, stb. Az elmúlt közel 6 év alatt a republikánus elnöki vezetés mellett súlyos hibák történ­tek gazdasági téren is, ame­lyek az országot a jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetbe so­dorták. Ed Patten 5 pontban össze­foglalt programja a gazdasági helyzet javítására már ma­gában véve is elég ok arra, hogy őt visszaküldjük a Kong­resszusba, hogy demokrata irányítással keresztülvigyék azokat valamennyiünk érde­kében: 1. közös Fehér Házi és Kongresszusi együttműkö­déssel határozott vonalat kell huzni a Szövetségi Kormány költekezését illetőleg. Meg nem változtatható határt kell szabni, hogy mennyit költhet a kormány. 2. Kiterjeszteni a közalkalmazási programot Middlesex és Union megyék sokezer munkanélkülijének áz érdekében. 3. Méltányos adó­reform tervet kell készíteni, hogy nagyobb vásárlóerőt kapjanak azoknak a dollárjai, akik az infláció következté­ben azt elveszítették. 4 Tör­vényt hozni, hogy a Federal Reserve Board csökkenthes­se az előnybe helyezett köl­csönök kamatrátáját és ezál­tal fellendülhessen az ipar és a kereskedelem. 6. A hiányzó nyersanyag-ellátást enyhíteni úgy, hogy a jövőben ne lehes­sen a behozatal és kivitel te­rén könnyelmű intézkedéseket tenni. Ha van elég nyersanya­gunk, nem lesz szükségünk behozatalra és a magunk ipa­ra lendül fel. A gazdasági helyzet ma Amerika egyik legkomolyabb problémája és azt csakis kemény kézzel tett intézkedésekkel, okos tervek­kel lehet megoldani. Az amerikai nép elvárja és követeli az azonnali intézke­déseket, ehhez azonban arra van szükség, hogy egy demok­rata többségű Kongresszus, Ed Patten és a hozzámérhető, aktív munkájú képviselők za­vartalanul végezhessék mun­kájukat. Edward J. Patten volt amboyi polgármester, megyei főjegyző, állami fő­titkár és jelenlegi képvise­lőnk újraválasztása a kong­resszusba mindnyájunknak érdeke. Middlesex megye Freehold­er testületé sok-sok évtizeden át bebizonyította, hogy de­mokrata egységgel és egyet­értéssel szép munkát lehet végezni. Kevés olyan megye van az államban, mint ez: Ca­­pestro, Phillips és Molyneaux megyei vezetőembereink új­raválasztása a Freeholder Testületbe valósággal közér­dek. A jelenlegi két republiká­nus-párti Freeholder a testü­letben csak gátlásokat okoz, habár szavuk nem sokat je­lent, mert a többség legtöbb esetben leszavazza őket. Amit a Middlesex megyei Freehold­er Testület végez és amilyen szép eredményeket fel tud mutatni az elmúlt közel félév­század alatt, az mind a de­mokraták munkája, a demok­raták érdeme! Amióta DeMarino a megyei sheriff, Middlesex megyében nincsenek botrányok ebben a fontos hivatalban, mint voltak a republikánus sheriff ideje alatt. Szépen, rendben megy minden, mert szakember töl­ti be ezt a hivatalt DeMarinc személyében. Újraválasztása felől nincs kétségünk, mert kiérdemelte azt! New Brunswickon polgár­­mestert és három városi ta­nácstagot választanak. Nem kétséges, hogy Richard J Mulligan, a fiatal, energikus ügyvédember, volt városi bí­ró személye a polgármesteri tisztségre ücitümő alkalmat igér a szavazóknak arra, hogy a komoly gondokkal küzdő vá­ros vezetése végre megfelelő kézbe kerülhessen. Dick Mul­ligan édesapja nyomdokain haladva komoly tanulmány tárgyává tette New Bruns­wick ügyét és mint független jelölt, megpályázta a polgár­­mesteri széket, amelyben egykor Richard V. Mulligan, a későbbi megyei demokrata vezér ült és amelyből ő olyan irányítást adhat a város ügyeinek, amelyre ez idő sze­rint legnagyobb szükség van. Mulligan rámutatott arra egyik körlevelében, hogy a je­lenlegi polgármester, Cooper, mint a Johnson & Johnson gyárvállalat egyik vezetőem­bere, ennek a hatalmas cég­nek az érdekeit kell elsősor­ban szem előtt tartsa és mivel a J & J a legnagyobb ingat­lantulajdonos a városban, ter­mészetes, hogy minden intéz­kedése aszerint történik, aho­gyan azt a J & J érdekei meg­kívánják. Ez pedig azt jelen­ti, hogy Cooper polgármester nem lehet elsősorban polgár­­mester, aki elsősorban a vá­ros és lakói érdekeit tekinti, mert ő elsősorban a Johnson & Johnson cég embere. Ami­kor 1%7-ben őt a Városi Ta nácsba választották, az akkoi megválasztott 5 városatya akik kiütötték a nyeregből a demokrata párt embereit és jelöltjeit, nagy Ígéretekkel jöttek, amikből soha nem lett semmi. Hét hosszú év elve­szett New Brunswick számá­ra, ahol a viszonyok egyre rosszabbak lettek. Az FBI jelentése szerint 1966-óta a városban a bűnö­zés 200 százalékkal emelke­dett. Mig 1967-ben 810,000 dollár volt az évi kiadás a közbiztonsági ügyosztálynál (rendőrség, stb.) 1974-ben KÉTMILLIÓ dolláron felüli összegre rúgott ez. A nép nem fogja Cooper újabb ígéreteit hinni, — mondotta Mulligan — és uj polgármestert fog választani. Nem kétséges, hogy a város magyarsága Mulliganra fog szavazni, hi­szen való tény, hogy a város utcáin a közbiztonság még a 2-milliós kiadások mellett sem javult. A régi “magyar . utcán”, a French Street-en, : vagy. a Somerset Street-en es­te 9 óra után veszélyes járni és ha egy-egy jó öreg magya­runknak a ravatalához aka­runk elmenni a Somerset , Street-en levő halottasházba virrasztani, csak csukott au­tóban tanácsos menni, gyalo­gosan sötétedés után veszé­lyes az utcán járni . . . A Városi Tanácsba a pá­lyázók között van egy ma­gyar: az üresedés folytán ki­nevezett Bertalan Imrémé, Nt. Bertalan Imre református lel­kipásztor hitvese, Nt. Kósa András 35 éven át volt lelkész leánya. Magyar szavazó nem I is tehet máskép, mint úgy, hogy szavazatát őreá adja . ezen a választáson, Cartereten polgármestert, tanácstagokat választ a nép. A magyarszármazásu, kiváló Tóth Mihály polgármester új­raválasztásra pályázik. A ta­nácsos-jelöltek között Sitár Tószef szintén magyar ember. Mindketten demokraták. Ma­gyarok ha rájuk adják sza­vazatukat, önmagukat becsü­lik meg ezáltal. Választások előtt ilyen és hasonló gondolatokkal írjuk ezt a “vezércikket”, amely­ben egyszersmind “indorzál­­uk” a fentemlitett jelölteket, amint az jó amerikai szokás szerint egy újságnak a fel­adata. Indorzáljuk, vagyis pártfogoljuk ezeket a jelölte­det azért, mert magyar szem­pontból és az itt élő magyar­ság szempontjából ezt tartjuk és őket tartjuk legmegfele­lőbbeknek, megválasztásukat i magyarság érdekében való­nak látjuk és hisszük. Nem vagyunk elkötelezve senkinek, le demokraták vagyunk sok­sok évtized óta, mint ahogy jlvasóink nagy többsége is lemokrata párti. Nem rejt­jük véka alá, nem titkoljuk ízt, hogy a demokraták gyá­rimét tartjuk e megyében bntosnak és azt sem, hogy ihol nem pártpolitikai kérdés i választás (mint New Bruns­­vickon) ott súlyosan a latba íső érveket sorakoztatunk fel i jelölt megválasztása mel­­ett Az elsőszámú érv pedig íz: magyar-e a jelölt, vagy mennyire magyar-barát a je­­ölt, ki a jelölt és mit akar. Jövő kedden, november 5- tn menjen el minden szava­­:ásra jogosult magyar és ad­­a le szavazatát a demokra­­ákira, a mi jelöltjeinkre! Külföldi orvosok szigorúbb vizsgáztatását javasolják CLEVELAND — Egy Fü löp-szigeti orvosi nevelő ki jelentette, hogy a külföldi or vosi intézményeken vizsga zott orvosokat csak úgy en gedjék be az Egyesült Álla mokba, ha itt vizsgán men nek át és folyékonyan beszé lik az angol nyelvet. Dr. Benjamin M. Rigor, í New Jersey Medical Schoo in Newark professzora éí aneszteziológusa elismerte hogy a Fülöp-szigeti szárma zásu orvosok vizsgáztatás« nem eléggé szigorú ebben a; országban, pedig itt sokka magasabb szinten áll az or­vostudomány. A The Association of Ame­rican Medical Colleges és az American College of Surgeons egyaránt bírálja azt az emig­­rációs politikát, amelynek eredményeképpen az ameri­­kában működő orvosok húsz százaléka külföldön nyerte orvosi képesítését. Erre kü­lönösen az ad okot, hogy ami­kor külföldi képesítésű orvo­sok itt működési engedély ér­iekében vizsgát tesznek, ak­kor igen magas százalékban megbuknak a vizsgán. Külö­nösen magas az arány az Ázsiából származók soraiban. A New England Journal of Medicine nemrégen közölte, hogy sok külföldön tanult or­­■ vos dolgozik az amerikai kór­házakban, pedig nem is ren­delkezik működési engedély­­• 'yel. Dr. Rigor az egyik orvosi gyűlésen azt javasolta, hogy vizsgálják meg azokat az is­kolákat, amelyek olyan sok orvost küldenek ebbe az or­szágba. Ugyanakkor az ide­került külföldi orvosok te­gyenek angol nyelvvizsgát. Azt is moidta, hogy nem el­lenzi, hogy ellenőrzést gya­koroljanak az Egyesült Ál­lamokba özönlő külföldi orvo­sok fölött, de hátrányos meg­különböztetéshez vezetne, ha a távolkeleti országokból származókat kirekesztenék, miközben Nagy-Britanniából, Kanadából és a skandináv or­szágokból befogadják az ide­érkező orvosokat. Cox Angliába megy NEW YORK — Archibald Cox, volt, független Water­­gate-i vizsgálóbiztos, akit Ni­xon bocsátott el állásából, amerikai történelmet fog ta nitani Angliában. Megbízatá­sa 1 évre szól a neves Camb­ridge egyetemen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom